Az év legforróbb hónapját, júliust, katolikus Anyaszentegyházunk Jézus Szent Vérének szenteli. Sok egyházközségben ilyenkor naponta elimádkozzák a Jézus Vére Litániát, és egyéb engesztelő ájtatosságokat tartanak az értünk kiontott Szent Vér tiszteletére. De honnan is származik a Szent Vér tisztelete Egyházunkban? Elsősorban Isten szava, a Szentírás az alapja:

„A testem ugyanis valóságos étel, s a vérem valóságos ital. Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad, én meg benne.” (Jn 6,55-56)

„Nem a bakok vagy borjak vérével, hanem saját vérével lépett be egyszer s mindenkorra a szentélybe, és örök megváltást szerzett. Ha ugyanis a bakok és bikák vére meg az üsző hamva a tisztátalanokra hintve külsőleg tisztává teszi őket, mennyivel inkább megtisztítja lelkiismeretünket a holt cselekedetektől Krisztus vére, aki az örök Lélek által saját magát adta tiszta áldozatul az Istennek, hogy az élő Istennek szolgáljunk. Ezért ő új szövetség közvetítője.” (Zsid 9,12-15a)„(…) ti Sion hegyéhez járultatok, az élő Isten városához, a mennyei Jeruzsálemhez, az angyalok ezreihez, az égben számon tartott elsőszülöttek ünnepi sokadalmához és gyülekezetéhez, mindnyájunk bírájához, az Istenhez, a tökéletes igazak lelkeihez, az új szövetség közvetítőjéhez, Jézushoz, a ránk hulló vérhez, amely hathatósabban kiált, mint Ábelé.” (Zsid 12,18-24)
Másrészt pedig Egyházunk kétezer éves története során több olyan csodás jelenség, eucharisztikus csoda támasztotta alá a Szent Vér kultuszát, amely ma is bátorít minket, mai keresztényeket, hogy Jézus Szent Vérét különleges tiszteletünkkel vegyük körül. Ezen csodás események során az átváltoztatáskor a bor valóságos vérré változott a kehelyben, vagy vércsöppek jelentek meg az átváltoztatott szentostyán, – így adatott jel a Mennyből a kételkedőknek az eucharisztikus jelenlét iránt. Ilyen Szent Vér ereklyét őriznek a németországi Walldürn-ben, ahol az átváltoztatás után az oltáron felboruló kehelyből vér folyt az oltárkendőre, s a megfeszített Üdvözítő alakját rajzolta ki; de Szent Vér kegyhely van Magyarországon is, a Baranya megyei Bátán, ahol a szentostyán véres csöppek jelentek meg. Itt július első vasárnapján, a Szent Vér ünnepén tartanak nagy zarándoklatot.
A Szent Vér tisztelete arra tanít bennünket, hogy becsüljük meg Jézus értünk hozott véráldozatát. Becsüljük meg azt, hogy annyira szeretett bennünket, hogy nem sajnálta a vérét ontani, az életét feláldozni érettünk. És igazán megbecsülni akkor tudjuk ezt a nagy szeretetet, ha hiteles, imádságos keresztény életünkkel méltókká válunk Jézus barátságára… Július hónap legyen jó alkalom arra, hogy Jézus Vérét különösen is tiszteletünk központjába állítsuk. Jézus Szent Vérének litániája megtalálható a „Hozsanna” imakönyvben, a Litániák között.

Jézus Szent Vérének rózsafüzére
A rózsafüzér 7-szer 7 fekete szemet tartalmaz, mint a Hétfájdalmas Olvasó.
Bevezetés:
Hiszekegy… Miatyánk… Üdvözlégy (3-szor)…
Üdvözlégy titkok:
1. akinek Szent Vére értünk kiserkedt.
2. akinek Szent Vére értünk elfolyt.
3. akinek Szent Vére értünk kiömlött.

Hetedek:
Miatyánk… Üdvözlégy (7-szer)… Dicsőség…
Üdvözlégy titkok:
1. akinek Szent Vére a körülmetéléskor kiserkedt.
2. akinek Szent Vére az elfogatatás éjszakáján a kínzások
következtében kiserkedt.
3. akinek Szent Vére a megostorozáskor kifolyt.
4. akinek Szent Vére a tövissel való megkoronázáskor kifolyt.
5. akinek Szent Vére a kereszt hordozásakor vállsebéből kifolyt.
6. akinek Szent Vére a keresztre szegezéskor a földre ömlött.
7. akinek Szent Vére Szívének átdöfésekor a földre ömlött.

Befejezés:
Könyörögjünk! Szűzanyánk! A Szent Vér Anyja! Vegyél körbe minket Szent Fiad Vérével, építs védőfalat Szent Fiad Véréből körénk, hogy ezen a Szent Falon ne tudjon áthatolni a gonosz semmiféle támadása. Szent Fiad Vére óvjon, védjen, őrizzen a jobb idők érkezéséig. Amen

 

forrás

kép

A hagyomány szerint a Golgotán fölfogták és áhítattal őrizték a Krisztus oldalából

folyó Szent Vér egy részét. Nagy Károly ideje alatt egyéb Krisztus-ereklyék mellett,

azt a drágakőedényt is Nyugatra hozták Jeruzsálemből, melyben a Szent Vért

őrizték.

Az átlényegülésről folyó 12-13. századi teológiai viták hatására növekedett

az Oltáriszentség kultusza, amelyet elősegített Lüttichi Szent Julianna látomása és

1264-ben a bolsenai mise, amikor a konszekrált ostya vérezni kezdett. Vérző

szentostyákról a 13.-14. században, a katolikus világ sok helyéről, főleg bajor

területekről van adatunk. Hatásukra IV. Orbán elrendelte az Úrnapja ünnepét.

A Szent Vér saját ünnepe Magyarországon augusztus 8-a volt. A helyi jelentőségű

ünnepet IX. Pius pápa 1849-ben az egész Egyház számára előírta július 1-re.

Ezután július a Szent Vér hónapja lett, Szent Vér-ájtatosságokkal.

Búcsújáró helyeink között Szent Vér-ereklyével bírt Pécs, Vasvár, Győr, Kassa,

A Szent Vér ereklye Ludbregben

Szeged, Ludbreg (Horvátország), Garamszentbenedek és Báta.

Bátai kegytemplom honlapja

 

forrás

kép