Kora reggel indultunk az Árpád-hídi buszvégállomásról. Mivel igen sok résztvevő jelent meg azon óhajával, hogy a ministránsok számára fenntartott busszal szeretne utazni, ezért a buszon elég szűkösen fértünk el – a társaság nagy részének végig kellett állnia a hosszú utat.

A regisztráció után emlékkártyákkal gazdagodva vártuk a többi résztvevőt. (A várakozás ideje alatt videókat néztünk II. János Pál pápáról.) Utána – jó ministránsokhoz méltóan – felvettük a fehér ruhákat és átvonultunk a Bazilikába, hogy részt vegyünk az ünnepi misén, hiszen épp aznap volt a templom búcsúja, Szent Adalbert emléknapja. A mise után a ministránsokat csoportokra osztották, általában úgy, hogy két plébánia fiataljai kerültek egy csoportba. Mivel mi, a Nepomuki Szent János Plébánia képviselői – csak négyen voltunk, ezért egy nagyobb létszámú – nevezetesen a Budai Szent Imre Ciszterci plébánia – fiataljai mellé osztottak be. Ezután vette kezdetét a verseny.

A verseny témája XXIII. János és II. János Pál pápa volt. A feladatok végrehajtásához szükségünk volt figyelemre, jó célzóképességre és némi tudásra is. Elsőként meg kellett keresnünk azt a bíborost, aki II. János Pál 1991-es magyarországi látogatását szervezte. Később latinoznunk is muszáj volt, a bazilika homlokzatán lévő feliratot fordítottuk le. Második feladatként adták, hogy Ferenc pápa pályaválasztásának tanúságtételéhez kapcsolódóan kérdéseket válaszoltunk meg. Újra a bazilikánál a két újonnan szentté avatott pápákat tulajdonságaik alapján kellet kitalálni. Aki elrontotta, az kémnek bizonyult, méghozzá azok körébe tartozónak, akik támadást intéztek II. János Pál ellen. Miután kiderült, hogy nem tartozunk ezek körébe, mehettünk célba lőni. Mivel a csapatunkban csak ketten voltunk lányok, és a többiek nagy része kicsi fiú volt, így inkább hagytuk őket célba lőni, akik több-kevesebb sikerrel el is találták a célpontokat. Ezek után már csak egy feladat volt hátra, II. János Pál életének fontosabb mozzanatait kellett kitalálnunk. Ezzel véget ért a verseny, és kis idő múlva átmentünk a belvárosi templomba.

Kicsit énekeltünk, majd következett az eredményhirdetés. Miután elhangzott a harmadik és a második helyezett is, az esélytelenek nyugalmával néztünk szembe a sorsunkkal, hogy idén sem lehetünk elsők (legalábbis a Ciszterciek még nem nyertek, pedig évek óta jártak a találkozóra). Nagyon meglepődtünk, amikor elhangzott a két plébánia neve. Olyan hangos örömujjongásban törtünk ki, hogy visszhangzott a templom. Tapsvihar közepette sétáltunk ki a közös fotózásra, és természetesen a csoki- és kupa átvételére. Mivel a Ciszterciek többen voltak, úgy határoztunk, hogy ők viszik haza a kupát, mi meg több csokit kapunk.

Végül fáradtan szálltunk vissza a buszra, ahol ismét rengetegen utaztunk, de ügyesebb manőverezésünk miatt egy kis helyre le tudtunk ülni. A visszaút csöndesebben telt, és mikor leszálltunk, örömmel búcsúztunk, hiszen új ismerősökre találtunk.

Panka , Zizi, és Botond

 

hivatalos beszámoló

  1. Köszönet Zichy Ferinek amiért megszervezte és elkísérte Pankát, Zizit és Botondot a ministráns találkozóra. Botond feltöltődve és új barátokkal gazdagodva jött haza. Gratulálunk és nagyon büszkék vagyunk rájuk!

    Hozzászóló: Lukácsné Zsóka
    válasz erre
  2. Gratulálunk!!!!!!!!!!! nagyon ügyesek voltatok!!! Meldi néni

    Hozzászóló: Meldi
    válasz erre