2013. március 13-n, szerdán 19 óra 6 perckor fehér füst szállt fel a Sixtusi-kápolna kéményéből a pápaválasztó konklávéban lezajlott eredményes szavazás jeleként. Néhány másodperc múlva megszólaltak a harangok is, megerősítve az új pápa megválasztásának hírét. Az új pápa megválasztásának tényét, a pápa személyét és nevét este 8 óra után Jean-Louis Taurant, a korelnök protodiakónus bíboros jelentette be a Szent Péter bazilika erkélyéről, a következő szavakkal:

Annuntio vobis gaudium magnum;
habemus Papam:

Eminentissimum ac Reverendissimum Dominum,
Dominum Georgium Marium
Sanctae Romanae Ecclesiae Cardinalem Bergoglio
qui sibi nomen imposuit Franciscum.

Jorge Mario Bergoglio, Buenos Aires bíboros-érseke a 266. főpásztor a római katolikus egyház történetében. A világmédia, amely – nagyrészt az utóbbi évtized robbanásszerű híradástechnikai fejlődésének köszönhetően – óriási, a tegnapi estén szinte kizárólagos figyelmet fordított a Vatikánra, első reagálásaiban azonnal az új pápa megválasztásával és személyével kapcsolatos kuriózumokat hangsúlyozza: a modern korban ő az első Európán kívüli (latin-amerikai) pápa, az első jezsuita a Szentszék trónján, a pápaság történetében az első, aki Ferenc néven lép Szent Péter örökébe. Ferenc pápa este 8 óra után néhány perccel jelent meg a Szent Péter téren összegyűlt mintegy 150 ezres tömeg előtt, a pápaválasztó bíborosokkal együtt. Már első nyilvánosság előtti megjelenésével „történelmet írt”, ugyanis először nem ő áldotta meg a híveket, hanem arra kérte őket, hogy imádkozzanak érte, vagyis az ő személyében az új pápáért. A bíborosi testület egyik tagja közölte, hogy Ferenc pápa szakított a hagyománnyal abban a tekintetben is, hogy nem a pápa számára készített emelvényre lépett (mintegy bíborosai fölé magasodva), hanem bíborosai között jelent meg, immáron pápaként az erkélyen.

Bíboros-érsekünk, Dr. Erdő Péter tegnap esti nyilatkozatában kiemelte, hogy az új pápa egyszerű, fehér pápai reverendában jelent meg a hívek előtt, ami szintén iránymutató gesztusnak tekinthető. Erdő Péter megemlítette, hogy az új pápa bensőséges és közvetlen stílusban szólt a tiszteletére összegyűlt hívekhez. Különös fontosságot tulajdonított annak a ténynek, hogy az újonnan megválasztott Szentatya Latin-Amerikából „érkezett”, ahol a világ katolikusságának 41 %-a él.

A pápa megválasztása utáni órákban az elemzők, Vatikán-szakértők már tudni vélték, hogy a az újonnan megválasztott pontifex a középkor nagy szentjét, Assisi Szent Ferencet és az ő lelkiségét idézte meg névválasztásával: a hívek és a külvilág felé nem a katolikus egyház pompáját és nagyságát, hanem a szerénységet, az egyszerűséget kívánja hangsúlyozni, felidézve Assisi Szent Ferenc szemléletét. Ez a gondolkodásmód tükröződött Bergoglio érsek életvitelében: egyszerű lakásban lakott és a tömegközlekedést használta, elsősorban busszal közlekedett Buenos Airesben.

Ferenc pápa azonban ezidáig nem nyilatkozott a névválasztást illetően, így tehát minden ezzel kapcsolatos elemzés találgatás csupán. Miért ne utalhatna a Ferenc név Xavéri Szent Ferencre, a jezsuita rend szentjére, Loyolai Szent Ignác szobatársára, az újkori katolikus misszió meghatározó alakjára, akit a pápa a Távol-Kelet legátusává nevezett ki 1540-ben és egész életében úton volt: Indiától Japánon át Kínáig hirdette az evangéliumot.

Az apai ágon olasz származású Ferenc pápa Argentínában született és élt, így elképzelhető, hogy szívének kedves Solano Szent Ferenc alakja. A Xavéri Szent Ferencnél egy nemzedékkel később született Solano Ferenc is a mai Spanyolország területén született, alapfokú iskoláit a jezsuitáknál  végezte, majd a ferences rendbe lépett. Életszentségének híre gyorsan terjedt, de ő a népszerűség elől menekülve a missziókba kérte magát, Peruba küldték. Tizenöt éven át hirdette az evangéliumot az indióknak, betegeket gyógyított, prédikált a népnek. Mintegy 25 000 indiót keresztelt meg. Argentína, Uruguay, Peru és Chile védőszentje. Utolsókén e szavak hagyták el ajkát: “Soli Deo gloria!”

Hajnal Piroska

Utólagos megjegyzés: Ferenc pápa nyilatkozott a névválasztásról – Assisi Szent Ferencet, a szegények védőszentjét választotta

Forrás: Szentek élete, Katolikus Lexikon, http://www.latimes.com/news/world/worldnow/la-fg-wn-francis-pope-name-20130313,0,2642213.story, http://www.vg.hu/kozelet/tarsadalom/argentin-lett-az-uj-papa-399705, ujember.hu,

 Ferenc pápa a bíborosokkal

 Ferenc pápa, Assisi Szent Ferenc

Xavéri Szent Ferenc

Solano Szent Ferenc

 

 

A pápai lemondás (renuntiatio) azt az esetet jelzi, amikor a római katolikus egyházfő önként lemond Szent Péter székében viselt hivataláról. A legfőbb egyházi hivatal birtokosának, Róma püspökének, a katolikus egyház fejének megválasztását az egyházi jogszokás vagy tételes jog szabályozza. A mai kánonjog szerint a pápát a bíborosok testülete választja meg, amikor a jelölt a választást elfogadja, rászáll a hatalom. Ezt a hatalmat haláláig birtokolja. A kánonjog ugyanakkor lehetőséget biztosít a pápai lemondásra, melynek önkéntesnek kell lennie, a regnáló pápának szabad akaratából kell a trónról lemondania, és szándékát nyilvánossá kell tennie. Az egyházi jog nem ruház fel egyetlen személyt vagy testületet sem a pápai lemondás elfogadásának jogával. Az egyházi jogszokás értelmében a pápa közli lemondási szándékát a bíborosi testület tagjaival vagy legalábbis annak fejével. A kánonjogban nem szerepel előírás arra nézve, milyen eljárás követendő akkor, ha a pápa egészségi állapota meggyengül (és arra sem ad lehetőséget, hogy ilyen esetben bármely testület a pápát lemondásra szólítsa fel). A pápát tehát sem egészségi állapota, sem pedig előrehaladott életkora nem kötelezi arra, hogy lemondjon hivataláról. A modern korban három regnáló pápa töltötte be nyolcvanadik életévét Szent Péter trónján: VI. Pál, Boldog II. János Pál és XVI. Benedek. II. János Pál pápa személyével kapcsolatban röppent fel az a híresztelés, hogy 2000-ben, amikor betöltötte 80. életévét, komolyan fontolgatta lemondását, figyelembe véve akkorra már jelentősen megromlott egészségi állapotát. Utóda, XVI. Benedek pápa éppen erre hivatkozva mondott le a pápai hivataláról 2013. február 11-én. Szent Péter trónja üresen áll tehát 2013. február 28-tól mindaddig, amíg a bíborosok testülete meg nem választja Szent Péter következő utódját.

A Római Katolikus Egyház történetében öt pápa mondott le önként hivataláról: Szent Pontianus (III. század), XVIII. János (XI. század), IX. Benedek (XI. század), Szent V. Celesztin (XIII. század), XII. Gergely (XV. század), és négy további esetben a források nem értelmezhetők világosan. Az utolsó pápai lemondásra a XV. században került sor: 1415-ben XII. Gergely pápa (1406-1415) önként lemondott a pápai trónról, hogy ezzel véget vessen a nagy nyugati egyházszakadásnak (három különböző jelölt is magáénak követelte Szent Péter trónját). Lemondása előtt XII. Gergely az 1414-ben megnyílt konstanzi zsinatot felruházta a pápaválasztás jogával.

(Hajnal Piroska)

 kép1

Róma

Válasz képekben:

2012.  New Jersey,ahol Sandy hurrikán pusztított.
Leomlott a templom, csak ez a Szűzanya szobor maradt meg épen. 

A szobor “túlélte” a hurrikánt.

 

 

 2010. Haiti, ahol földrengés pusztított.

A feszület “túlélte”a földrengést.

 

2012. Hit éve: mi kiben vagy miben hiszünk????

 

Jézus

Mária

Az augusztusi időjárásból már az őszre és a télre próbáltak őseink következtetni… Lássuk csak:

Ha 1-je és 10-e között nagyon nagy a meleg, akkor zimankós tél lesz.

Lőrinc napja (augusztus 10.): Az őszre utal: ha szép idő van, akkor az ősz is szép lesz és hosszú – gyümölcs pedig sok és egészséges adatik.

Szent István napja (augusztus 20.): Bőséges gyümölcstermést jelez jó idejével is, de negyven napra előre az időt is a magáéhoz hasonlítja.

Bertalan napja (augusztus 24.): versenyre nem kél vele, s zivatarral előre nem jelzi, hogy ő akarja meghatározni az ősz (rossz) időjárását.

 

forrás:koponyeg.hu

A vakáció időszaka az utazást, az ünnepet és a pihenést juttatja eszünkbe – olvasható a jezsuiták Civiltà Cattolica című folyóirata július 21-én megjelent számának cikkében. Sokaknak a mindennapokból való menekülést, míg másoknak felfedezést, ismeretszerzést jelent, de valahol mindenkinek a várva várt örömteli napokat hozza el.

A Bibliában is találunk utalást az utazásra: „Aki sokat utazott, annak gazdag a tudása, a tapasztalt férfi értelmesen beszél. Keveset tud, aki semmit sem tapasztalt, de aki sokat járt-kelt, nagy tudást szerzett” (Sir 34,9–11). A bibliai ember elismeri a pihenés időszakának termékenységét, amely segít a mindennapok átváltoztatásában is: „Amíg úton voltam, igen sokat láttam, többet, mint amennyit el tudnék mondani” (Sir 34,11).

A vakáció lehetőséget ad új emberek és hagyományok megismerésére; elősegíti a természettel való szorosabb kapcsolatot, a vendégszeretet és a tolerancia értékeinek felismerését; lehetőséget nyújt saját magunkkal, illetve családunkkal, barátainkkal való kötelékünk elmélyítésére. Sokszor azonban bumerángként is hathat: vagyis amikor a szabadidőt nem az emberiességben való fejlődésre, hanem az elembertelenedésre fordítják. A mértéket nem ismerő fogyasztás, a hedonizmus, vagyis kizárólagos örömszerzés a kizsákmányolásra, a szegényebb kultúrák megkárosítására vezethet – hangsúlyozza Francesco Occhietta.

A turizmus ma a legnagyobb iparágnak számít; világsterte mintegy 127 millió embert munkáltat, 1 milliárd turistát lát el évente. A turizmusra azonban a Föld mintegy 20 országa lakosainak nyílik lehetősége, köztük is a közép- és felső rétegek számára – tárja fel a szerző.

Ennek kapcsán kifejti: nem szabad megfeledkezni arról, hogy a vakáció együtt jár a felelősségteljes és helyes magatartással, továbbá az erőforrások (a talaj, az energia és a víz) kiegyensúlyozott felhasználásával. Nagy figyelmet kell fordítani a szennyezés elkerülésére, a helyi szokások tiszteletben tartására, a szabályok megszegésével járó turizmus bejelentésére. Sürgőssé vált olyan turizmus fejlesztése, amely figyelemmel van a környezetre, a természetre és látogatott területen élő népességre egyaránt.

A vakációnak tehát társadalmi és etikai értéke is van – emeli ki a jezsuita cikkíró. Ismerteti: az ENSZ közgyűlése által létrehozott Környezet és Fejlődés Világbizottság 1987-es dokumentuma „fenntartható” jelzővel illette azon turizmust, amely kielégíti a mai nemzedék igényeit, és figyel a jövő nemzedékek hasonló elvárásaira. Arra kérik a kirándulóktól, hogy tiszteljék a meglátogatott terület kulturális, társadalmi és természeti dimenzióit.

Az Egyház is csatlakozik a szeptember 27-én esedékes turizmus világnapjához, spirituális jelentéssel kiegészítve azt, a Szentatya üzenete által. A turista alkalmazkodása a kultúrához lehetővé teszi az Egyház számára a személy tiszteletben tartására épülő párbeszédet, kizárva annak veszélyét, hogy a kultúra egyszerűen csak az érdeklődés tárgyává válik. A vakáció ugyanis lehetőséget ad a párbeszédre a más vallású hívekkel, amelynek során a keresztény ember a tanúságtételre hivatott hitéről magatartásával, bölcsességével, tisztelettudásával. A turizmus kivételes lehetőség a népek és a személyek fejlődése szempontjából, amely kölcsönös tiszteletadással kell, hogy járjon a népek és kultúrák között – emeli ki XVI. Benedek gondolatai kapcsán a Civiltá Cattolica jezsuita folyóiratban megjelent cikkében Francesco Occhietta SJ.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

Elkészült az az alkalmazás, amely Android operációs rendszerrel rendelkező okostelefonokon lehetővé teszi a katolikus rádió hallgatását – olvasható az MKR honlapján.

Radetzky András vezérigazgató-helyettes a Magyar Kurírnak elmondta: terveik közt szerepel, hogy készül majd alkalmazás iPadre és iPhone-ra is. Hozzátette: tárgyalnak a magyar kábelszolgáltatók szövetségével is, hogy kábelen is minél több helyre eljusson a Magyar Katolikus Rádió adása.

Az Androidra kifejlesztett alkalmazás ingyenesen letölthető innen.

Magyar Kurír