AZ EGERÉSZÖLYV

Ha egy egerészölyvet egy nyitott tetejű 2×2,2 m.-es ketrecbe teszünk,
akkor, habár tud repülni, ez a madár végleges fogságba kerül.
A jelenség oka az, hogy az egerészölyv a repülést a földön kezdi egy 3-3,5 m.-es futással.
Ha nincs ekkora hely a futásához, akkor szokása szerint ez a madár meg sem próbál repülni,
örök életére fogoly lesz ebben a nyitott tetejű kicsiny ketrecben.

A DENEVÉR

Az éjszakában repkedő figyelemre méltó fürge teremtmény,
a közönséges denevér képtelen sík területről felrepülni.
Ha ilyen helyre kerül, csak annyit tehet,
hogy reménytelenül ide-oda csoszog egészen addig,
amíg kétségtelenül fájdalmasan el nem jut valami enyhe emelkedőig,
ahonnan aztán végre a levegőbe vetheti magát.
Akkor aztán, mint a villám, a levegőbe emelkedik.

A DONGÓ

Ha egy dongót egy vizespohárba pottyantunk, amíg el nem pusztul, ott marad,
ha csak ki nem vesszük onnan. Soha nem fedezi fel a menekülés útját pohár tetején át.
A pohár oldalfalán próbál találni valamilyen kiutat, kitartóan keresve azt a pohár alján.
Ott keresi a menekülés útját, ahol az nem létezik.
Addig keres, míg el nem pusztul.

 

AZ EMBEREK

Sok tekintetben hasonlítunk
az egerészölyvre, a denevérre és a dongóra.
Küszködünk gondjainkkal és frusztrációnkkal,
közben soha nem vesszük észre, minden amit tennünk kell,
nem más, csupán felfelé nézni!
Ez a felelet, a menekülés útja és a megoldás bármely gondunkra…

Csupán tekints fel!

 

forrás

ölyvek

denevér

dongó

Tekints fel!

Nézz fel!