Cikkek archívuma ebben a rovatban: Egyéb

2014. június 7-én volt az első Rákosmenti Nagyboldogasszony Közösség ifjúsági találkozója.

A találkozó a pesti úti Pál Apostol Katolikus Iskolában került megrendezésre. Képviseltette magát valamennyi plébániai közösség a 2014. június 7-én volt az első Rákosmenti Nagyboldogasszony Közösség ifjúsági találkozója.

A találkozó a pesti úti Pál Apostol Katolikus Iskolában került megrendezésre. Képviseltette magát valamennyi plébániai közösség a kerületből, mintegy 50 fő volt jelen.kerületből, mintegy 50 fő volt jelen.

Prohászka Ottokár püspök szerint a Szent István által megalapozott kereszténység Szent László idejében lett valódi, magyar kereszténységgé.

László (1046-95) a Szent István halála utáni zűrzavaros, trónviszályoktól terhes magyar politikai helyzet miatt lengyel földön született. Atyja I. Béla (1060-63), anyja a lengyel uralkodó leánya, Richéza. Bátyja, Géza három évig ült a magyar királyság trónján (1074-77).

Hadvezéri tehetsége, vitézsége korán kiderült, a besenyők és kunok ellen vívott cserhalmi ütközetben, valamint a Nándorfehérvárt ostromló bizánciak ellen vívott győztes csaták egyik hadvezére. Népszerűségéhez, a katonai erények mellett, hozzájárult még magas, izmos termete, “fejjel kimagaslott” a férfiak között, kortársai az elegantissimus rex elnevezéssel  illették. Mély vallásossága, erényessége, embertársaival szemben megnyilvánuló együttérzése és szeretete méltán tették őt az európai lovagkirály eszmény egyik első képviselőjévé.

1077-ben kezdte meg az ország kormányzását. Egyes feltételezések szerint nem koronáztatta meg magát, mert a XIII. század elején keletkezett Szent László-legenda tanúsága szerint:

“a világi dicsőséget esendőnek és átmenetinek érezte, az igazságot szomjúhozta és éhezte, hogy az örök hazába szerencsésen eljusson”.

Uralkodása kezdetén új törvénykönyvet alkotott. Törvényeiben különleges szigorral büntette a tolvajokat, a szabadokat nagyobb büntetéssel sújtotta, mint a rabszolgákat. Az uralkodó erősítette az egyházat is, újra rendelkezett a tizedről, és szigorúan fellépett a pogány szokásokkal szemben.

“Ha valaki vasárnapon vagy a nagyobb ünnepeken nem megy az ő kerületének egyházába, verésekkel javítsák meg!”

A vitéz uralkodó országa tekintélyét területi hódításokkal is növelte: meghódította Horvátországot (1091), Zágrábban új püspökséget alapított. Sikeresen verte vissza az ország keleti határát fenyegető nomád támadókat (besenyőket, kunokat).

László teremtett új, keresztény és nemzetivé váló családi hagyományokat az Árpád-háznak is, amikor szentté avattatta Gellért püspököt, István királyt és Imre herceget, és ezután méltán nevezték az Árpád-házi uralkodókat “a szent királyok nemzetségének”.

(Szent László, Szent Imre és Szent István)

Uralkodása utolsó éveiben a német és a francia kapcsolatokat erősítette. II. Orbán pápa követe a meghirdetendő keresztes hadjárat vezetésére kérte fel, de Lászlót halála a terv megvalósításában megakadályozta. Somogyváron temették el, majd ra vitték át, ahol sírja kultuszhely és csodák színhelye lett.

Legjelentősebb egyházalapítása: somogyvári Szent Egyed bencés apátság, amely a francia kapcsolatok és a franciás műveltség terjesztésének fellegvára is lett egyben.

A rajnai Adelheid hercegnőt vette feleségül, akitől három leánya született. Egyetlen leányának a neve ismert, ő Piroska, aki a bizánci uralkodó felesége lett, és Szent Irén néven a bizánci egyház egyik legkedveltebb szentje. 1192. június 27-én avatták szentté.

Szent László király hermáját a győri székesegyházban őrzik.

Magyarország és Erdély patrónusa. Természetmagyarázó mondák hőse (lova patkója nyomán vízforrás fakad, szomjas katonáinak, akárcsak Mózes a pusztában sziklából fakaszt vizet – Mátraverebély). A magyarság Szent László oltalmába vetett hitéről, a személyéhez kapcsolódó nemzeti büszkeség érzéséről tanúskodnak a nevét őrző helynevek, patrociniumok.

Hajnal P. (Forrás: Kat. Lexikon, Árpád-kori legendák és intelmek, Kristó Gyula – Makk Ferenc: Az Árpád-házi uralkodók)

kép1

kép2 (Szent László győzelme a kunok felett)

kép3

kép4  (Szent László hermája)

kiemelt kép

 

„Hivatásomról szólni gyönyörűség. Azért szólok róla szívesen, mert sokszor szembesültem a címben megfogalmazott kérdéssel, és sokszor magam is végiggondoltam a rá adandó választ. Amikor már szemináriumban voltam, elöljáróink is sürgették, vizsgáljuk meg, mennyire tiszta a szándék, amely a papi hivatásra indít. Felismerem-e benne az Isten hívását? …Az én hivatásom nem… látványos. Szívesen dicsekednék, hogy a miniszteri bársonyszéket cseréltem fel a papi stólával, de ez nem igaz.  Bár hivatásom felől semmi kétségem nincs. Ha nem tévedek, olyan hét-nyolc éves lehettem, amikor teljes határozottsággal kijelentettem, hogy pap akarok lenni.”

Visszaemlékezéseiben így idézi fel a mai napon papi szolgálatának hatvanadik évfordulóját ünneplő József atya hivatásának kezdeteit. Néhány sorral alább a fiatal pap ezekkel a szavakkal válaszol a hitetlenkedő tanácstitkár kérdésére („Mondja, hogyan lett maga pap?”): „Nézze, – ez ilyen egyszerű -, hívott az Isten, és én mentem!”

Dr. Mandula József papi szolgálatának főbb állomáshelyei: 1954. 06. 20-án szentelték pappá Vácott. A budapesti Hittudományi Egyetememen 1960-ban doktorált teológiából. Lelkipásztori állomáshelyei voltak: 1955: Bp.-Újpest-Megyer; 1955-1956: Pécel; 1956-1957: Cegléd-Újplébánia; 1957: Cegléd-Óplébánia; 1959-1966: Szentes-Jézus Szíve plébánia; Szentes-Szent Anna plébánia; 1966-1969: Fóti Szeplőtelen Fogantatás plébánia, 1969-1970: Bp.-Rákospalota főplébánia; 1970-1971: Szente plébánia; 1971-1975: Hernád, 1975-1990: Újszász, 1990-2005: Budapest-Rákoscsaba, Nepomuki Szent János Főplébánia.

Rákoscsabai plébánosi éveinek főbb eseményei: A rossz állapotban lévő templom felújítási munkálatai Dr. Mandula József plébánossága alatt fejeződtek be. A felújítási munkálatok első szakaszában (1987) önerőből megújították a templom tetőszerkezetét. A toronykereszt felújításakor előkerült az előd, Lokaicsek Károly által két részletben (1932, 1944) megírt emlékeztető, amely mellé Mandula József új iratot csatolt és visszahelyezett a toronykeresztbe. A memorandum tanúsága szerint 1996-ban a hívek száma 7-8000 fő Rákoscsabán. 1993-tól plébániánk az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez rendeltetett (a városhatárt figyelembe véve). 1997. május 11-én, a templombúcsú ünnepén Dr. Paskai László bíboros, esztergomi érsek áldotta meg a megújult templomot. Az 1996-ban újra birtokba vett Katolikus Kör 1997-ben írattatott át az egyházközség nevére. Szeptember 25-én az internált lengyel katonák emlékére állított kis emlékművet szentelt meg a plébános a Katolikus Kör udvarában. 2000-ben került sor a templom orgonájának felújítására. 2002-ben a visszakapott kántortelken autóparkoló létesült. Elkezdődött a romos állapotban lévő Katolikus Kör épületének külső és belső felújítása. 2004-ben elkészült mindkét gyóntatószék belső kárpitozása. 2004. május 1.-én családáldás volt templomunkban, melyen 53 családot (170 gyermekkel) áldott meg a plébános, aki a Historia Domusban így ír erről a valóban lélekemelő eseményről: „Lelkipásztori életem egyik csúcspontját látom benne.”

100_5395

 Talán az utolsó mondat az, amely leginkább megdobogtatja a rákoscsabai hívek szívét – noha hálatelt szívvel emlékezünk meg mindig arról fáradhatatlan buzgalomról és óriási munkáról, amellyel József atya, folytatva elődje, Somlai József templom felújító tevékenységét szeretett templomunkat felújíttatta, személyes részvételével is buzdítva a híveket a tevékeny részvételre. Az oltárkép és az Immaculata-kép újraaranyozott rokokó kerete, a restaurált freskók és secco, a felújított gyóntatószékek – Mandula atya plébánosi évei alatt készültek el.

A vele való személyes kapcsolat, atyai gondoskodása híveiről, a jó pásztor lehajlása olykor el-eltévedő juhaihoz, megértő, vigaszt nyújtó szeretete az idősek és betegek iránt, szeretetteljes, biztató szavai a ministránsokhoz, aminek köszönhetően a ministráns csapat taglétszáma jelenleg is 30 fölött van. A  ½ 9-es diákmisék! Hány és hány gyermek (és szüleik) hallgatták lenyűgözve a gyermekeknek (és a felnőtteknek!!!) szóló homíliákat, hányan és hányan vettük le a polcról a József atya által sokat idézett Móra Ferenc, Gárdonyi Géza, Mécs László vagy éppen Oscar Wilde (A boldog herceg) műveit! A „félkilencesen” felnőtt gyermekek erkölcsi vezérelve ez: „Isten, haza, család!” Ezek a gyerekek ma már felnőttek vagy éppen a felnőttség első szárnypróbálgatásainál tartanak, vannak közöttük, akik családapákká/családanyákká „komolyodtak”. Öröm tölti el szívünket, hogy itt vannak velünk, hozzák gyermekeiket ministrálni – „jó mag az Isten igéje”. Reményt adnak József atya szavai az Istent keresőknek is, mert úgy gondolja, vannak hívők és kevésbé hívők. „Hitetlent nem hiszek!” Fülünkbe cseng egy másik mondat, József atya személyes hitvallása: „Legfőbb vágyam, ezért lettem pap, hogy mindenki (talán gyarló közreműködésem által is) közelebb jusson végső céljukhoz, Istenhez.”

 

100_2798Isten áldása kísérje papi további papi szolgálatán, és a Szűzanya oltalmazza életének minden napján!

 

SZENTMISÉN ÉS A KATOLIKUS KÖRBEN KÉSZÜLT FOTÓK MEGTEKINTHETŐK ERRE A LINKRE KATTINTVA

SZENTMISE FELVÉTELE MEGNÉZHETŐ ERRE A LINKRE KATTINTVA

Hajnal Piroska

Fotók:

Réthelyi Levente

Videó:

Kiss Zoltán

Interjú az olasz orsolyita Cristina nővér, a RAI 2 TV énekes-tehetségkutató verseny győztese zenetanárával

„Kaptam valami szépet, amit tovább akarok adni ” – ezekkel a szavakkal kommentálta a győzelmet jelentő tehetségét a szicíliai Ragusa környékéről való 25 éves orsolyita Cristina nővér, aki csütörtök este az olasz RAI 2 TV tehetségkutató „The Voice”, „a Hang” című dalfesztivál döntőjében mind a zsűri mind a közösség részéről első helyezést kapott. Az esemény – szerzetes nővér zajos sikere egy táncdalfesztiválon – óriási érdeklődést váltott ki nemcsak az olasz, hanem a nemzetközi sajtóban is, így az alacsony termetű, mosolygós Cristina nővér egy csapásra valóságos sztár lett.

Az olasz Credere hetilapnak adott interjújában elmondja, hogy „valójában gyermekkori álma valósult meg, amikor énekesként színpadra léphetett. Mindig is vágyott arra, hogy énekes legyen, lelkes nézője volt az énekes-tehetségkutató műsoroknak. Sőt, jelentkezett is néhányra, ám akkoriban – félénk fiatal lányként – nem aratott sikert. Vallásos családban nőtt fel, de a bérmálkozás után eltávolodott az egyháztól. Megharagudott Istenre, amiért nem nyílt meg előtte az út, hogy sikeres énekes legyen. Csak az számított neki, hogy zenekarával felléphessen, énekelhessen.

Amikor befejezte a középiskolát, és elkezdett egyetemre járni, még mindig nyugtalanság gyötörte; érezte, hogy értelmet kell találnia az életének. Édesanyja hallotta a tévében Claudia Koll tanúságtételét. A híres színésznő megtéréséről beszélt, és felhívást tett közzé: főszereplőt keres ahhoz a musicalhez, amellyel a Szent Család Orsolyita Nővérek Kongregációjának a centenáriumára készültek. Cristina elment, megkapta Rosa nővér szerepét: ez a szerep azonban újabb és újabb kérdéseket vetett fel benne a hivatásáról, önmaga odaadásáról. Úgy döntött, hogy beiratkozik az orsolyita nővérek zeneiskolájába (Star Rose Academy), amelynek Claudia Koll volt az igazgatónője.

„Egy egész Etna működik benned, ki kell engedned magadból” – biztatta az énektanára. Cristina közben tele volt kétségekkel: folytassa az iskolát, vagy menjen el szerzetesnek? Négy hónapnyi vívódás után meghozta a döntést – a rend mellett. Diáktársai ellenezték, nem értették, miért kellene eltékozolnia különleges adottságát. Ő azonban ekkor már hajthatatlan volt: kérte felvételét az orsolyita rendbe, de másfél évig még Rómában várakozott, majd 2010-ben a brazíliai Sao Paolo-ba utazott, ahol annak egyik külvárosában megkezdte a noviciátusát.

Utcagyerekek és kamaszok között szolgált öt novíciatársával együtt. „A zene sokat segített abban, hogy közel kerüljek hozzájuk. Újra felfedeztem, hogy az ének az Úr dicsőítésének egy módja, szüksége van rá a lelkemnek, és eszköz mások szíve felé” – mondta önmagáról. Fogadalmat tett. Jelenleg Milánóban él, a kongregáció által fenntartott egyetemi kollégiumban és egy óvodában szolgál, továbbá segédkezik a szentmiséken a milánói Nagy Szent Leó plébánián, ahol hittanórákat tart”.

A Vatikáni Rádió a siker után interjút készített Claudia Koll színésznővel, Cristina nővér egykori tanárával:

Kérdés (K): Mit jelent Cristina nővér sikere?

Válasz (V): Bizonyára nagy öröm Cristina győzelme mindnyájunknak. Szurkoltam neki, de mindenekelőtt szeretem őt. Imádkoztam érte az előadása során, arra kértem az Urat, hogy segítse és támogassa őt.

K: A hangja nyert vagy a rendi ruhája? Hiszen mindkettő lehetséges, de a második esetben azt mondhatnánk, hogy még egy nagyon katolikus országban vagyunk…

V: A ruhájánál is inkább a szíve győzött. A szép szíve, az egyszerűsége és tisztasága, mert csütörtök este annyi tehetség lépett fel, de ő valóban kiugrott a tisztaságával és az egyszerűségével. Tehát számomra nem annyira a ruha tette, hanem azt mondanám, hogy maga a személyisége, aminek van egy talentuma és akinek szép a szíve. Nemcsak a hangszálaival énekel, hanem a szívével is.

K: Még a zsűriből választott mentora, az olasz J-Ax is azt mondta, hogy Cristina nővér képes örömet közvetíteni, amikor énekel…

V: Igen…, szépséget és életet, mert nagyon él belülről. Hallottam, amint J-Ax mondta a többi zsűritagnak, hogy a tehetségkutató dalverseny során ezekben a hónapokban mennyi tapasztalatot szerzett velük és mint testvéreit szerette meg őket. Őszintének tűnt nekem.

K: Egy bizonyos fertőzés ez?

V: Igen, ragály!

K: A TV-ben közösen elmondott Miatyánk imádság egy élő műsorban, nos ez meglehetősen bátor javaslat! És alkalmas is?

V: A mi Zeneakadémiánkon az előadások kezdetén, legalábbis az én óráimon a Szentlélek segítségét kérjük és elimádkozzuk a Miatyánkot. Tehát ez hozzánk tartozik. Most, én nem is tudom… Hogy ez a pillanat alkalmas volt-e vagy alkalmatlan, mindenesetre Szent Pál azt tanítja, hogy állj elő vele minden körülmények között. Én az Úr szavára támaszkodom, amikor válasz adok.

K: Mindenesetre ez egy bátor kezdeményezés volt egy ilyen környezetben…

V: Igen, a nővérek elmondták nekem, hogy a TV közvetítés előtt Cristina nővér elimádkozta az Isteni Irgalmasság rózsafüzérét a hozzátartozókkal és a többi művésszel együtt, akik részt vettek a versenyen. Hiszen nem áll tőle távol az imádság, nemde?

K: A tapasztalata alapján: a zene, a tévés közvetítés, a közösségi hálók olyan valóságos helyek, amin keresztül lehet evangelizálni? Hatékony eszközök ezek?

V:? A TV nagyon sok rosszat tehet, de éppúgy jót is. Én erről magam szereztem tapasztalatot a megtérésem éveiben, amikor a TV-ben dolgoztam. Tapasztaltam, hogy megváltozott sok embernek az élete, akik hallgattak engem, persze ez nem az én érdemem, hanem az Úr műveli ezt. De nem könnyű ezt az eszközt jól használni, ám ha egy folyosó megnyílik előtted, akkor azt végig kell járnod…

K: Mit kívánna most Cristina nővérnek?

V: Hogy ne szakítsa meg a kapcsolatát az Istennel. Azt, amit ennek a kalandnak az elején tanácsoltam neki, hogy folytassa tovább az imádságot, mert ha imádkozik, akkor Avilai Szent Teréz szerint bármi történhet is, ez a kapcsolat az Úrral megmarad.

K: Fennáll ennek a veszélye…

V: Ez a legnagyobb félelmünk… Mint amikor egy gyermek először megy át egyedül az úttesten, bíztatjuk: „Vigyázz, figyelj, amikor átmész az úton!”. Egyébként – ahogy az evangélium mondja – a jó fát gyümölcseiről lehet megismerni, tehát imádkozzunk érte, tartsuk meg őt imádságainkban.

Forrás

Sokszor vagyunk olyan helyzetben, hogy jól esne beszélni valakivel. Kérdések bukkannak elő önmagunkról, kapcsolatainkról, élethelyzeteinkről, kérdések saját életünk értelméről, kérdések egy különösnek képzelt, távolinak tűnő Istenről.

Ha úgy érzed, hogy fontos lenne, hogy te vagy ismerősöd találkozzon egy segítő szakemberrel, lelkigondozóval, lelkivezetővel, akkor  szeretettel várnak az Oázisban!

Az Oázis-team többféle szakterület képviselőiből áll. Önkéntes munkatársaik teológiai, pszichológiai, lelkigondozói és mentálhigiénés tanulmányokat folytattak. Vannak közöttük szerzetesek, világiak, férfiak és nők, hogy ki-ki megtalálhassa köztük az “emberét”.

KIKNEK?

aki szívesen beszélgetne,

aki választ keres kérdéseire önmagával, kapcsolataival, életével, a hittel kapcsolatban,

aki meghallgatásra vár,

aki vágyik arra, hogy kimondhassa, ami éppen benne van, akár nehéz helyzetekről, akár örömökről legyen szó.

MIT?

BESZÉLGETÉST – bármiről, ami neked fontos

TALÁLKOZÁST –  egy segítővel, önmagaddal, Istennel

INFORMÁCIÓT – további szakemberekről, programokról, közösségekről

HOGYAN?

bejelentkezés nélkül

titoktartás védettségében, anonimitással

térítésmentesen

egyalkalmas találkozás keretében

Nem igényelhető: anyagi segítség, otthoni látogatás, telefonos segítség, 24 órás elérhetőség, on-line tanácsadás!
Nem fogadnak: alkoholos, drogos befolyásoltság alatt állókat

A beszélgetők:Professzionális meghallgatásra felkészült emberek, akik nyitottak maximum egy órás beszélgetésre, bármilyen témában. (lelkigondozói találkozás, információkérés, hitbéli kérdések, felkészülés a kiengesztelődés szentségére stb.)

Megérkezés: 

az Oázisba a Mária utca 25. kapunál csöngetve tudsz  bejönni. Fogadó szobákban  több munkatárs vár,  közülük beszélgethetsz majd valakivel négyszemközt a „beszélgető szobában”

Cím:
Budapest VIII., Mária utca 25.

Nyitva tartás:
hétfő: 15-19
szerda:8-14
csütörtök: 15-19

E-mail:  oazisiroda@gmail.com

telefon:445-3081 – csak nyitvatartási időnkben hívható

 

Azonnali lelkisegélyek telefonszámai

Oázis

 

 

Az elmúlt hetekben több évszázad legnagyobb árvize pusztít Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Szerbiában. A halálos áldozatokat is követelő katasztrófában tízezreknek kellett elhagynia otthonát. A nagymennyiségű csapadék tovább súlyosbította a helyzetet, a hegyvidéki területeken egész falvakat temetett be a sár.

A Karitász munkatársai felvették a kapcsolatot a szerb Karitásszal és a kapott információk alapján május 27-én segélyszállítmányt küldtünk Belgrádba, az árvízi koordinációs központba. A teherautónyi rakományban több száz lapát, ezer pár gumikesztyű, valamint nagy mennyiségű kézfertőtlenítő folyadék és fertőtlenítő szer volt, 1,5 millió forint értékben. Közben folynak az egyeztetések a bosnyák Karitász vezetőivel is a következő segélyszállítmány tartalmáról.

Központunk folyamatosan tartja a kapcsolatot az érintett Karitász szervezetekkel, hogy valóban a legszükségesebb teendőkben tudjunk segítséget nyújtani a bajba jutott családoknak.

Az áradások után óriási feladatot jelent majd a fertőtlenítés és takarítást. Ezt követően – a még használható épületek teljes száradása után – kezdődhet csak meg a helyreállítás.

Kérjük, tájékoztassák híveiket, hogy a Karitászon keresztül segíthetik az otthontalanná vált családokat az újrakezdésben. Aki bekapcsolódna a segítségnyújtásba, több módon is megteheti.

Folyamatosan él 1356-os adományvonalunk, amelynek tárcsázásával egész júniusban hívásonként 500 forinttal támogatják az árvízkárosultakat.

Bankszámlánkon „délvidéki árvíz” megjegyzéssel fogadjuk az adományokat, amelyeket vagy közvetlenül juttatunk el a helyi Karitászoknak, vagy újabb segélyszállítmányt állítunk össze belőle, a szükségletek ismeretében. Kérés esetén postai csekket is tudunk küldeni!

Bankszámlaszámunk: 12011148-00124534-00800007

Amennyiben tárgyi felajánlást szeretnének tenni, arra minden egyházmegyei Karitász központban és számos helyi karitászcsoportnál is lehetőség van. Nagy szükség van még főként konzervekre és egyéb azonnal fogyasztható tartós élelmiszerre, tisztító- és fertőtlenítőszerekre.

Kérjük, segítsék a Karitászon keresztül az árvízkárosult családokat, hogy mihamarabb újrakezdhessék életüket.

1356_delvideki_arvizkarosultakertAmennyiben további kérdésük van az adományozással kapcsolatban, kérjük, jelezzék az arviz@caritas.org.hu e-mail címen.

 

 

Segítsen, hogy segíthessünk!

 

 kép