Jézus és a tanítványai együtt voltak a Páska-vacsoránál. A Sátán már korábban rávette Iskarióti Júdást, Simon fiát, hogy Jézust igyekezzen ellenségei kezébe adni. Jézus tisztában volt vele, hogy az Atya minden hatalmat neki adott, és hogy ő Istentől jött, és hamarosan vissza is tér Istenhez.

Felkelt hát a vacsorától, levette felső ruháját, és egy törlőkendőt kötött a dereka köré. Azután vizet öntött egy edénybe, és sorban megmosta, majd a kendővel megtörölte a tanítványai lábát. (Jn 13,2-5)

Hosszú nap volt. Jeruzsálem tele van a Páska ünnepre érkezett vendégekkel, akiknek nagy része a Tanítót szeretné legalább megpillantani. A tavaszi napfény jó meleg. Az utcák szárazak. A tanítványok pedig, messze vannak otthonuktól. Jól esne egy kis frissítő hideg víz.

A tanítványok egyesével belépnek a szobába, majd elfoglalják a helyüket. A falon lóg egy törölköző, a földön egy kancsó és egy mosdótál vár használatra. Bármelyik tanítvány önként vállalkozhatna a feladatra, de egyikük sem teszi.

Néhány pillanattal később, Jézus leveszi a felsőruháját, és felövezi magát, ahogyan a szolgák szokták. Letérdel a tanítványai elé, és egyik piszkos lábat mossa meg a másik után. Jézus idejében a lábmosás a szolgák feladata volt, és közülük is, a legalacsonyabb rendű szolgáké.

Ebben az esetben, aki a törölközővel a vállán a mosdótálnál tüsténkedik, a világmindenség Királya. A kezek, melyek a csillagokat függesztették fel, most piszkos lábakat tisztogatnak. Ujjak, melyek a hegyeket formázták, most lábujjakat masszíroznak. És aki előtt egy nap minden térd meghajol majd, most ott térdel a tanítványai előtt. Néhány órával a halála előtt, Jézusnak egyetlen dologra van gondja. Azt akarja, a tanítványai tudják, hogy mennyire szereti őket.

Jézus megmossa tanítványai lábát

Biztos lehetsz benne, hogy ismerte ezeknek a lábaknak a jövőjét. Ezek a lábak menedék után fognak rohanni, amint megcsillan a római kard pengéje. Jézus, árulójának a lábát is megmossa.

Jézus tudja, hogy ezek az emberek mit fognak tenni. Reggelre fejüket szégyenbe fogják temetni, és utálattal fognak a lábukra nézni. És amikor majd ezt teszik, azt akarta, emlékezzenek, hogyan térdelt előttük, és mosta a lábukat…

Megbocsátott nekik, még mielőtt bármit elkövettek volna. Felajánlotta irgalmát, még mielőtt keresték volna.

Max Lucado