Egyéb

Nyílt levél a 140-es ProPatria Cserkészcsapatnak

Tisztelt Cserkészcsapat és Gergő!

Galambossy Endre atya felkérésére tolmácsolom a gondolatait, valamint hitoktatóként csatolom saját véleményemet. Az igazság az, hogy Endre atya egyszer felkért leveletek megválaszolására, de sokáig nem szerettem volna belemenni a sárdobálásba. Sokat imádkoztam és kértem a Szentlélektől a bölcsesség ajándékát, hogy józanul, indulatok nélkül, tényeket tudjak leírni.

A világhálón sokakkal együtt megdöbbenve olvastuk soraitokat, és még több elképedt telefont kaptam: MI EZ???

“Endre atya 8 éve van itt, és már nincs élő közössége a plébániának, mi voltunk az utolsók akik itt maradtunk és maradtunk is volna.-írod bevezetődben.

Hitoktatóként több mint 26 éve szolgálom Egyházamat. Papjaink Isten által felszentelt emberek, akiket meghívott erre a hivatásra. Ha Ő meg merte hívni, és bízik benne, akkor mi milyen alapon kérdőjelezzük meg Isten döntését??

Természetesen tudjuk, hogy a pap is emberből van, vannak emberi gyengeségei, de ez azt jelenti, hogy nekünk, híveknek őt segítenünk, támogatnunk kell, nem pedig támadni! Imádkozhatunk érte, böjtölhetünk érte, ha esetleg valami nem a mi szájízünk szerint alakul. De nem indítunk nyílt támadást ellene!!! Az Egyházunk Krisztus teste, és ha egyik testrész támadást indít a másik testrész ellen, annak mi lesz a következménye? Nem olvastátok Szent Pál sorait? – “Már pedig Isten helyezte el a tagokat a testben, egyenként mindegyiket, amint akarta” 1Kor 12,18

Meglep a magabiztosságotok, amivel kijelentitek, hogy ti vagytok a plébánia utolsó élő közössége. Nem tudom, hogy jutottatok erre a bizonyosságra, de teszek Nektek egy rövid felsorolást a plébánia közösségeiről. Lehet, hogy nem járunk egyenruhában, de ott vagyunk a miséken, a plébániai programokon, amelyeken Titeket is szeretettel látunk. Sok mindent megtudhatsz rólunk a plébánia honlapján is.

Nyolc gyerek-ifjúsági közösség működik Regnumos alapokon. Alsós korosztálytól a huszonéves fiatalokig házaknál heti vagy havi rendszerességgel összejönnek, közel 100 fő. Igaz, ez nem látható, de a rengeteg ministránst láthatjátok a miséken. Járnak lelki gyakorlatokra, nyáron táboruk van, keresztutakra járnak, templom búcsúját szervezik. Közel 50 gyerek szerepel a karácsonyi pásztorjátékban. Másfél éve szentségimádásokat szerveznek a fiatalok minden hónap utolsó szombatján, amire egyre növekvő létszámban érkeznek fiatalok és idősebbek egyaránt. Sajnos veletek ezen alkalmakon még nem találkoztunk, de nem adjuk fel a reményt, talán majd legközelebb, hiszen Isten imádása a legfontosabb életünkben. Biztos tudod, csak nem figyeltél fel rá, hogy egyik ifjúsági közösségünk fiataljai szerveztek egyik őrsötöknek lelki gyakorlatot.

Működik a házasok csoportja, ahol a csoporttagok Istenbe vetett bizalmukat mutaFényképtják meg egymásnak és a világnak: igent mondanak az életre a 3-4-5 gyermekes szülők, a gyermekeik pedig plébániánk legaktívabb magja.

A Templomban működik a Krisztus Király énekkar, ahol a tizenévesektől a középkorosztálytól át az idősebb nemzedékig együtt énekel a közösség és sok-sok ünnepünk liturgiáját emelik éneklésükkel.

Beszéljünk még a Karitász közösségről: A Plébániánkon sok a nehéz sorsú ember, család, akiknek karácsonykor, húsvétkor a Karitász juttat el ajándékcsomagokat, illetve év közben igyekeznek könnyíteni életükön. Az ajándékcsomagok kiszállításában rendszeresen segíteni kell nekik, keressük is a lelkes segítőket, ha gondoljátok Titeket is szeretettel várunk. Karitászos nénik állandó lelki töltekezését biztosítja Józsáné Kati, és jobbnál jobb lelki programokat szervez nekik a szociális testvérek segítségével. Szentlélek Szemináriumot is szerveztünk a Plébánián, immár kétszer is, de igyekszünk harmadszor is szervezni a nagy sikerre való tekintettel…

“Azt sajnálom, ha most nem teszünk valamit… akkor az 5 éves lányom és a 3 éves fiam nem fogja cserkészként látni és élvezni Rákoscsabai lelki élet szépségeit Közösségben.”

Ez most személyes volt, hát személyesen válaszolok rá: Lelki élet szépségéhez a hittan is hozzátartozik. Tudom, hogy fontos számodra a lelki élet, hiszen gyermekeidet beírattad óvodai hittanra (hozzám), csak sajnos elvétve értek oda a 8h-i kezdésre, és nem egyszer én vigasztaltam síró lányodat, mert ismét lemaradt a hittanról és már csak az óra végi matricáját és színezőjét kaphatta meg. De reméljük, ez is megváltozik…

A szakítás okairól sajnos nem írtál, így nekem kell megtennem: Nem írtad meg, hogy éveken át évi 100.000Ft-ot fizettetek a Katolikus Kör használatáért, és téli időben 300-400.000Ft-os havi számlát csináltatok több hónapon át és mindezt éveken keresztül. Amikor Endre atya már a sekrestyést sem tudta kifizetni, akkor jutott el odáig, hogy le kell zárni a fűtést. (Tudomásom szerint a plébánia nem fenntartója a cserkészcsapatoknak!!) Ekkor ajánlotta fel nektek a hittan termeket és kulcsot is kaptatok hozzá. Mindez 2012-ben történt!! Egyszer-egyszer eljöttetek, majd közöltétek, hogy túl hideg a hittanterem. 2015-ben most egyszerre kellene terem és ország-világnak híresztelitek, hogy nem jöhettek be????

Másik közös történetünk: telefonon megegyeztünk, hogy a garázsba bepakolhatjátok a cserkészek dolgait. Elmondtam, hogy még nem jutott időnk a nyári tábori cuccaink rendezésére, mivel én 6 gyerekes anyaként, kolléganőm 3 pici gyerekkel állja otthon a sarat, és mindezek mellett sok plébániai program szervezése lefoglalt minket. Így megbeszéltük veled, hogy együtt rendet csinálunk. Lehet, hogy a cserkészcsapat nem értesült a szóbeli megegyezésünkről, de vasárnap a misék alatt tudtomon kívül a hittanos dolgokat egy fal mellé hányva (sajnos ez a pontos kifejezés!!) bepakoltátok a ti felszereléseteket. Kérdem én, ha misére sosincs időtök eljönni, miért pont vasárnap, mise helyett dolgoztatok?? Világhálónak hála, már egész Rákoscsaba tudja, hogy a hitoktató nem adta át a garázst!! Ez “jólesett”…

Végezetül a levélben elrejtettünk néhány fotót a “Nem létező közösségeinkről”segítségül itt van kettő.. (a többit fotóalbumunkban találhatjátok több évre visszamenőleg)

Fénykép

Fénykép

 

 

 

 

És legvégezetül, de nem utolsó sorban: javasolnám, hogy világba kiáltott panaszkodások helyett nézzetek szembe a tényekkel. A plébánián, mint a lelki élet otthonában, (és mint írod, a 140. sz. Pro Patria Cserkészcsapat lelki központja), bizony alapvető elvárás a misére járás. Ha itt vagytok, láttok minket, látjátok, miket lehet tenni a plébániáért. Együtt előbbre jutunk. Hiszen: “Aki nem gyűjt velem, az szétszór” Mt 12,30.

13 hozzászólás

  • Markó Gergely

    Kedves Meldi, és Endre,

    KÖSZÖNÖM hogy végre valami történt! Azt hogy a “közösség” begubódzott, és nem állt ki a plébánosa mellett az valamit sejtet.
    Mint az is hogy Meldi is csak a plébános kérésére írt választ, hisz én külön felhívtam amikor a facebook-on feltöltöttem a levelet, és kértem a véleményét. Amit mondott azt inkább nem írom le mert a szó elszáll és ezáltal letagadható. De többek között azt közölted velem, hogy NEM AZ ÉN KOMPETENCIÁM, nem szólsz hozzá – eddig sikerült és személyeskedéssel. Nem baj. Örülök neki, így látom, hogy ki milyen. Így a lányom hitoktatására válaszolnék: Igen szeret hittanra járni, bár eddig senki nem jelzete, hogy sírt volna azért mert lemaradt. Abban a helyzetben ahogy mi tudjuk őket vinni óvodába nem biztos hogy szívesen lenne benne bárki. BOCSÁNAT ha szeretnék a gyerekeimmel is lenni amikor csak tehetem. Na ennyit erről. Ahhoz inkább nem írok kommentet, hogy gázszámla- hisz leírtátok, hogy 2012-ben volt Miért nem akkor??? Miért 2015-ben??
    És igen az egyház sőt a pap volt a fenntartónk, és mi fizettünk neki.
    Érdekes engem csak olyanok hívtak sőt Ők vállalták is a megjelenést az interneten akik arra buzdítanak, hogy KITARTÁS cserkészek! Aki téged hívott az miért nem vállalta?? (feltételezem, mert lehet hogy örülne egy másik lelkipásztornak csak nem meri vállalni, mert ők is úgy gondolják, hogy a pap nem ember? ! ?)
    Sosem volt elvárás felénk megfogalmazva, mindig mi mentünk magunktól.
    A Pakolás, Én nem láttam olyan kiírást, hogy a garázsban nem pakoltatok össze. De az is igaz, hogy ellőtte két héttel megbeszéltük, hogy megteszitek. Hát nem így lett. Nekem volt egy határidőm a Feb. 15. akkora kellett kipakolnom a katkörből, és 16-án a kulcsokat leadtam.
    Hittanterem: 2012-ben a hittantermeket heti rendszerességgel használtuk, egyébként azon munkálkodtunk páran, hogy a fűtés nélkül maradt katkörben hogyan tudunk fűtést és élhető körülményt saját pénzünkből megoldani, hisz akkor még sokan használták a hittan termeket. Ma meg szinte senki.
    Bárkinek szívesen állok rendelkezésére, ha kérdése észrevétele, jó vagy rossz szava van.
    MERT ÉN vállalom a döntéseimet, véleményemet…
    Markó Gergely
    06-70-778-2141
    m.gergely@cserkész140.hu

    ui: A pap bár kiválasztott aki elfogadta a meghívást, de szolgálni a hívek közösségét a feladatai közt kell szerepeljen. szolgálat, szeretet, megértés….. így vegyen példát a gyerek és a felnőtt ?? Kiről?

    • Bódi Gáborné Jh.Betti

      Kedves Gergely!
      Egy nagy feladatra szeretnélek téged hívni. Bár személyesen nem ismerjük egymást, de olvastam a cserkészettel kapcsolatos véleményed. Ezért úgy gondoltam, hogy nagyon komoly feladatra szeretnélek téged most meghívni. Ez pedig a következő: „Szeresd az Egyházat.”
      Nagyon nagy feladat ez! Szeretni a Krisztusi tanítása szerint önzetlenül.
      Nézd Gergely, nem az a legfontosabb kérdés itt, hogy kinek van igaza, és kinek nincs, hanem az, hogy aki keresztényként (krisztusiként!) akar élni, az nyilvánosan nem szidalmazza, és nem uszít másokat Krisztus Egyháza ellen. Nem az a megoldás, hogy botrányt keltünk, hogy belső háborút indítunk. Sajnos én kerültem az életben igazságtalan helyzetbe, és ezért háborút indíthattam volna, sőt „pozícióm” és közismertségem is volt hozzá, hogy háborúba kezdjek és nyerjek. De köznapian szólva „az ember nem piszkít saját almába”. Hidd el nekem, a Krisztus Egyháza iránti szeret felülmúlhat minden haragot, sérelmet. Töltsön el téged az a szeretet Egyházad iránt, amely nem enged háborúba indulni.

      Mit gondolsz, a nagyvilág ért ebből a háborúból? Csak annyit, hogy a katolikusok veszekednek. Hiteltelenné teszed az Egyházunkat! A szeretetről, alázatról beszélünk – te is erre tanítod a cserkész gyerekeket nem? És te háborúba indulsz az Egyházad ellen? Hogyan maradsz így hiteles ember, hiteles katolikus?
      Most azt mondod, te nem az Egyházat bántod, csak egy-két embert. Ó, hát ez akkor más! Így már mégis csak katolikus ez a mentalitás! Ugye te sem gondolod, hogy az igaz?
      Nekem erről a dologról egy egyszerű véleményem van. Aki az Egyházat „üldözi”, Krisztust üldözi. Tudod, mint Szent Pál (akkor még Saul). Csak az embert, a keresztényt üldözte, és mit mondott neki Jézus? Saul, Saul, mért üldözöl engem? Kedves Gergely! Ne bántsd Krisztus Egyházát! De akkor mi a megoldás? A Szentírásban erre is választ találsz. „Menj el az elöljáróhoz mond el neki panaszod. Ha nem hallgat meg, hármat hívjál magad mellé tanúnak.” Látod, ez a megoldás. Nem az van a Szentírásban, hogy taposd le az Egyházat, és nyilvánosan alázd meg, hanem az, hogy beszéljétek meg egymás közt. Ha nem tudjátok megbeszélni, akkor külön úton kell járni. Külön úton, de nyilvános botrány nélkül.
      Ez az egyetlen megoldás.

      Ezt írtad utolsó soraidban: „Bárkinek szívesen állok rendelkezésére, ha kérdése észrevétele, jó vagy rossz szava van. MERT ÉN vállalom a döntéseimet, véleményemet…”
      Mi ez a piaci stílus? Itt nem a cékláról van szó, hanem az Egyházról. Azt írod: „szívesen állok rendelkezésére”. Már ne haragudj, de ki vagy te Gergely, hogy mint a szolgabíró rendelkezésre állsz. Szállj már le a magaslóról. Te majd megmondod a tutit? Biztos, hogy nálad van a tuti? Egy kis keresztény alázat kedves Gergely nagyon jó tenne a stílusodnak (sőt lehet az életednek is).
      És írásodban eztán jön a poén: „MERT ÉN vállalom a döntéseimet, véleményemet…”
      Azt a liberalista fűzfán fügyülő rézangyalát! Tudod te mi a liberalizmus? „Mindent szabad nekem, ami jó nekem.” Na itt van a baj gyökere. Hagyjuk az igazságot, és az igazságérzetet. Ez a stílus nem több az önteltségtől. „MERT ÉN”. Mert Te? Te mi? Mert akkor mi lesz? Hűha, de megijedtünk. Köztünk van a „MERT ÉN”. Bocsi, egy perc, csak pelenkát veszek.
      Még egyszer leírom, nehogy szem elől tévesszük, mi nem ismerjük egymást! Nincs köztünk személyes érdek, vagy harc. Pont ezért mondhatom érdek nélkül: Kedves Gergely! Vegyél már vissza! Hangold be egy kicsit az önértékelésed. Képzeld rajtad kívül mások is járnak templomban. És képzeld rajtad kívül mások is foglalkoznak gyerekekkel. Nem te vagy e világ megváltója. Egy kicsit tájékozódhatnál Ferenc pápának az Egyházban szolgálatot tévőkről mondott véleményéről. De az alázatról szóló krisztusi tanítás olvasgatása is a javadra válna. (Tudod? Aki felmagasztalja magát…)
      Sőt azt gondolom, a „lelki torna” nemcsak neked, hanem mint cserkész parancsnoknak a gyerekek javára is válna. Tudod, a tanítás egyik alapköve, hogy csak azt tudom adni, amim van. Többet nem. Én csak magamat tudom adni. A magam tudását, értékeit, elveit, stílusát.
      Ha te nem véded és oltalmazod az Egyházat, hanem támadod, akkor te mire tanítasz?
      Ha te magad nem tartod az Egyházat Krisztus Egyháznak és nem építed, akkor mire tanítod a gyerekeket? Ha te nem vagy alázatos, akkor te mire tanítasz? Ha te vagy békességkereső a problémákban, akkor te mire tanítasz? Csak nem ilyen agresszióra amit most képviselsz?

      Sajnos ezzel a „te mire tanítasz?” kérdéssel még több problémám van. Először is jelentsük ki mint tényt, hogy a cserkészek nem járnak rendszeresen az Öregcsabai templomba. Ezen kár lenne vitatkozni. Minden héten ott vagyok, és egy-két árva cserkésznél többet nem látok. Mire tanítasz te? Mitől katolikus ez a cserkészcsapat, ha a Krisztushoz való tartozás, a templom, a szentmise szeretete és öröme nem él benne?
      Egy évben egyszer-kétszer, de főleg húsvétkor jelentek meg. És akkor mi történik? Bevallom szégyenkezve írom le. A 14-15 év körüli kislányon cserkészing, nyakkendő, és sortnadrág. Már bocsánat, de a fél feneke kint világlott. A lányomat a „sarki fűszereshez” sem engedtem volna ki így. Hát mire tanítod te a gyereket?
      És még egy példa. Szintén húsvét. Mellettem áll a templomban egy felnőtt cserkész. Én nem tudom, hogy te voltál vagy sem, hisz nem ismerlek. De ez a felnőtt cserkész, szintén cserkészingben, nyakkendőben, és sáros, mocskos barna bakancsban áll a templomban húsvétkor. Kis dolog, de mégis fontos, hiszen egy esküvőre, temetésre sem megyünk mocskos cipőben. Akkor húsvétkor, Krisztus feltámadásának az ünnepére lehet? Mire tanítod te a cserkészeket? És hogyan viselkednek ezek a cserkész gyerekek húsvétkor a templomban? Dumálnak, röhögcsélnek, mászkálnak ki-be. Lehet, hogy ez nekik nem lelkiség, hanem csupán egy rendezvény? Ki tanította ezt nekik?
      Viszont ha azt mondod, hogy ez a cserkészcsapat nem kifejezetten katolikus, és ezért nem mennek a katolikus templomban, akkor meg milyen jogaitok vannak a katolikus plébánián vagy közösségi házban? Ez a történet se így, se úgy nem stimmel.
      Azt hiszem jobb lenne, ha először a saját házad körül tennél rendet, mielőtt jogodnak érzed hogy a plébániát kioktasd. Te mindenkit leszóltál most. Te nemcsak a plébánost szidod, hanem mindenkit, aki nem tapsol neked. Tapsot vársz? Nézd, én már elég öreg vagyok hozzá, és sok mindent láttam, ezért hidd el nekem, akinek tapsolnak az uralkodik, akinek halkan köszönnek azt tisztelik. Akkor érezd magad hitelesnek, majd ha halkan köszönnek neked, és csendesen füledbe súgják titkaikat. De addig úgy látom hosszú út áll előtted.
      Nézd nekem nem tisztem, posztom vagy érdekem az Endre atyát védeni, hiszen még két szót sem beszéltem vele az életben. De aki az öregcsabai templomba jár rendszeresen szentmisére, az megismerheti őt. Tudod, a „szív bőségéből szól a száj”. Moralitás, tisztelet, keresztény értékrend, hagyomány, alázat, és Krisztus-Élet-Egyház. Ha figyelnél, tanulhatnál tőle.
      Olyan értékeket hordoz magában, és tanít melyeket hirdetni ma legalább olyan nagy dolog, mint amilyen büszke vagy ma te önmagadra. Csak ő már elég felnőtt ahhoz, hogy nem várja el a tapsot. Te pedig ne önmagadra legyél ilyen büszke, hanem élj az élet adta lehetőséggel, hogy egy ilyen ember mellet lehetnél cserkészvezető.

      Ezt írtad soraid végén: „szolgálat, szeretet, megértés” Látod, ezt jól látod!
      De mért érzem úgy, hogy e szavakat írod, de nem érted?
      Tedd Te is ezt, és minden megoldódik! „Szolgálat, Szeretet, Megértés”.
      Ezt tanítsd a cserkész gyerekeidnek! „Szolgálat, Szeretet, Megértés”.
      De a tanításban beszélni kevés. A tanító példakép, az élete példakép! Azaz igazi tanítás, amit cselekszel. Éld meg, és bár csendben (taps nélkül), de őszintén szeretni fognak: „Szolgálat, Szeretet, Megértés”. Ezzel egy életre feladtad magadnak a leckét. Őszintén remélem, hogy ez sikerül neked, mind magad, mind az Egyházunk érdekében.

      Lehet bocsánatot kell kérnem tőled, hogy leírtam a véleményem? Vagy én is megyek a giotin alá?
      Ha te mindebből csak egy szót is megértettél, akkor ezután egy sort sem fogsz többet írni az Egyház ellen. És akkor már megtetted az első lépést. A második lépés könnyebb lesz.

      Szeretettel: Jh.Betti pedagógus, hittan tanár

      • Száler Péter

        Kedves Betti!

        Ugyan nem nekem szólt a leveled, de köszönöm, hogy megosztottad a véleményedet. Azonban azt gondolom, hogy amit Gergő csinált, nem olyan végzetes hiba, mint amennyire beállítod. Azt hiszem, nem áll senkinek a jogában, hogy eldöntse, hogy az illető szereti, vagy nem szereti az Egyházat. Valószínűleg, ha Gergő nem kötődne az Egyházhoz, gond nélkül hagyná ott a helyet, hiszen amennyire én tudom több felől kapott lehetőséget.
        Azt hiszem, hogy a felelősen gondolkodó keresztényeknek kötelességük megmutatni a véleményüket. Mint minden emberi közösségben, itt is előkerülnek konfliktusok. Ha követted az őszi szinódus eseményeit, elsősorban a külföldi forrásokból rendre olvashattad, hogy a bíborosok egymással ölre menő vitákat folytattak, lényegében a nyilvánosság előtt. Ez nem olyan dolog, amitől rettegni kellene. Ez így volt már az első keresztények között, gondoljunk csak arra, hogy Pál szembefordult Péterrel. Azt hiszem, ha egy-egy vitás kérdéssel nyíltan foglalkoznak a keresztények, az a nem-hívőt sem idegeníti el, hanem épp azt bizonyítja, hogy élő az egyház.
        A XX. század legnagyobb pápája, XXIII. János találóan fogalmazta meg, hogy az egyház egy virágos kert, amelyben a különféle virág, különbözőképp mutatja Isten dicsőségét. Ne arról vitatkozzunk tehát, hogy ki mennyire keresztény!

    • Kapitány Zsuzsa

      A Szűzanya 2015. március 2-i üzenete Mirjana Soldo által

      Drága gyermekek! Ti vagytok az én erőm. Ti, apostolaim, akik szeretetetekkel, alázatotokkal, csendes imátokkal megismertetitek Fiamat. Bennem éltek. A szívetekben hordoztok engem. Ti tudjátok, hogy van egy édesanyátok, aki szeret benneteket, és aki azért jött, hogy elhozza a szeretetet. A Mennyei Atyában szemléllek benneteket, nézem a gondolataitokat, fájdalmaitokat, szenvedéseiteket és felajánlom azokat Fiamnak. Ne féljetek, ne veszítsétek el a reményt, mert Fiam hallgat az édesanyjára. Amióta megszületett szeret, és én arra vágyom, hogy minden gyermekem megismerje ezt a szeretetet. Azt szeretném, hogy mindnyájan visszatérjenek hozzá, akik fájdalmaik és értetlenségük miatt elhagyták Őt, és megismerjék mindazok, akik sohasem ismerték. Apostolaim, ezért vagytok ti itt, és én, édesanyátokként veletek. Imádkozzatok a hit megerősödéséért, mert az erős hitből fakad a szeretet és az irgalom. Szeretettel és irgalommal segítitek majd mindazokat, akik nincsenek tudatában annak, hogy a világosság helyett a sötétséget választják. Imádkozzatok pásztoraitokért, mert ők az Egyház ereje, amelyet Fiam hagyott rátok. Fiam által ők a lelkek pásztorai. Köszönöm nektek.

      Máté 5:9 Boldogok, akik békét teremtenek, mert őket Isten gyermekeinek nevezik.

      Hát: „Ne légy hirtelen a szellemedben a haragra (ne bosszankodj föl szellemedben hirtelen); mert a harag (és a bosszankodás) a bolondok (hitetlenek, vagyis Isten nélkül élők) kebelében nyugszik (ostobák szívében tanyázik)” (Préd. 7,9).

  • Száler Péter

    Kedves Testvérek!

    Talán Mindannyitok számára ismeretes az a történet, amikor a tanítványok azon veszekedtek, hogy ki a legnagyobb közülük. Azt hiszem, a cserkészcsapat és a plébános atya, illetve a plébániai közösségek közti vita is egyre inkább e kérdés köré kezdene összpontosulni, amennyiben továbbfolytatódna. Talán a legjobb, amit tehetünk, ha eszünkbe idézzük Jézus szavait: „Ha valaki első akar lenni, legyen mindenki között az utolsó és mindenki szolgája” /Mk 9.36/
    Nem kell magyarázni, hogy mennyire briliáns Krisztus felelete. Személy szerint jól ismerem a cserkészetet. Kevés hasonló ifjúsági mozgalmat tudnék említeni, ami ennyire szívén viselné Jézus e gondolatát. A cserkészetnek meg van az az ereje, hogy odalépjen azokhoz, akiket a szüleik nem írattak be hittanórákra, akik nem hallottak soha Istenről, akik csonkacsaládokban nevelkednek. A cserkészet a periférián mozog, odalép azokhoz, akik a társadalom peremén élnek. Ha nem tévedek, Krisztus is valami nagyon hasonlót vitt végbe.
    Azt hiszem ezek alapján természetes, hogy a cserkészcsapat nem vesz részt egységesen minden vasárnap a szent miséken. Egyrészt a vallástól idegenkedő szülők gyerekeit, nem lehet egyből a misére küldeni, mert ódzkodnak minden ilyen dologtól. Az ő számukra nálunknál rögösebb út vezet Isten felé. A matek órán is először összeadni tanulunk meg, és nem hatványozni. Másrészt nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a keresztények minőségét nem a szent miséken való részvételek száma mutatja.
    Fontos továbbá azt is megemlíteni, hogy a csapat tagjainak nagy része különféle felekezetből, illetve más-más plébániákról kerülnek ki. Így a csapat fontos terepe az ökumenizmusnak. Gergő bevezette a protestáns gyerekek nagy száma miatt, hogy alkalmanként az ő gyülekezeteikben is részt vegyen a csapat istentiszteleteken. Tudom, hogy manapság divatos kezd lenni, hogy kicsit lekezelően, egyfajta zsinati hippimozgalomként tekintünk az ökumenizmusra. Azonban ne felejtsük el, hogy amennyiben Krisztust helyezzük a középpontba, akkor egymáshoz közelebb lépve, Hozzá kerülünk közelebb
    Nem tudom, hogy milyen probléma az, ami ilyen feszültté tette a helyzetet, azonban be kell látni, hogy esendő emberek közössége vagyunk. Biztos nem felel meg a cserkészet idilli képe annak, amit a 140-es cserkészcsapat munkájából láthatunk nap, mint nap. Egy dolgot azonban bizton lehet állítani, hogy vezetői szívvel-lélekkel elkötelezett emberek, akik bármit megtesznek a hivatásukért, illetve a rájuk bízottakért. Ha nem lenne így, minden bizonnyal már rég, egy vállrándítással távoztak volna.
    Szívből kívánom, hogy közös megbocsátással sikerüljön rendezni a kialakult konfliktust!

    Dicsértessék a Jézus Krisztus!

    Száler Péter

  • Tóth Kata plébánia hitoktatója

    Nagyböjt van… Ilyenkor az Istenhez fordulásunkat erősítjük, imával, böjttel, felajánlásokkal. Számomra ez az egész történet is ebben erősít, hogy még több ima, böjt és lemondás szükséges, mert halandó emberek vagyunk.

    Kedves Gergő!
    Szeretném felhívni figyelmed az alábbi képre. Próbáltál már más szemszögből nézni? Imádkoztál már? Böjtöltél már? Honnan tudod, hogy ez nem az Isten akarta?
    Mivel a képet nem engedte beilleszteni, kérlek nézd meg ezen az oldalon:

    http://napiremeny.blog.hu/2014/11/04/az_orokkevalo_gondolkodas_ereje

    • Száler Péter

      Még mindig nem értem, hogy mi az a végzetes hiba, amit Gergő elkövetett. Ő szívvel-lélekkel próbálja végezni a dolgát. Több, mint száz gyerek számára nyújt közösséget.
      Nem tudom, hogy miért olyan nehéz megérteni az elkeseredettségét és érthetetlenségét. Nem tudom, hogy miért kellene kételkednünk bárkinek is a vallási elkötelezettségében.
      Nem az egyházzal ment szembe, egyetlen pappal szembeni ellentétére hívta fel a figyelmet, mivel állítása szerint a plébános atyától nem kapott megfelelő indokokat.
      Azt hiszem ezt az egész ügyet nekik kettőjüknek kell rendeznie, amennyiben ez nem sikerül, akkor az elégedetlen fél, joggal fellebbezhet egy felsőbb vezetőnél.

      Azt hiszem, ha végre mindenki (nem csak Gergő) Krisztushoz igazítaná a szívét, akkor minden probléma megoldódna.

  • Sziszi

    Kedves Betti,

    a leveled első fele nagyon jól sikerült, igazán tudok azonosulni a gondolatiságával. sajnos a második felén (a piaci hasonlattól kezdődően) megbotránkoztam. Szerintem nem kevésbé arrogáns, mint az általad kritizált levél, még ha a cél nemes is… 🙁 (őszintén szólva először azt hittem, nem is ugyanannak a személynek a “tollából” származik)

    Zsuzska,
    köszi a Szűzanya üzenetét! 🙂 Mint mindig, most is nagyon személyesen nekünk szól! 🙂

    Kívánom minden érintettnek, hogy üzengetés helyett meg tudjátok beszélni a helyzetet, és főleg, hogy meg is tudjatok békélni egymással!

    Szeretettel, imával gondolok Rátok:
    Sziszi

  • Zsuzsánna

    Kedves Testvérek!
    A történet első pillanata óta őszinte szívvel drukkolok Gergőnek és a cserkészcsapatnak. Nyilvánvaló, hogy Gergő nyílt kiállása sokatoknak nem tetszik, de nem kéne egy egyszerű tényt, mármint azt, hogy egy pap – aki ember!!! – rosszul gondolkodva rossz döntést hozott, teljes mértékben félremagyarázva az egyházzal való szembenállásnak vélelmezni. Endre atya nem maga a Katolikus egyház, csak egy szolgája, aki, csakúgy mint más képes rossz döntést hozni. Felesleges itt mindenféle bibliai idézeteket citálni meg Isten akaratának vélelmezni a történteket. Isten szabad akaratot adott nekünk, embereknek, igy Endre atyának is. Tehát a döntés az ő döntése, nem Istené. A másik dolog amin kiakadtam. Miért Gergő lenne a felelős azért, ha egy gyerek nem megfelelő ruházatban jelenik meg a templomban? Hol van a szülő? Ő hogy engedi el otthonról a gyereket? Nekem is van három bár már felnőttek. Elsősorban az én felelősségem volt mint szülőé, hogy a gyerekem milyen ruházatban lép ki a lakásból. Tehát ha nem tetszik, hogy egy kislány rövid nadrágban jelenik meg a misén, miért is nem a kedves mamáját kérdezzük meg? Nem neki kéne elsősorban erre figyelni, miért pont Gergőt vonjuk kérdőre?
    El kéne gondolkodni ezen az egész történeten, látni kéne a mögöttes dolgokat is, mielőtt nekimegyünk a gyerekeknek. Ezt egy pedagógusnak, már ha valóban annak érzi magát, sokkal jobban magáévá kéne tenni mint nekünk szülőknek. A pedagógus első rendű feladata a gyermekek nevelése, oktatása, és az érdekeik védelme.

    Kedves Gergő kívánom, hogy sikerrel járj. Ne add fel, ne hagyd magad és a gyerekeket háttérbe szorítani. Az a rengeteg munka, amit Te és a társaid ennek a csapatnak a fennmaradásáért eddig is megtettetek tiszteletreméltó és elismerést érdemel. Adjon a további munkádhoz erőt és kitartást a hited és Isten és nem utolsósorban az a sok hálás szülő, akik csemetéi a Te és társaid példáján tanulják az emberséget, becsületet, tisztességet.
    Sok szeretettel
    Zsuzsánna egy anyuka

  • Buskó András

    Tisztelt Rákoscsabai Közösség!

    Mandula József atya kora óta – közel egy évtizede – figyelem a 140. sz. Pro Patria cserkészcsapat és a helyi katolikus gyülekezet viszonyát.
    Nem tisztem beleszólni az elfajult vitába.
    A Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat a cserkészcsapattal áll együttműködési viszonyban, lehetőségei szerint évente 50-100 ezer Ft támogatás nyújtásával.
    Tudomásom szerint a katolikus kör épületét az 1920-as években vasutas egyletként alapították. A II. világháború idején lengyel katonai menekültek voltak benne. A Lengyel-kegyoszlopot később annak udvarára állították és a cserkészek becsülettel gondozzák.
    Józsi atyával jó viszonyban voltunk, Endre atyával semmilyen kapcsolatunk nem alakult ki.
    A katolikus kör falán és udvarában elhelyezett lengyel emléktáblák az egyház hozzájárulásával készültek oda és remélem, hogy maradnak továbbra is.
    A katolikus kört a cserkészcsapat közbenjárására, milliós nagyságrendű állami támogatásból újították fel!
    Az elfajult vitát nem tovább szítani kell,hanem egyezségre kell jutni. Az önkormányzat által felajánlott helyiség lepusztult állapotban van, mihamarabb fel kell újítani, mely azonban nagy költségeket igényel.
    Fogjatok össze, mi is támogatunk!

    “Ismét monda azért nékik Jézus: Békesség néktek! A miként engem küldött vala az Atya, én is akképen küldelek titeket.”

    János 20,21

    Buskó András
    Bp. XVII. ker. LNÖ elnök