Szűz Mária nevének ünneplését (Festum nominis Beatae Mariaea Virginis) az Egyház számára IX. Pius pápa (1676-89) rendelte el, a törökök felett Bécsnél, 1686. szeptember 12-én aratott győzelem emlékére. Az ünnepet X. Pius pápa (1904-14) tette a győzelem napjára, szeptember 12-re. Addig a Kisboldogasszony nyolcadába eső vasárnapon ünnepelték.

 Az ünnep jelentőségét Magyarországon az adja, hogy a Bécsnél aratott győzelmet követően megtörtént országunk török uralom alóli felszabadítása is: a zentai csatában a törökök felett aratott diadalt (1697. szeptember 11) szintén Mária közbenjárásának tulajdonították.

A kultusz elterjedését Közép-Európában a passaui Mariahilf (Mindenkor Segítő Szűz Mária) kegykép ihlette. A I. Lipót császár (1657-1705) és udvara Bécs ostromának idején Passauba menekült, és ott a kapucinusok templomában e kegykép előtt imádkozott, kérve a Szent Szűz közbenjárását.

A győzelem után a kegykép tisztelete hozzájárult Mária Szent nevéhez kapcsolódó kultusz elterjedéséhez. A XVIII. században Magyarországra telepített németek szívesen választották újonnan épült templomaik titulusául Mária nevét.

Hajnal P.

(Forrás: Katolikus Lexikon)

 

kiemelt kép

 

kép1 (Eisenhut Ferenc: A zentai csata)

kép2 (A Mariahilf kegykép első másolata Passauban)