“ISTEN A KEZDETEKTŐL TUDTA, HOGY EZ A HELYZET BEKÖVETKEZIK”

“ISTEN A KEZDETEKTŐL TUDTA, HOGY EZ A HELYZET BEKÖVETKEZIK” – MOHOS GÁBOR

Az elmúlt hetekben már egyértelművé vált a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szervezőcsapatának, hogy a kialakult járványhelyzetben nem lehet idén megtartani Budapesten az eseményt. Mohos Gábor segédpüspök – aki a NEK Titkárság vezetője – a 777-nek adott interjújában kifejezetten optimistán és pozitívan nyilatkozott a helyzetről.

Ön mikor tudta meg, hogy a kongresszust elhalasztják egy évvel?

Mivel az elmúlt hetekben folyamatos egyeztetések voltak a szervezőcsapaton belül, illetve Erdő Péter bíborossal és a Szentszékkel is, ezért tisztában voltunk egy ideje már azzal, hogy az eseményt minden valószínűség szerint el kell halasztanunk. 

Tehát akkor ne úgy képzeljük el, hogy a sajtóból tudták meg, hogy 2021-ben lesz Budapesten a NEK…

Természetesen nem, a Szentszék többek között velünk is egyeztetett a lehetséges döntésről. A véleményünk kikérése után születetett meg az az álláspont, hogy egy évvel később tartjuk meg a kongresszust. 

Püspökként különleges lelki támogatást is adhat a munkatársainak. Mennyire van most szükség arra, hogy lelket öntsön a munkatársaiba?

Mivel már hetek óta tart a világjárvány, –  és az ezzel kapcsolatos életmódváltozás – ezért senkit nem lepett meg ez a döntés. Sejthettük hogy egy ekkora világeseményt nem fogunk tudni megrendezni. ilyen körülmények között – még ha addig enyhítés is lesz a mostani korlátozásokon. A munkatársak tehát sokkal inkább fellélegeztek, mert a veszélyhelyzet miatt számtalan nehézségbe ütköztek, például a helyszínbejárások kapcsán. Ez inkább egy lehetőség számunkra – a rengeteg munka mellett, hiszen most egyeztetnünk kell gyakorlatilag minden előadóval, valamennyi helyszínnel és szervezővel. Végig kell gondolnunk, hogy jövő szeptemberig hogyan és milyen módon tudjuk a változtatásokat véghezvinni.

Arra kaptunk most lehetőséget, hogy egy még jobb kongresszust tudjunk szervezni.

Egyelőre annyit közölt a Szentszék, hogy 2021 szeptemberében lesz a kongresszus. Az Önök naptárjában már szerepel egy konkrét javaslat, hogy melyik időpont lenne a legalkalmasabb? Ez azért is fontos, mert ha a hírek igazak, akkor Ferenc pápa naptárjával is egyeztetni kell ezt…

Még csak a szeptember került megjelölésre, a pontos időpont még egyeztetés alatt van, ez több tényezőtől is függ – például, hogy az előadók mikor érnek rá. Mindenképpen szükség lesz kisebb-nagyobb módosításokra, hiszen egy az egyben nem lehet áttenni egy ekkora eseménysorozatot egy másik időpontra. Meg kell találnunk a lehető legjobb kompromisszumot a konkrét dátum kapcsán.

A halasztásnak komoly anyagi vonzatai is lesznek, készült már becslés erre vonatkozóan?

Ezeket a szempontokat is mérlegeljük természetesen, igyekszünk csökkenteni a kiadásainkon. Ez azt is jelenti konkrétan, hogy elhagyhatunk olyan nem lényegi elemeket, amelyekkel eredetileg terveztünk volna. Erre azért van szükség, hogy minimalizáljuk a költségeket.

Ön hogy éli meg, hogy még egy évet várni kell arra az eseményre, amelyet évek óta terveztek? 

Kicsit “messziről” indulok a válasszal: van a kongresszusnak egy imája, amelyet sokan ismerhetnek. Ebben azt kérjük, hogy “a készület ideje és az Eucharisztikus Kongresszus ünneplése egész hívő közösségünk, fővárosunk, népünk, Európa és a világ lelki megújulását szolgálja”. Én hiszem azt, hogy Isten meghallgatja az imáinkat, ezért azt is gondolom, hogy a mostani helyzet tényleg a lelki megújulásunkat tudja szolgálni.

Isten a kezdetektől fogva pontosan tudta, hogy ez a helyzet be fog következni, mi pedig most ismerjük ezt fel. 

Ahogy előbb is fogalmaztam, én a lehetőségek megnyílását látom. Csak hogy egy példát említsek, a járványveszély miatt a digitális kultúra robbanásszerű fejlődésnek indult. Lehetséges, hogy ennek köszönhetően a jövő évi kongresszusra sokkal többen fognak tudni online bekapcsolódni, mint azt korábban reméltük és terveztük. Ez a változás tehát engem nem sokkolt, hanem inkább egy nagy rácsodálkozást hozott, hogy Istennek milyen tervei vannak.

Ha már optimizmus: a mostani helyzetet hogyan lehet a saját magunk javára fordítani?

Ez az időszak lehetőség mindannyiunk számára, hogy újragondoljunk néhány olyan dolgot az életünkben, ami eddig megszokott volt és nem is gondolkodtunk rajta. Lehetnek olyan változások most az életünkben, amelyek egyáltalán nem rosszak, érdemes lehet őket hosszútávon megtartani. Az életünk igazi változásai a személyiségünk mélyén vannak, amelyek lassan történnek. A helyzet szomorúsága mellett – ha csak az elhunytakra és a hozzátartozóikra gondolok részvéttel – biztos tudunk pozitív lehetőséget is találni ebben a válságban. Ragadjuk meg a jó dolgokat, a családi kapcsolatainkra helyezzünk nagyobb hangsúlyt, keressük fel virtuálisan régi barátainkat! Természetesen az is fontos, hogy az Istenre szánt időnket is növeljük, most erre is több lehetőségünk van!

forrás