A Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatása – december 8.

A Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatása

Szűz Mária bűntelenségét a keresztények a kezdetektől ünnepelték. A keresztény ikonográfia kedvelt ábrázolása az Immaculata, vagyis a bűn nélkül való Szűz Mária. (Gondoljunk csak a templomunkban megcsodálható XVIII. században készült Immaculata-ábrázolásra!) A XIX. század közepén, 1854. december 8-án hirdette ki (Boldog) IX. Pius pápa keresztény hitigazságként a szeplőtelen fogantatás dogmáját. A kereszténység ellenségei, az akkor virágkorát élő pozitivizmus hívei gúnyosan fogadták a dogmát, lekicsinylően jegyezték meg: lám a római pápa szentírási háttér nélkül hirdet dogmát!

 Az Egyház felett őrködő Szentlélek a legváratlanabb formában válaszolt a gúnyolódásra: négy esztendővel később, 1858. március 25-én, a franciaországi Lourdes-ban egy egyszerű, iskolázatlan leánynak, Bernadette Soubirous-nak többször is megjelent a Szent Szűz, és a leány sürgető kérésére önmagát Szeplőtelen Fogantatásnak nevezte (Je suis Conception Immaculate!) Történelmi jelentőségű jel volt ez a modern ember számára. A kételkedők nem fogadják el hittel, de azt nem állíthatja senki, hogy nem történt és nem történik ott a mai napig semmi rendkívüli.

 A bűnbeesés után az Úristen kijelentette a gonosznak: ellenkezést vetek közéd és az asszony közé, te a sarkát mardosod majd, de eltiporja fejedet (Genesis 3,15). A későbbi századokban a Szentírás arám nyelvű fordításai már a Megváltó anyját látták az asszonyban. Az újszövetségi apokrif irodalom megőrizte számunkra Szűz Mária szüleinek nevét: Anna és Joachim. A házaspár idős koráig hiába vágyakozott gyermek után, és amikor már kezdtek lemondani a gyermekáldásról, Isten meghallgatta imáikat. Új élet fogant Anna méhében.

Nem tudták sem ők, és földi élete során Mária sem, hogy ez az élet, Máriáé az első pillanattól mentes volt az áteredő és minden egyéb bűntől: szeplőtelenül fogantatott. Ezért köszöntötte őt az angyal ily módon: Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes!

 Ünnepeljük hát ezen a napon Szent Anna és Szent Joachim leányának szeplőtelen fogantatását. Mert az volt az a pillanat, amikor felcsillant a remény, hogy a világ megváltása utáni vágyakozás beteljesedik.

Hajnal Piroska

(Forrás: Seregély István in Adoremus, 2012/12, 46-47, Katolikus Lexikon.)

Lourdes-i barlang

Lourdes-i jelenés

Giotto: Szent Anna és Szent Joachim