Cikkek archívuma ebben a rovatban: Egyéb

2013. március 13-n, szerdán 19 óra 6 perckor fehér füst szállt fel a Sixtusi-kápolna kéményéből a pápaválasztó konklávéban lezajlott eredményes szavazás jeleként. Néhány másodperc múlva megszólaltak a harangok is, megerősítve az új pápa megválasztásának hírét. Az új pápa megválasztásának tényét, a pápa személyét és nevét este 8 óra után Jean-Louis Taurant, a korelnök protodiakónus bíboros jelentette be a Szent Péter bazilika erkélyéről, a következő szavakkal:

Annuntio vobis gaudium magnum;
habemus Papam:

Eminentissimum ac Reverendissimum Dominum,
Dominum Georgium Marium
Sanctae Romanae Ecclesiae Cardinalem Bergoglio
qui sibi nomen imposuit Franciscum.

Jorge Mario Bergoglio, Buenos Aires bíboros-érseke a 266. főpásztor a római katolikus egyház történetében. A világmédia, amely – nagyrészt az utóbbi évtized robbanásszerű híradástechnikai fejlődésének köszönhetően – óriási, a tegnapi estén szinte kizárólagos figyelmet fordított a Vatikánra, első reagálásaiban azonnal az új pápa megválasztásával és személyével kapcsolatos kuriózumokat hangsúlyozza: a modern korban ő az első Európán kívüli (latin-amerikai) pápa, az első jezsuita a Szentszék trónján, a pápaság történetében az első, aki Ferenc néven lép Szent Péter örökébe. Ferenc pápa este 8 óra után néhány perccel jelent meg a Szent Péter téren összegyűlt mintegy 150 ezres tömeg előtt, a pápaválasztó bíborosokkal együtt. Már első nyilvánosság előtti megjelenésével „történelmet írt”, ugyanis először nem ő áldotta meg a híveket, hanem arra kérte őket, hogy imádkozzanak érte, vagyis az ő személyében az új pápáért. A bíborosi testület egyik tagja közölte, hogy Ferenc pápa szakított a hagyománnyal abban a tekintetben is, hogy nem a pápa számára készített emelvényre lépett (mintegy bíborosai fölé magasodva), hanem bíborosai között jelent meg, immáron pápaként az erkélyen.

Bíboros-érsekünk, Dr. Erdő Péter tegnap esti nyilatkozatában kiemelte, hogy az új pápa egyszerű, fehér pápai reverendában jelent meg a hívek előtt, ami szintén iránymutató gesztusnak tekinthető. Erdő Péter megemlítette, hogy az új pápa bensőséges és közvetlen stílusban szólt a tiszteletére összegyűlt hívekhez. Különös fontosságot tulajdonított annak a ténynek, hogy az újonnan megválasztott Szentatya Latin-Amerikából „érkezett”, ahol a világ katolikusságának 41 %-a él.

A pápa megválasztása utáni órákban az elemzők, Vatikán-szakértők már tudni vélték, hogy a az újonnan megválasztott pontifex a középkor nagy szentjét, Assisi Szent Ferencet és az ő lelkiségét idézte meg névválasztásával: a hívek és a külvilág felé nem a katolikus egyház pompáját és nagyságát, hanem a szerénységet, az egyszerűséget kívánja hangsúlyozni, felidézve Assisi Szent Ferenc szemléletét. Ez a gondolkodásmód tükröződött Bergoglio érsek életvitelében: egyszerű lakásban lakott és a tömegközlekedést használta, elsősorban busszal közlekedett Buenos Airesben.

Ferenc pápa azonban ezidáig nem nyilatkozott a névválasztást illetően, így tehát minden ezzel kapcsolatos elemzés találgatás csupán. Miért ne utalhatna a Ferenc név Xavéri Szent Ferencre, a jezsuita rend szentjére, Loyolai Szent Ignác szobatársára, az újkori katolikus misszió meghatározó alakjára, akit a pápa a Távol-Kelet legátusává nevezett ki 1540-ben és egész életében úton volt: Indiától Japánon át Kínáig hirdette az evangéliumot.

Az apai ágon olasz származású Ferenc pápa Argentínában született és élt, így elképzelhető, hogy szívének kedves Solano Szent Ferenc alakja. A Xavéri Szent Ferencnél egy nemzedékkel később született Solano Ferenc is a mai Spanyolország területén született, alapfokú iskoláit a jezsuitáknál  végezte, majd a ferences rendbe lépett. Életszentségének híre gyorsan terjedt, de ő a népszerűség elől menekülve a missziókba kérte magát, Peruba küldték. Tizenöt éven át hirdette az evangéliumot az indióknak, betegeket gyógyított, prédikált a népnek. Mintegy 25 000 indiót keresztelt meg. Argentína, Uruguay, Peru és Chile védőszentje. Utolsókén e szavak hagyták el ajkát: “Soli Deo gloria!”

Hajnal Piroska

Utólagos megjegyzés: Ferenc pápa nyilatkozott a névválasztásról – Assisi Szent Ferencet, a szegények védőszentjét választotta

Forrás: Szentek élete, Katolikus Lexikon, http://www.latimes.com/news/world/worldnow/la-fg-wn-francis-pope-name-20130313,0,2642213.story, http://www.vg.hu/kozelet/tarsadalom/argentin-lett-az-uj-papa-399705, ujember.hu,

 Ferenc pápa a bíborosokkal

 Ferenc pápa, Assisi Szent Ferenc

Xavéri Szent Ferenc

Solano Szent Ferenc

 

 

avagy meghívás az életre

 

“Az ember számára legnagyobb kincs a szív tisztasága, és a belső szabadság, amit Isten kegyelme által mindenki elérhet. Minél jobban szereti valaki Jézust, annál jobban szeretné Őt követni, és annál jobban felismerni, hogy mi az akadálya az Ő követésének.”

Katona István atya gondolatai a Meghívás az életre, felnőtteknek szóló lelkiismeret vizsgálati könyvéből

 

Nagyböjt van, az önvizsgálat, gyónás, megtisztulás ideje. A Gyónásra fel lehet készülni a saját lelkiismeretünk alapján, vagy használhatunk lelki tükröt. A lelki tükör sokat segít a felkészülésben, mivel szempontokat sorol fel, amire sokszor nem is gondolunk, így sokkal több szempontból vizsgálhatjuk magunkat, kideríthetjük a rejtőző problémákat. Az alábbi weblapcímen elérhető három lelki tükör:

Ritkán gyónók számára

Rendszeresen gyónók számára

Házastársak számára

http://www.plebania.sk/index.php/lelkitukor

 

A JÓ SZENTGYÓNÁS ÖT LÉPÉSE:

1. FELKÉSZÜLÉS
Imádkozz, gondolkozz!


2. BÁND MEG

őszintén minden bűnödet! 3. HATÁROZD EL hogy a jó mellett döntesz és kerülöd a bűnt!
4. MONDD EL
Isten papjának a szentgyónásban!

5. VÉGEZD EL
az ELÉGTÉTELT, és tedd jóvá a kárt!

Adj HÁLÁT az ATYA jóságáért!

 

 

 

Sok “sikert” kívánunk a használatához!

Díjnyertes videó a gyónásról

kép

kéz

Meghívás az életre

 

 

2013. február 28-án este, életének 98. évében, hosszú, türelemmel viselt szenvedés után elhunyt Regőczi István atya, a Kútvölgyi Szűz Mária engesztelő kápolna lelkésze. Temetéséről később adunk tájékoztatást.

Regőczi István 1915. október 5-én született, egyszerű molnárcsaládban. Teológiai tanulmányait a belgiumi Bruges-ben végezte. 1943. március 28-án szentelték pappá. 1945-ben visszatért Magyarországra.

Máriaremetén volt hittanár és káplán; majd a Váci Egyházmegye szolgálatában Vácott megalapította a Sasfiókák nevezetű gyermekotthont több mint 300 hadiárva számára. Mint minden egyházi egyesületet és intézményt, a kommunista hatalom 1949-ben államosította és feloszlatta az árvaházat. Regőczi atyát Kistarcsára internálták. 1953-as szabadulása után Máriabesnyőre került, ahol lelkipásztori szolgálata mellett újból gyermekotthont létesített, illegálisan. 1957-ben újból letartóztatták. A szabadulása után írt könyvei miatt – Az én sasfiókáim, Sasfiókák viharban, Mi nem hallgathatunk – illegális sajtótevékenység címén 1969-ben mint politikai foglyot 23 hónap szigorú fegyházra ítélték. Összesen hat évet ült a kommunisták börtönében.

250px-Mária_Kápolna_Galgóczy_utca_45Büntetése letöltése után Pestszentlőrincen kisegítő lelkészként szolgált, majd a XII. kerületben hozzáfogott a romos Boldogasszony-kápolna felújításához, amelynek már lebontását fontolgatták. A kápolna mellett létrehozta a Táborhegy zarándokházat, s a helyet a magyarság engesztelő központjává tette. A kegyhely egy idő után szűkösnek bizonyult, így jóval nagyobb kőkápolnát építettek, melyet 1991-ben szentelt fel Katona István váci segédpüspök. A Kútvölgyi kápolna ma is a szentségimádás, az engesztelés, a hálaadás és az imádság helye.

Regőczi István 1992-től, amikor Vác díszpolgárává választották, tíz éven keresztül szolgált lelkipásztorként Vácott – nem messze a fegyháztól, amelyben évtizedek óta végzett börtönmissziót.

Munkásságáért Magyar Örökség-díjjal és Parma fidei – A hit pajzsa díjjal tüntették ki.

Az Isten Vándora című könyvében életútját írta meg. Évtizedeken át maga köré gyűjtötte az árva gyermekeket, és velük árvaházakat, templomokat, kápolnákat épített. E tevékenységéhez Belgiumból kapott komoly anyagi segítséget. Itthon számos nehézségbe ütközött, szinte évente más helyen kellett újrakezdenie lelkipásztori munkáját. Tíz papnövendéket taníttatott, hét templomot építtetett, háromszáz árvát nevelt fel, tizenegy magyar és öt flamand nyelven íródott könyvével ért el sikert. Rendületlen hittel és kitartással 94 évesen még mindig dolgozott a Kútvölgyi kápolnában – mondta laudációjában Bolberitz Pál 2010 februárjában, a Parma fidei – A hit pajzsa díj átadásakor.

forrás:Magyar Kurír

Fotó: Thaler Tamás

Kútvölgyi kápolna

Az Isten Vándora letölthető formátuma

Társkereső szolgáltatást indít a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom – jelentette be a civil szervezet vezetője február 26-án, a budapesti sajtótájékoztatóján.

www.haromkiralyfi.hu

Február 28-ára böjtöt és virrasztást hirdettek XVI.Benedek pápa lemondásának napján.

Plébániánkon az esti 6h-ás mise után szentségimádás lesz este 10h-ig.

Böjtünket és virrasztásunkat felajánljuk, hogy Egyházunk élére minél hamarabb új, karizmatikus vezető kerüljön.

Templomban kitett papírra fel lehet iratkozni fél órás beosztásban. Illetve a cikk hozzászólásaiban is lehet jelentkezni. Egy időpontra többen is jelentkezhetnek.

Többen kérdezik, hogy miért mondott le a pápa? Hogy most mi lesz?

Szeretnélek megnyugtatni benneteket! A kérdésekre nem tudom a választ, azt sem tudom, hogy mit hoz a holnap, de hogy őszinte legyek, a magam kisebb testvéri egyszerűségében nem is erőst érdekelnek ezek a kérdések. Persze, hogy imádkozom szaporán, kérem az Istent, hogy ne legyünk sokáig pásztor nélküli nyáj, de lelkem mélyén tudom, hogy ez nem az én dolgom és tudjátok a jelszót: Jobb ha az ember a saját dolgát, amit Isten rábízott még ha rosszul is, de végzi, mint hogy a mások dolgát nagyon jól végezné.

A gonosz lélek azt szeretné, hogy időnket, energiánkat arra pocsékoljuk, hogy tanulmányozzuk az események mögötti feszültségeket, meg a lehetséges forgatókönyveket, de mi ferences kisebb testvérek vagyunk és a mi dolgunk az, hogy szeressük a legkisebbeket, a bajban lévő egyszerű embereket. Persze, hogy tudom, hogy sok buta ember van a földön, és sunyin szervezkednek, aljas terveket szövögetnek, de azt is tudom, hogy Isten nem kéri azt tőlünk, hogy beálljunk közéjük harcolni és gyűlölködve mások becsületét aláássuk! Higgyétek el, annyira leegyszerűsödik minden, ha az ember élete vezérfonalának a szeretet parancsát teszi. A mi dolgunk, hogy szeressük egymást, a gyerekeinket, munkánkat és a többit – mind a Jézus Krisztus által elénk állított gyermek – Isten irgalmas gondviselésére bízzuk. Látjátok, ezért nem politizált soha a Szent Ferenc Alapítvány.

Hiszem, hogy Isten a maga mérhetetlen bölcsességével gondját viseli az ő gyermekeinek, ha azok ott, ahova a szeretet állította alázattal, a legjobb tudásuk szerint végzik a maguk munkájukat! Lassan jön a szép tavasz, buta, ellenőrizhetetlen írások olvasgatása helyett menjünk ki a szabadba és gondozzuk, ápoljuk növényeinket, tegyük szebbé szülőföldünket.

Isten Irgalmas szeretetében bízva, sok szeretettel, Csaba testvér

forrás

pásztor

pásztor és a nyáj

 

 

A pápai lemondás (renuntiatio) azt az esetet jelzi, amikor a római katolikus egyházfő önként lemond Szent Péter székében viselt hivataláról. A legfőbb egyházi hivatal birtokosának, Róma püspökének, a katolikus egyház fejének megválasztását az egyházi jogszokás vagy tételes jog szabályozza. A mai kánonjog szerint a pápát a bíborosok testülete választja meg, amikor a jelölt a választást elfogadja, rászáll a hatalom. Ezt a hatalmat haláláig birtokolja. A kánonjog ugyanakkor lehetőséget biztosít a pápai lemondásra, melynek önkéntesnek kell lennie, a regnáló pápának szabad akaratából kell a trónról lemondania, és szándékát nyilvánossá kell tennie. Az egyházi jog nem ruház fel egyetlen személyt vagy testületet sem a pápai lemondás elfogadásának jogával. Az egyházi jogszokás értelmében a pápa közli lemondási szándékát a bíborosi testület tagjaival vagy legalábbis annak fejével. A kánonjogban nem szerepel előírás arra nézve, milyen eljárás követendő akkor, ha a pápa egészségi állapota meggyengül (és arra sem ad lehetőséget, hogy ilyen esetben bármely testület a pápát lemondásra szólítsa fel). A pápát tehát sem egészségi állapota, sem pedig előrehaladott életkora nem kötelezi arra, hogy lemondjon hivataláról. A modern korban három regnáló pápa töltötte be nyolcvanadik életévét Szent Péter trónján: VI. Pál, Boldog II. János Pál és XVI. Benedek. II. János Pál pápa személyével kapcsolatban röppent fel az a híresztelés, hogy 2000-ben, amikor betöltötte 80. életévét, komolyan fontolgatta lemondását, figyelembe véve akkorra már jelentősen megromlott egészségi állapotát. Utóda, XVI. Benedek pápa éppen erre hivatkozva mondott le a pápai hivataláról 2013. február 11-én. Szent Péter trónja üresen áll tehát 2013. február 28-tól mindaddig, amíg a bíborosok testülete meg nem választja Szent Péter következő utódját.

A Római Katolikus Egyház történetében öt pápa mondott le önként hivataláról: Szent Pontianus (III. század), XVIII. János (XI. század), IX. Benedek (XI. század), Szent V. Celesztin (XIII. század), XII. Gergely (XV. század), és négy további esetben a források nem értelmezhetők világosan. Az utolsó pápai lemondásra a XV. században került sor: 1415-ben XII. Gergely pápa (1406-1415) önként lemondott a pápai trónról, hogy ezzel véget vessen a nagy nyugati egyházszakadásnak (három különböző jelölt is magáénak követelte Szent Péter trónját). Lemondása előtt XII. Gergely az 1414-ben megnyílt konstanzi zsinatot felruházta a pápaválasztás jogával.

(Hajnal Piroska)

 kép1

Róma

A nagyböjt kezdetét jelző és a személy szerint a hívőhöz szóló szertartásra (impositio cinerum) a húsvét vasárnaptól visszaszámolt 40. napon, hamvazószerdán (feria quarta cinerum) kerül sor.

A IV. századtól vannak írásos feljegyzések arról, hogy a nyilvános bűnbánatot tartó hívek a nagyböjt első napján mezítláb, zsákszerű ruhában a templom kapujában vártak a püspökre, akinek vezetésével beléptek a templomba. A bűnbánati zsoltárok elmondása után a püspök megszórta őket hamuval, feladta rájuk a ciliciumot, kirótta a penitenciát, meghintette őket szentelt vízzel és kiutasította őket a templomból, utalva ezzel az első emberpárra, akiket az Úr kiutasított az Éden-kertből. A nagyböjtben ezek a vezeklők nem mehettek be a templomba, a templom kapujában álltak és nagycsütörtökön nyertek bűnbánatot.

A X. századtól ismert az a szokás, hogy a pap külön megáldotta a hamut, melyet az előző év virágvasárnapi barkák elégetésével nyertek. A hamu megáldása történhet a szentmisében, vagy azon kívül igeliturgiával és egyetemes könyörgésekkel.

 Hamvazószerdán a pap a hamuval keresztet rajzol a hívő homlokára e szavak kíséretében:

 

Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel!

 

A hamvazás szertartása ősi bibliai hagyományból ered, de az ősi rítussal ellentétben – mely a bűnös kánoni elégtételnek való alávetettségét hangsúlyozza -, törékeny, bűnös és halandó voltunkat emeli ki, Isten irgalmának fényében.

Ne feledjük, hamvazószerda szigorú böjti nap, amelyen (20-60 év között) a háromszori húsmentes étkezésből csak egyszer lakunk jól.

(Hajnal Piroska és Adoremus 2015/2.)

 szentelt hamu

kép

Szentatya