Cikkek archívuma ebben a rovatban: Egyéb

Húsvét tiszta áldozatját a hívek áldva áldják.

Bárány megváltja nyáját,

és az ártatlan Krisztus már kiengeszteli értünk Atyját.

Élet itt a halállal, megvítt csodacsatával,

a holt Élet Vezér ma Úr és él.

Mária, szentasszony, mondd mit láttál utadon?

Az élő Krisztusnak sírját, a Fölkeltnek láttam glóriáját,

angyali tanúkat, szemfedőt és gyolcsokat.

Feltámadt reményem, Krisztus, Galileába elétek indult.

Tudjuk, Krisztus feltámadott és diadalmas:

ó, győztes Királyunk, légy irgalmas.

Amen, alleluja!

(Húsvéti Szekvencia, ÉE 547)

kép

Giotto

 

A tömeg föl-alá hullámzott, majd hirtelen szétvált, amikor az elítélteket kísérő csapat elvonult… A názáreti a keresztek mögött haladt… Testét bíborköntös takarta, a homlokát töviskoszorú övezte, melynek tüskéiről vér csöpögött. Néhány csepp végigcsurgott az arcán… Úgy haladt a gúnyolódó tömeg közt, mintha földöntúli elmélkedésbe merült volna; mint aki elvált már a földtől, és nem ügyel a gyűlölet kiáltásaira; megbocsátva, jobban, mint ahogy az ember megbocsáthat… csendesen, szelíden magára véve az egész világ keservét.

 Te vagy az igazság – suttogta valaki.

… A tolongó tömeg körbevette a katonákat… Ökölbe szorított, kinyújtott kezeket lehetett látni; a férfiak szakálla lobogott…, minden szem kidagadt, a fogak villogtak, s habzó ajkak rekedt kiáltása hallatszott.

 Először a két latort kötözték a két szélső kereszthez, a harmadik középen volt felállítva, és a csúcsára fehér táblácskát szögeztek, melyet az egyre erősödő szél jobbra-balra rángatott. Amikor a katonák a názáretihez léptek, hogy levetkőztessék, a tömeg soraiból kiáltások hallatszottak:

 Király! Király! Védd magad! Hol vannak a seregeid, király?

 … A katonák ekkor kezdték beverni a szögeket a két kézbe. Először csak a vas tompa kongása hallatszott, mely nemsokára tisztán csengővé változott, mert a szögek, átfúrva a húst már a fába hatoltak. A tömeg újra elcsendesült, valószínűleg azért, hogy gyönyörködhessen a názáreti fájdalmas kiáltásaiban. De ő csöndes maradt és a magaslaton csak a szörnyű kalapácsütések hallatszottak. Végül a kereszt rudat a testtel együtt felvonták a magasba. A munkára ügyelő centurio éneklő egyhangúsággal osztotta a parancsokat. Szavára az egyik katona odaszögezte a názáreti lábait is a függőleges oszlophoz.

 Közben a reggel óta gyülekező felhők egészen eltakarták a napot. A távoli magaslatok és hegyormok, melyek eddig fénylőn ragyogtak, elsötétültek. Vészjósló, rézvörös köd ült a tájra… A világ megtelt nyugtalansággal… Középen, a sötétlő fán látni lehetett a keresztre feszített názáreti testét, mely fekete háttérben úgy világított, mintha a hold ezüstös sugaraiból szőtték volna…

 

A köd hirtelen ismét vörösleni kezdett. A szél széttépte a felhőket, mint az elégett rongyot. A világosság fokról-fokra növekedett; végre szétvált a sötét boltozat és a hasadékon keresztül áttört a napfény. Nemsokára kivilágosodott az egész magaslat, a keresztek és a sok megretten emberarc. A názáreti feje a mellére hanyatlott, halványan, mintha viaszból való volna. A szeme lecsukódott, az ajka elkékült.

Meghalt – suttogták.

 (Részlet Henryk Sienkiewicz: Őt kövessük! című kisregényéből.)

Munkácsi

Giotto

Salvador Dali

 

 

Mi pedig dicsekedjünk Urunk, Jézus Krisztus keresztjében,

benne van a mi üdvünk, életünk és feltámadásunk.

 

Nagycsütörtök a húsvéti szent háromnap, a Sacrum Triduum Paschale első napja.

 A Sacrum Triduum Paschale, azaz nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat nem pusztán előkészület a húsvétra, hanem már maga a húsvéti ünneplés. Nagycsütörtök estétől nagypéntek délutánig az Úr szent vacsorájának emlékezete és szenvedésének kezdete; nagypéntek estétől nagyszombat estéig Jézus kínszenvedése és halála; nagyszombat estétől húsvétvasárnap estig Urunk föltámadása – ami az ünneplés tetőfoka, a liturgikus év csúcspontja, az „ünnepek ünnepe”.

 

Nagycsütörtök délelőttjén székesegyházakban az egyházmegyék főpapjai papjaikkal együtt krizmaszentelési szentmisét mutatnak be, amelyen a püspök megáldja az olajokat és a papság megújítja papi ígéreteit.

 

„Istennek, az ő Atyjának országává és papjaivá

tett minket Jézus Krisztus:

Övé a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké. Amen.

 

Nagycsütörtök estéjén az Oltáriszentség alapítására emlékezünk, arra a bizonyos utolsó vacsorára, amelyen a tanítványaitól búcsúzó Krisztus saját testét és vérét hagyta ránk lelkünk táplálására, s hogy kereszthalálának áldozata állandóan köztünk lévő valóság legyen.

 (Hajnal Piroska

Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora

Tintoretto

akcios-csaladi-filmtar

Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy húsvéti akció keretében - március 21-től április 11-én éjfélig - a sikeres Családi Filmtár sorozatból számos ifjúsági filmünk vásárolható meg kedvezményes áron.

 http://www.keresztenyfilmek.hu/

Ma reggel 10:15kor (március 15.), a Pápa felhívta a házunkat, hogy üdvözölje a Generálist. Személyesen hívta, nem a titkárján keresztül. A portás vette fel a telefont, akinek azt mondták, hogy a Szent Márta Háztól jön a hívás, s amikor kapcsolták egy kedves, derűs hang szólalt meg:
– Jó napot! Ferenc pápa vagyok. Szeretnék beszélni a Generálissal.
A portás majdnem azt mondta: „naná, én meg Napóleon”, de erőt vett magán.
– Honnan telefonál? – mire a pápa megértette, hogy a mi kedves portásunk nem hitt neki, mire nyájasan megismételte:
– Tényleg én vagyok Ferenc pápa, és önt hogy hívják?

A pápa választásától számítva két percenként csörög a telefon itt a kúrián, és gyakran nem egészséges emberek hívnak. Ennél a pontnál a portás remegő hanggal válaszolt, nyugtázva a hibáját:
– Andrásnak hívnak.
Mire a pápa:
– Hogy van, András?
– Én jól, bocsásson meg, de egy kicsit össze vagyok zavarodva.
– Ne aggódj, kérlek kapcsolj a Generálishoz, szeretném megköszönni neki a szép levelet, amit írt nekem.
– Bocsásson meg, Szentséged, azonnal kapcsolom.
– Semmi baj. Tudok várni annyit, amennyit kell.

A portás Afonso testvérnek, a Generális személyi titkárának a mobilját tudta kapcsolni. Az új beszélgetés:
– Tessék! – veszi fel Afonso testvér.
– Kivel beszélek? – kérdi a pápa.
– Afonso vagyok, a Generális személyi titkára.
– Én vagyok a pápa, s szeretném üdvözölni a Generálist és megköszönni neki a szép levelet, amit küldött.
Afonso derűsen válaszolt:
– Igen. Egy pillanat.

A mi kedves testvérünk rögtön felállt, s megindult hitetlenkedve a Generális irodája felé. Közben folytatta a beszélgetést:
– Szent Atya, sok boldogságot a választásához, itt mindenki nagyon örült a kinevezésének, sokat imádkozunk Önért!
– Azért imádkoztok azért, hogy menjek előre vagy vissza? – kérdezi viccelődve a pápa.
– Természetesen előre – válaszolja Afonso menet közben, s a pápa csak egy spontán nevetéssel válaszol.
Megérintve a pillanat erősségétől, a testvér kopogás nélkül berontott a Generális irodájába, és megindult felé. A Generális meglepve néz a titkárára. Afonso átadja a kezéből a mobilt, és azt mondja: – A pápa.

Nem tudjuk a részleteit a következő beszélgetésnek. De a pápa kedvesen megköszönte a Generális levelét, illetve a Generális megkérdezte a pápát, mikor tudja őt meglátogatni egy köszöntésre? A pápa azt válaszolta, hogy a találkozó lehetőleg minél előbb legyen meg, és beszélni fog a titkárával a részletekről. Majd a Vatikán értesíti őt (a Generálist). Reméljük könnyebben elérik majd.
Az eredeti szöveget spanyolul írta: Claudio Barriga SJ, olaszra fordította: Juan Bytton SJ.

Luis Del Regno, buenos airesi újságosstandja előtt

 

Ferenc pápa felhívta buenos airesi újságosát

A pápa március 18-án telefonált Buenos Airesbe, hogy üdvözölje az újságost, és jelezze, mostantól nem kéri, hogy reggelente kihozza számára a lapokat.

A telefont Daniel Del Regno, az újságos fia vette fel. Egy férfihang szólalt meg: „Szervusz, Daniel; Jorge bíboros vagyok.” Daniel először azt hitte, valamelyik barátja viccel, aki tudja, hogy az érsek mindennap náluk vette újságot. De a hang megismételte: „Tényleg, Jorge Bergoglio vagyok, Rómából telefonálok.”

„Teljesen ledöbbentem, zokogni kezdtem, nem tudtam megszólalni” – mondta el később az argentin La Nación című napilapnak Del Regno. „Megköszönte, hogy mindaddig kihordtuk neki az újságot, és jókívánságait küldte a családomnak. Kérdeztem, viszontláthatjuk-e még, mire azt felelte, hogy mostanában nagyon nehéz volna, de mindig velünk lesz. Mielőtt letette, kért, hogy imádkozzam érte.”

Daniel Del Regno hozzátette, hogy mielőtt Bergoglio bíboros elment Rómába a konklávéra, megkérdezte, mit gondol, őt választják-e majd pápává. „Azt felelte: »Túl fogós a kérdés. Viszlát húsz nap múlva, és hozzátok csak továbbra is az újságot.«”

Daniel apja, Luis Del Regno elmondta: minden reggel ők vitték ki az újságot az érseknek. Vasárnaponként „reggel fél hat körül ő jött a standunk felé, és megvette a La Naciónt. Néhány percig beszélgetett velünk, aztán busszal ment Luganóba, ahol teát osztott fiataloknak és betegeknek.” Hozzátette: Jorge érsek minden hónap végén visszahozta az összes gumit, amivel az újságokat fogták össze, hogy el ne fújja őket a szél – írja a CNA.

 

1. forrás

2.forrás

 telefon

 

Jézus Krisztus nevelőatyja, a Boldogságos Szűz Mária jegyese és az Egyház patrónusa

Az evangéliumok tanúsága szerint József Dávid házából származott (Lukács szerint egy bizonyos Jákob, Lukács szerint Éli fia), és már Mária jegyese volt, amikor Gábriel arkangyal elvitte Máriának az istenanyaság örömhírét. József, az igaz ember, aki híven megtartotta a Törvényt, titokban akarta Máriát elbocsátani, megtudván, hogy jegyese gyermeket vár. Ekkor azonban József álmot látott, és az angyal szavára ismét magához vette, de a gyermek születéséig nem ismerte meg őt. A Betlehemben megszületett kisdednek a Jézus nevet adta. Máté evangéliuma arról számol be, hogy a háromkirályok látogatása után, Heródes vérengzése elől József Egyiptomba menekítette családját. Heródes halála után visszatért Júdeába és Názáret városában telepedett le. Lukács beszámolója szerint József a népszámlálásra Betlehembe ment áldott állapotban lévő jegyesével, Máriával. Jelen volt Jézus születésénél. Ott volt a jeruzsálemi templomban a kisded Jézust bemutatásakor. József minden évben elzarándokolt a jeruzsálemi templomba, és amikor Jézus elérte a megfelelő kort, vagyis 12 esztendős lett, őt is magával vitte, Máriával együtt. Ezek azok a tények, melyeket az evangéliumok közölnek Jézus nevelőatyjáról.

 Az újszövetségi apokrif iratok több a keresztény hagyományban meggyökeresedett és köztudottá vált epizódot is tartalmaznak Szent József személyével kapcsolatban. Az apokrif elbeszélések számos motívuma a képzőművészetben a Szent József-ábrázolások attribútumává vált.  A Jakabnak tulajdonított Protoevangélium számol be Mária és József eljegyzéséről. Abban az évben amikor a templomi szolgálatot teljesítő Mária betöltötte a tizenkettedik életévét a főpap Jeruzsálembe hívatta az összes Dávid házából származó nőtlen férfit. Közöttük volt József is, az özvegy ácsmester. A férfiaknak egy-egy botot/vesszőt kellett magukkal vinniük, melyeket a főpap bevitt magával a szentélybe. A főpap a szentélyben imádkozott, majd az ima befejeztével kihozta onnan az összes vesszőt, de egyiken sem látszott semmilyen jel. Egyenként adta vissza a vesszőket a templom előterében várakozó férfiaknak, utolsóként Józsefnek. És íme, a vesszőből egy galamb szállt elő és letelepedett József fejére, a vessző pedig kivirágzott. A szöveg leírja, hogy József vonakodott kissé elfogadni Isten döntését, mert idősnek tartotta magát a szinte még gyermek Máriához, félt, hogy gúny tárgya lesz majd, hiszen már felnőtt fiai voltak. A főpap bátorítására azonban magához vette Máriát jegyeséül. Ez az apokrif irat több olyan epizódokat is rögzít, amelyek Józsefet a védelmező, szerető apát jeleníti meg, aki figyelmes gondoskodással veszi körül a gyermek Jézust.

A barokk kor templomi festészetének kedvelt témája „Szent József halála”. A IV. századra datálható József, az ács története vagy József halála című egyiptomi irat, melynek latin változata a XIV. században íródott. Az irat Szent Józsefet dicsőíti, latin változatának ismertté válása nyomán terjedt el Szent József tisztelete Európában (ami a korai keresztény időkben Egyiptomra korlátozódott). A bensőséges hangvételű irat (visszaemlékezés) narrátora Krisztus, aki apostolainak beszéli el József életét és halálát.

Halála előtt József Jézusnak adta át a Dávid családjában Ábrahám óta apáról fiúra szálló elsőszülöttségi jogot.

 Szent József üdvtörténeti szerepe az volt, hogy jogi biztonságot és oltalmat nyújtott a Megváltó szűz édesanyjának és Isten megtestesült Fiának.

Március 19-ét IV. Sixtus pápa (úr. 1471-84) rendelte el Szent József hivatalos ünnepévé, XV. Gergely pápa (ur. 1621-23) 1621-ben parancsolt ünneppé tette.Szent Józsefet védőszentjüknek tekintik az ácsok, asztalosok, erdészek, favágók, tímárok, bognárok, a jegyesek, ifjú házasok, családapák és a haldoklók. A XIX. századtól a papnövendékek és szerzetesek, a XX. Századtól a munkásság védőszentje.

Érdekesség: a József keresztnév magyarországi népszerűsége Habsburg-közvetítéssel kötődik Szent Józsefhez. I. Lipót császár (1655-1705), utóda nem lévén, Szent József közbenjárását kérte gyermekáldásért. Isten meghallgatta könyörgését és a gyermeket a császár Józsefnek nevezte. I. Lipót Szent Józsefet választotta a Habsburg-ház patrónusává, Buda török alóli felszabadulását is Szent József közbenjárásának tulajdonította, ekkor ajánlotta fel Magyarországot Szent Józsefnek (1686).

 Hajnal Piroska

B. E. Murillo: A Szent Család Keresztelő Szent Jánossal

J. E. Millais: Jézus családja körében

Raffaello: Mária és József eljegyzése

B. E. Murillo: Szent József a Kisjézussal

 

2013. március 13-n, szerdán 19 óra 6 perckor fehér füst szállt fel a Sixtusi-kápolna kéményéből a pápaválasztó konklávéban lezajlott eredményes szavazás jeleként. Néhány másodperc múlva megszólaltak a harangok is, megerősítve az új pápa megválasztásának hírét. Az új pápa megválasztásának tényét, a pápa személyét és nevét este 8 óra után Jean-Louis Taurant, a korelnök protodiakónus bíboros jelentette be a Szent Péter bazilika erkélyéről, a következő szavakkal:

Annuntio vobis gaudium magnum;
habemus Papam:

Eminentissimum ac Reverendissimum Dominum,
Dominum Georgium Marium
Sanctae Romanae Ecclesiae Cardinalem Bergoglio
qui sibi nomen imposuit Franciscum.

Jorge Mario Bergoglio, Buenos Aires bíboros-érseke a 266. főpásztor a római katolikus egyház történetében. A világmédia, amely – nagyrészt az utóbbi évtized robbanásszerű híradástechnikai fejlődésének köszönhetően – óriási, a tegnapi estén szinte kizárólagos figyelmet fordított a Vatikánra, első reagálásaiban azonnal az új pápa megválasztásával és személyével kapcsolatos kuriózumokat hangsúlyozza: a modern korban ő az első Európán kívüli (latin-amerikai) pápa, az első jezsuita a Szentszék trónján, a pápaság történetében az első, aki Ferenc néven lép Szent Péter örökébe. Ferenc pápa este 8 óra után néhány perccel jelent meg a Szent Péter téren összegyűlt mintegy 150 ezres tömeg előtt, a pápaválasztó bíborosokkal együtt. Már első nyilvánosság előtti megjelenésével „történelmet írt”, ugyanis először nem ő áldotta meg a híveket, hanem arra kérte őket, hogy imádkozzanak érte, vagyis az ő személyében az új pápáért. A bíborosi testület egyik tagja közölte, hogy Ferenc pápa szakított a hagyománnyal abban a tekintetben is, hogy nem a pápa számára készített emelvényre lépett (mintegy bíborosai fölé magasodva), hanem bíborosai között jelent meg, immáron pápaként az erkélyen.

Bíboros-érsekünk, Dr. Erdő Péter tegnap esti nyilatkozatában kiemelte, hogy az új pápa egyszerű, fehér pápai reverendában jelent meg a hívek előtt, ami szintén iránymutató gesztusnak tekinthető. Erdő Péter megemlítette, hogy az új pápa bensőséges és közvetlen stílusban szólt a tiszteletére összegyűlt hívekhez. Különös fontosságot tulajdonított annak a ténynek, hogy az újonnan megválasztott Szentatya Latin-Amerikából „érkezett”, ahol a világ katolikusságának 41 %-a él.

A pápa megválasztása utáni órákban az elemzők, Vatikán-szakértők már tudni vélték, hogy a az újonnan megválasztott pontifex a középkor nagy szentjét, Assisi Szent Ferencet és az ő lelkiségét idézte meg névválasztásával: a hívek és a külvilág felé nem a katolikus egyház pompáját és nagyságát, hanem a szerénységet, az egyszerűséget kívánja hangsúlyozni, felidézve Assisi Szent Ferenc szemléletét. Ez a gondolkodásmód tükröződött Bergoglio érsek életvitelében: egyszerű lakásban lakott és a tömegközlekedést használta, elsősorban busszal közlekedett Buenos Airesben.

Ferenc pápa azonban ezidáig nem nyilatkozott a névválasztást illetően, így tehát minden ezzel kapcsolatos elemzés találgatás csupán. Miért ne utalhatna a Ferenc név Xavéri Szent Ferencre, a jezsuita rend szentjére, Loyolai Szent Ignác szobatársára, az újkori katolikus misszió meghatározó alakjára, akit a pápa a Távol-Kelet legátusává nevezett ki 1540-ben és egész életében úton volt: Indiától Japánon át Kínáig hirdette az evangéliumot.

Az apai ágon olasz származású Ferenc pápa Argentínában született és élt, így elképzelhető, hogy szívének kedves Solano Szent Ferenc alakja. A Xavéri Szent Ferencnél egy nemzedékkel később született Solano Ferenc is a mai Spanyolország területén született, alapfokú iskoláit a jezsuitáknál  végezte, majd a ferences rendbe lépett. Életszentségének híre gyorsan terjedt, de ő a népszerűség elől menekülve a missziókba kérte magát, Peruba küldték. Tizenöt éven át hirdette az evangéliumot az indióknak, betegeket gyógyított, prédikált a népnek. Mintegy 25 000 indiót keresztelt meg. Argentína, Uruguay, Peru és Chile védőszentje. Utolsókén e szavak hagyták el ajkát: “Soli Deo gloria!”

Hajnal Piroska

Utólagos megjegyzés: Ferenc pápa nyilatkozott a névválasztásról – Assisi Szent Ferencet, a szegények védőszentjét választotta

Forrás: Szentek élete, Katolikus Lexikon, http://www.latimes.com/news/world/worldnow/la-fg-wn-francis-pope-name-20130313,0,2642213.story, http://www.vg.hu/kozelet/tarsadalom/argentin-lett-az-uj-papa-399705, ujember.hu,

 Ferenc pápa a bíborosokkal

 Ferenc pápa, Assisi Szent Ferenc

Xavéri Szent Ferenc

Solano Szent Ferenc