Számos kiadványt készült XXIII. János és II. János Pál április 27-i szentté avatása alkalmából. A Laudetur Kiadó Közeledj Istenhez, és utat mutat számodra című könyve a két pápa tulajdonságai közül nyolc erényt állít elénk követendő példaként.

„…egész életmódotokban szentek legyetek, mert írva van: »Szentek legyetek, mert én szent vagyok!«” – olvashatjuk Péter első levelében (1Pét 15-16). A mérce tehát igen magasra állították, hiszen itt nem kevesebbet vár az Isten az embertől, minthogy váljon tökéletessé. De vajon hogyan? Nem irreális elvárni a halandótól, hogy hasonlatossá váljon Teremtőjéhez? „Embereknek ez lehetetlen, de Istennek minden lehetséges.” (Mt 19,26)

Igen, lehetséges az életszentség legmagasabb fokára jutni. Bizonyítják ezt azok, akiknek életéről az Egyház azzal tesz bizonyságot, hogy példaképül állítja hívei elé. Április 27-én két XX. századi egyházfőt, XXIII. Jánost és II. János Pált avatja szenté Ferenc pápa. Azt, hogy ez egy rendkívül különleges esemény lesz, az is bizonyítja, hogy számtalan kiadvány készült ebből az alkalomból. Közéjük tartozik a Laudetur Kiadó Közeledj Istenhez, és utat mutat számodra – XXIII. János és II. János Pál 8 erénye, ami közelebb visz a boldogsághoz című könyve, amely a két pápa tulajdonságai közül nyolc erényt állít az olvasók elé, követendő példaként.

XXIII. Jánost „átmeneti” pápának szánták, amikor megválasztották. Nem sokan sejthették, hogy be is váltja ezt a reményt, csak egészen másképpen, mint ahogyan azt a bennfentesek gondolták. Mert a „világ plébánosa” valóban az átmenet pápája lett. A II. Vatikáni Zsinat meghirdetésével olyan változást indított el az Egyházban, mely mind a mai napig meghatározó. Az is igaz, hogy ezért még nem avatnak senkit szentté. Ám az már súlyosan eshet a latba, hogy az alig hat évig hivatalban lévő pápára mindenki úgy emlékszik vissza, mint jó emberre. A jóság tehát az első erény, melyben hasonlítanunk kell XXIII. Jánosra. A másik három a bátorság, a derű és az egyszerűség.

A bátorság többek között azt jelenti, hogy legyen erőnk Isten és önmagunk elvárásai, és nem a mások által diktált kényszer szerint élni. Az optimizmus alapja a hitre támaszkodó remény. XXIII. János pápa kifejezetten vidám emberként maradt meg az utókor emlékezetében. A hagyomány szerint mindennapi imájában egy csepp humort is kért. Köztudott, hogy Angelo Giuseppe Roncalli egy tízgyermekes parasztcsalád harmadik gyermeke volt. Gyakorlatból tudhatta, mit is jelent az egyszerűség és a szegénység. Ám az ő erénye elsősorban abban nyilvánult meg, hogy ezt pápaként sem felejtette el.

II. János Pál alakját felidézve számtalan olyan tulajdonság az eszünkbe juthat, amiben különleges volt. Lengyel nemzetiségű volt, hosszú ideig ült Szent Péter székében, sokat utazott… Ám mindez ma már az egyháztörténelem része. A hétköznapi hívő ember máshova teszi a hangsúlyokat. Például a békességszerzésre. A pápa zsidókkal, protestánsokkal és más, nem keresztény vallású emberekkel is a megbékélésre törekedett. Olyannyira fontosnak tartotta ezt, hogy mindig ő lépett fel kezdeményezőként. „A békesség a tökéletesség útja, vagy még inkább: a békében található meg a tökéletesség” – idézi a kiadvány Szent Pio atyát.

Méltán döbbent meg az egész világ, amikor 1981. május 13-án merényletet kíséreltek meg II. János Pál pápa ellen. Szempontunkból most az az érdekes, hogy a pápa még a műtőbe menet megbocsátott a merénylőnek. Hiszen a megbocsátás a legfontosabb keresztény erények közé tartozik. Ha valakit jobban érdekel a pápa élete, és elolvassa a visszaemlékezéseket, két tény azonnal feltűnhet neki. II. János Pál rendkívüli módon tisztelte Szűz Máriát, és amikor csak tehette, időt szakított az imádságra. Isten Anyjának szeretettel teli tisztelete valahol tíz éves kora körül kezdődött, amikor édesapja elvitte a Kalwaria Zebrzydowska nevű, híres Mária-kegyhelyre. Pápasága idején pedig a Fatimai Szűzanya kapott többször is különleges jelentőséget.

A kötet szövegeit több forrásból állította össze a szerző. A lelki irodalom klasszikus írói mellett a pápáktól és a Bibliából is találunk idézeteket. Ezeken kívül egy-egy erény kifejtése után kis gyakorlat is található, mellyel mintegy ráhangolhatjuk magunkat arra, hogy az elkövetkező időszakban valóban a helyes úton járjunk. Hiszen az életszentségre nem csak a kiválasztottak lettek meghívva. Amint azt XXIII. János pápa mondta: „A jó Isten azt akarja, hogy úgy kövessük a szenteket, hogy erényes életük velejét tegyük magunkévá, változtassuk át vérünkké, s alkalmazzuk azt sajátos hajlamainknak és körülményeinknek megfelelően.”

Baranyai Béla/Magyar Kurír

forrás