unnamed

Megjelent Mandula József atyánk új könyve gyermekeknek: Ő Szent Fölsége - Szentbeszédek gyermekeknek Istenről

A könyv a sekrestyében kedvezményes áron kapható!

Minden gyermeket sok szeretettek várunk december 7-én, vasárnap 1/2 9h-kor a hittanterembe. Kis műsorral és picuri ajándékkal kedveskedünk.

Silvio Dissegna betegsége 11 éves korában kezdődött, csontrákot diagnosztizáltak nála. Hősiesen, mély hittel viselte a fájdalmakat, szenvedését felajánlotta Jézusnak. Hősies fokon gyakorolta az erényeket: mondja ki róla a Ferenc pápa által kiadott dekrétum. A Szaléziak.hu ismerteti a történetét.

November 7-én a Szentatya engedélyezte több, az Isten szolgáinak hősies erényeit elismerő dekrétum kiadását, többek között Silvio Dissegna, egy 12 évesen elhunyt torinói kisfiú esetében.

Íme egy kis képes beszámoló az idei nyári táborból.

A képre kattintva látható lesz az album.

Történetben elmesélve pedig ide katt.

DSC03239

ThinkstockNem tudom pontosan hogyan számolta ki Dr. Zacher Gábor, de a szám ijesztő: hét perc. Átlagosan  ennyi időt szánnak ma a szülők a gyermekeikre naponta. Persze ebbe nem számít bele a „Megírtad már a házidat?” „Rakj rendet!” „Kész a vacsora!”. Csak az az idő számít, amit tényleg a gyerekre figyeléssel töltünk.Amikor beszélgetünk vele, meghallgatjuk, és persze tényleg oda is figyelünk rá! Kérdezünk, tanácsolunk, érzéseket közvetítünk, ránézünk, rámosolygunk, bátorítunk. Játszunk vele, vagy mesét olvasunk neki, valamit együtt csinálunk, amit amúgy nem muszáj.

biciklis_lManapság rengeteg újságot, magazint kínálnak nekünk. Én igyekszem az ÉRTÉKET keresni bennük. Az egyik ilyen lap a Family magazin. Ennek az előfizetését szoktam kérni ajándékba a magam számára. Most megjelent egy gyereklapjuk a CikCakk. A bemutató szám tetszett a lurkóknak, idén ők is ezt (előfizetést) kapnak ajándékba.

Kezdődik a tanév! Neked mint pedagógusnak hinned kell, hogy minden gyermek a Teremtőnk drága ajándéka. Jelszónk: a mi Istenünk selejtet nem teremt! Ez az élő hit ragyogjon ott az arcodon! Tudnod kell, hogy növendéked rád emeli a tekintetét, olyannak ismeri világát, amilyennek szemed tükrében látja önmagát! Bízzál a diákban, és bízzál magadban, lehetetlen feladatot nem ad az Isten!

Egy gyermek mikor bekerül az otthonunkba, legtöbbször tele van feszültséggel, félelemmel, haraggal. Ilyenkor a jó nevelő első dolga, hogy a rábízott gyermek háborgó kis szívét megnyugtassa. Jó szóval, meleg, habos fürdővel, finom vacsorával, fehér puha ággyal hamar célba lehet érni. Lassan  a gyerek megnyugszik, elkezd bizalommal mosolyogni, a kérdésekre válaszolgatni! A békés, meghitt környezetben szelleme elkezd kíváncsian nézelődni, és mind a kis csiga csápjai, a gyermek tudata, figyelme lassan megnyílik, ráirányul környezetére. Isten mardosó éhségként helyezte belénk drága ajándékát – a kíváncsiságot, mely nélkül földi létünk elposhad, ez a kibontakozás motorja, a pedagógus legfőbb szövetségese!

A gyermek feláll és bátortalanul megtesz néhány lépést, majd egyre nagyobb lendülettel kezdi felfedezni új környezetét. Benéz a szobákba, kihúzza a fiókokat, ismerkedik a barátságos, békés világgal. Ezt látva a pedagógus nyugodt, biztos kézzel elkezdheti tanítani, nevelni a rá bízott kis életet. Az első cél az, hogy a kis jövevény önállóan el tudja látni önmagát, ütközés nélkül tudjon közlekedni a világában! Nagyon fontos, hogy tudja bizalommal táplálni fejlődő testét, szellemét, hogy felfedezze belső lelki világát, annak igényeit elkezdje tiszta értékekkel gazdagítani. A jó nevelő úgy oktat, nevel, mind a szakács: egy svédasztalra szépen feltálalja azokat az értékeket, melyek a gyermekek számára fontosak, figyel a külalakra, mert egy tananyagnál nem elég, hogy igaz vagy hasznos, hanem az is lényeges, hogy kívánatos, vonzó, a diák számára fogyasztható, feldolgozható legyen!

A gyerekek hihetetlenül hamar tanulnak! Csodálatos pedagógiai türelemmel szemlélni a testi, szellemi, lelki növekedést, kibontakozást, egy jó iskolában igazából minden nap egy új születés! Ekkor még sem a gyermek, sem a pedagógus nem tudja, hogy a nagy Isten milyen ajándékokat rejtett el a tanuló szívébe, értelmébe! Ennek felfedezése a legcsodálatosabb, egy pedagógiai kaland, igazából ezért érdemes tanárnak, nevelőnek menni! A diák, de a tanár is aranyásó, minden egyes találkozás alámerülés a tárnába, mely valahol magában rejti a kincset melyért érdemes volt megszületni, világra jönnie a gyermeknek és neked is, hisz általad születik a növendéked tehetségéből mindaz mi mozgásban tartja, szebbé teszi a világot.  Kíváncsian dolgoztok, tanítva tanultok s a napok ahogyan peregnek mindketten reményben égtek! Talán ma lesz az a nap, melyen felcsillan a talentum, az a drága érték, melyet a rád bízott életben rejtett el az Isten? A jó pedagógus észreveszi, ha a gyermek kószáló figyelme sokkal többet időzik a fizika, a természet titkai között, mint máshol, vagy talán dalolni, énekelni szeret és ehhez csodálatos hangot is kapott ajándékba. Tovább kell menni az iskola zegzugos útjain, nem kell kapkodni, csendesen térképezzétek fel, mi van a növendékben? Lám játszva tanulja a nyelveket vagy talán inkább a számok világában kószál játszi könnyedséggel?  Lehet, hogy hatalmas empátiával hajlik le a bomló virágokhoz, a tipegő kis állatokhoz, vagy éppen a beteg társaihoz? Kis felvillanásai a mélyben rejlő kincseknek elég ahhoz, hogy céltudatos munkába kezdjetek. Te vagy az edző, s ha jól dolgoztok, növendékedből mindkettőtök dicsőségére bajnok lesz! A bajnoka mellett a tanár is ott áll a dobogón!

Sok-sok értéket halmozhat fel Alkotónk a gyermekeinkbe! Minden kincsnek kiaknázásához nem elég egy élet, de ez nem gond, mert örök életre teremtett lények vagyunk, ezért a célok hierarchiájának felállítására fordítsátok figyelmeteket. A megismert, felfedezett talentumok kibontakoztatásának sorrendjét el kell dönteni! Ide hatalmas alázat kell, a cseperedő növendék legtisztább belső vágyai kell, hogy irányt mutassanak. Isten nem rángat, nem akar erővel megtömni, mint a ludat, Ő szabadon szeret! Mennyei Atyánk azt akarja, hogy azt a lányt vedd el, akit legjobban szeretsz, aki mellett szárnyaid nőnek és úgy érzed, hogy érte le tudod hozni az égről a csillagot. Egészen biztos, hogy a hivatás, a mindennapi munkánk kiválasztásánál Isten ugyanígy vezet! Szerelmed mellett is van küzdelem, de ez a munka örömteli együttlét! A megtalált hivatás végzése is verejtékes, de azt vállalva örömmel tölti el a fáradság testedet. Tudnod kell, hogy a benned lévő értékek megszülése is vajúdással jár, de ez a szülés téged gazdagít, az általad világra hozott szellemi, lelki, anyagi érték boldoggá tesz, gazdagságod értelmet ad az iskoládnak, az eltelt évek munkájának!

Ez a tanév, nem robot, hanem hosszú tanulásnak szentelt éveid megkoronázása! Gyöngyhalász vagy, s most drága kincsedért alámerülsz! Céltudatosan keresd, hozd felszínre a te és a rád bízott gyermek életét megváltoztató értékeket! Képes vagy rá! Merd vállalni az iskolát! Az oktató, nevelő munkádtól szárnyat bontó fiatal magasba tör és diadalmas erővel felemelkedik! Élete minden gyümölcse a tied is, hisz te is ástad a kutat, melynek vize életet ad! Minden pohár víz, mit nagyra nőtt gyermeked szeretettel másnak ad, azt az Úr neked is megfogja köszönni, ebben biztos lehetsz!

Ezekkel a gondolatokkal kívánok egy nagyon boldog, eredményes tanévet az otthonainkba felvett diákoknak, és az őket szeretettel nevelő tanároknak, pedagógusoknak!

Sok szeretettel,
Csaba testvér

Magyar Kurír

képek

gyöngy