MIATYÁNK…

(több nyelven)

Az Úr Jézus által tanított ima.
Teljes szövegét Szent Máté evangéliumában találjuk
(Mt 6,9-13);
az alkalmat, amikor Jézus mondta, Szent Lukács írja le
(Lk 11,1-2).
.
.
.

 

ÜDVÖZLÉGY MÁRIA


Angyali Üdvözlet

A Boldogságos Szüzet legméltóbban a Szent Lukács evangéliumából vett szavakkal köszönthetjük. Az első mondat az angyaltól tanult üdvözlés, a második Erzsébeté (Lk 1, 28. 42). Az imádság második fele az Egyház által hozzáfűzött esedezés.

 


Üdvözlégy Mária,

kegyelemmel teljes, az Úr van teveled,

áldott vagy te az asszonyok között,

és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus.

Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek szent Anyja,

imádkozzál érettünk, bűnösökért,

most és halálunk óráján.

Ámen

Ave Maria, gratia plena,

Dominus tecum, benedicta tu in mulieribus,

et benedictus fructus ventris tui, Iesus.

Sancta Maria, Mater Dei, ora pro nobis,

peccatoribus, nunc, et in hora mortis nostrae.

Amen

.

.

.

AZ ÚR ANGYALA

A megtestesülés szent titkáról megemlékező imádságunk három versből (verzikulusból), a hozzájuk kapcsolódó Üdvözlégyből, majd egy zárókönyörgésből áll. A keresztény nép nagy áhítattal mondja a reggeli, déli és esti harangszóra. A déli harangszó nekünk, magyaroknak különösen kedves: III. Kallixtusz pápa rendelte el Hunyadi János nándorfehérvári győzelmének emlékére. A Szent János evangéliumából vett harmadik versnél térdet hajtunk, vagy mélyen meghajlunk.

 

Az Úr angyala köszönté a Boldogságos Szűz Máriát,
és ő méhébe fogadá Szentlélektől szent Fiát.
Üdvözlégy…
Íme az Úrnak szolgáló leánya,
legyen nekem a te igéd szerint.
Üdvözlégy…
És az Ige testté lőn,
és miköztünk lakozék.
Üdvözlégy…
Imádkozzál érettünk Istennek szent Anyja.
Hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire.
Könyörögjünk.
Kérünk téged, Úristen, öntsd lelkünkbe szent kegyelmedet, 
hogy akik az angyali üzenet által szent Fiadnak,
Jézus Krisztusnak megtestesülését megismertük,
az ő kínszenvedése és keresztje által
a föltámadás dicsőségébe vitessünk.
Ugyanazon a mi Urunk Jézus Krisztus által.
Ámen.
.
.
.

LITÁNIÁK

A litánia szó a görög lité, litaneia: könyörgés vagy litaneuó: alázatos könyörgés szóból származik.
Magyarosan létánia, vagy letenye a katolikus liturgiában különféle szándékokra való felváltva mondott imádság, amely felszólításokból, és az ezekre adott válaszokból áll. A szaktudósok szerint már az  V. századtól bűnbánó imádságot is jelentett, ennek nyomai még ma is megtalálhatók a miseliturgiában.
Mindenszentek litániája a legrégibb litánia.
A keresztelési liturgiából és a lélekajánlásból önállósult, ősi könyörgő imádság.
Szerkezete mintája lett a többi litániának is.

.

.

.

 

RÓZSAFÜZÉREK

A rózsafüzér eredetét négy forráshoz vezethetjük vissza:
  1. a zsoltározáshoz,
  2. a miatyánkhoz,
  3. az üdvözlégyhez
  4. és az imaláncokhoz.

Ezekből adódott össze kb. a 15. században a ma ismert rózsafüzér, más néven olvasó, vagy szentolvasó. A 13. században a szerzetesek kórusban imádkozták a zsoltárokat, néhány helyen mind a 150 zsoltárt. Azok a barátok, akik nem tudtak olvasni, ugyanakkor 150 miatyánkot mondtak a zsoltárok helyett.

Magánkinyilatkozatás formájában Szent Domonkos kapta azt az üzenetet hogy az üdvözlégyet imádkozzák 150-szer a miatyánk helyett, és ezért a domonkosokkal van összekapcsolva a rózsafüzér terjesztése. Ezt Alanus de Rupe, egy domonkos a 15. században (+1475) említi először. Akkoriban tehát a rózsafüzér 150 üdvözlégyből állt, de az üdvözlégynek csak az első, szentírási részét mondták (Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled. Áldott vagy te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse).IV. Orbán pápa 1261-ben hozzáadta “Jézus” nevét, és ez alkalmat adott a 15. században a rajnavölgyi karthauzi szerzeteseknek, hogy minden egyes üdvözlégyhez hozzáadjanak egy titkot Jézus életéből, amin aztán elmélkedni, szemlélődni tudtak. Többnyire csak 50 üdvözlégy imát mondtak, és így 50 titkot soroltak fel; de vannak olyan listák is, amelyek 150 titkot tartalmaznak.A titkokat latinul clausulának nevezték, mert ezek zárták le az üdvözlégy imáját. Mindez a 15. század elején (1409-1415) történhetett a rajnavölgyi karthauzi kolostorokban, mint pl. Trier, Mainz, Köln, Strassburg. Úgy tűnik, hogy a titkoknak első ilyen sorozata a karthauzi Esseni Adolf (+1439) műve,

valamint a tanítványáé, Porosz Domonkosé (+1460), aki valószínűleg több ilyen sorozatnak a szerzője. Feltehetően Porosz Domonkos volt az, aki az 50 üdvözlégy imát (Quinquagena) tizedekre osztotta, a titkokat hozzáadta, és elnevezte ezt az imádságot “rosarium”-nak, vagyis Mária rózsakoronájának. Valamivel később Alanus de Rupe, domonkos szerzetes Douaiban 1468-70 körül megalapította a Rózsafüzér Társaságot, amely nagyban hozzájárult ennek az ájtatosságnak az elterjedéséhez.

Az üdvözlégy második része (Asszonyunk, Szűz Mária…) csak később lett része az imádságnak Szent V. Piusz  pápa szorgalmazására, aki maga is domonkos volt, és aki hivatalosan jóváhagyta a rózsafüzért (1568), és terjesztette annak imádkozását. Ez a végső könyörgés a hagyományból származik. Efezusban imádkozták, amikor a 431-es efezusi zsinat megvédte Mária istenszülői címét.

A dicsőség és az apostoli hitvallás, valamint az 5 tizedet megelőző 3 üdvözlégy az isteni erényekkel kapcsolatban, a tridenti zsinat után, a 16. században került hozzá. A rózsafüzér titkainak számát is lecsökkentették 15-re, vagyis minden tizednek egyetlen titka van. Így alakult ki a mai öttizedes, “hagyományos” rózsafüzér, amit Domonkos olvasónak is neveznek. Emellett léteznek más típusú rózsafüzérek is (háromtizenegyedes, héthetedes stb.)

Az Egyház szokása szerint:

  • a karácsonyi időben (adventtól Jézus megkeresztelésének ünnepéig) az örvendetes titkokat,
  • nagyböjt folyamán a fájdalmas titkokat,
  • a húsvéti időben a dicsőséges titkokat imádkozzuk.

Az év többi részében (általános időben) pedig felosztjuk a titkokat a hét napjai között:

  • hétfőn és szombaton az örvendetes,
  • kedden és pénteken a fájdalmas,
  • szerdán és vasárnap a dicsőséges titkokat mondjuk,
  • míg az újabbakat, a “világosság titkait” csütörtökre ajánlotta 2002-ben (a Rózsafüzér évében) II. János Pál pápa.

.

.

.

KERESZTÚT

Mivel sokan nem juthattak el Jeruzsálembe, az ottani keresztútra emlékezve sokfelé keresztutakat építettek (Kálvária “hegyek” jöttek létre), s a nép itt járta végig a 14 stációt Jézus szenvedésére emlékezve.Jézus körülbelül másfél kilométeres úton – Pilátus palotájától a Golgotáig – hordozta a keresztet. A hagyomány szerint  Szűz Mária gyakran végigjárta ezt az utat Fia feltámadása után. Az első keresztények nagy tisztelettel vették körül a Golgota szikláját és Jézus sírját. A pogány Hadrianus császár viszont 135-ben – hogy nyomukat is eltörölje – pogány templomot építtet ide. (Ezzel azonban még jobban megőrizte a szent hely emlékét). A IV. században Nagy Konstantin keresztény templomot építtet a Golgotán, a “Feltámadás templomát” (Szent Sír templomát), amely magába foglalja a keresztre feszítés helyét és a feltámadás sírját. Később néhány emléktáblát állítottak a keresztút egyes állomásainál. A középkorban alakult ki a keresztút mai formája a 14 stációval. (Ma szokássá válik, hogy egy 15. stációt is hozzátesznek, a feltámadásét.)

Ma minden katolikus templomban van “keresztút”, a keresztények képtől képhez haladva lélekben a jeruzsálemi keresztutat járják végig.

1. Jézust halálra ítélik

2. Jézus a keresztet vállára veszi

3. Jézus elesik a kereszttel

4. Jézus szent Anyjával találkozik

5. Cirenei Simon segíti Jézusnak a keresztet vinni

6. Jézusnak Veronika kendőt nyújt

7. Jézus másodszor esik el a kereszttel

8. Jézus vigasztalja a siránkozó asszonyokat

9. Jézus harmadszor elesik a kereszt súlya alatt

10. Jézust megfosztják ruháitól, és epével itatják

11. Jézust rászegezik a keresztre

12. Jézus meghal a kereszten

13. Jézus testét leveszik a keresztről s Anyja ölébe fektetik

14. Jézust sírba teszik

.

.

.

 ZSOLOZSMA

A zsolozsma az Egyház nagy közösségi imádsága, és végzésével Krisztus Titokzatos Testének nagy ima-áradatába kapcsolódunk be. Ezt az imát Krisztus földi életében kezdte el (ő állandó imakapcsolatban volt Mennyei Atyjával…) és ezt folytatja most is a földön láthatatlanul Testének tagjai által. Ebből fakad ennek az imádságnak minden értéke és méltósága:

– Krisztus imádásához kapcsolódunk, tehát Általa és vele imádkozunk…

– önmagunk megszentelésének eszköze lesz, hiszen Krisztus közösségébe emel (tanít és kegyelemben részesít)

– Krisztus Egyházának építésén munkálkodunk, mikor a szent zsolozsmát imádkozzuk. Így járulunk hozzá az emberek üdvözítéséhez. A zsolozsmát az Egyházért és az egész világért imádkozzuk.

A zsolozsmát az imaórák liturgiájának nevezzük, mert a nap különböző óráira van szétosztva, hogy a múló időt szenteljük meg általa. Jézus szüntelen imádságra buzdította követőit. Ez a zsolozsmában úgy valósul meg, hogy a nap különböző óráiban imádkozva fordulunk Istenhez. Így az ima, mintegy átszövi a napunkat.

Az Egyházban a szerzetesi közösségek és a papok rendszeresen végzik a zsolozsmát, és nagyon ajánlatos, hogy lehetőségünkhöz mérten a hívek is részt vegyenek benne közösségben vagy egyénileg.

A zsolozsma zsoltárokból, himnuszokból, olvasmányokból és különféle könyörgésekből felépített, szabályosan rendezett imádság.

Himnuszok: Istenhez intézett dicsőítő ének. Ezek a zsolozsma legköltőibb részei, az ünneplés sajátos jellegét, mondanivalóját foglalják össze.

Olvasmányok: a zsolozsmában bőven olvassunk részeket a Szentírásból, sőt szentek, nagy egyéniségek írásaiból is, így tárul fel előttünk az Egyház lelki kincstára.

Könyörgések: ezekben fogalmazzuk meg kéréseinket, kérésinkkel az egész Egyház, sőt az egész világ ügyeit Isten elé visszük.

A zsolozsmában a zsoltárok 4 hetes ciklusban ismétlődnek.

Egy nap zsolozsmája a következő imaórákból áll:

1. Invitatórium (imádságra hívás)
Ez vezeti be a napi zsolozsmát, olyan mint a szentmisében a kezdő ének, megadja a nap, az ünnep alaphangulatát. Egy, a napnak megfelelő Antifóniából és a 94. sz. elimádkozásából áll. Az Invitatóriumot a zsolozsma azon része előtt mondjuk el, amelyikkel a napi imádkozást kezdjük.

2. Olvasmányos imaóra
Ezt a nap bármelyik szakaszában végezhetjük. Az a fő célja, hogy a Szentírásból és a lelki élet mestereinek írásaiból lelki táplálékot nyújtson. Himnusszal kezdjük, majd három zsoltárt imádkozunk. Ezután a Szentírásból olvasunk egy hosszabb szakaszt, majd lelki olvasmány következik. Akik rendszeresen végzik az olvasmányos imaórát, azok 2 év alatt a Szentírást lényegében végigolvassák.

3. Laudes (reggeli dicséret)
Ez az Egyház reggeli imája. Az igaz világosságra, a föltámadt Krisztusra tekintünk, hozzáfordulunk. Isten nagyságát magasztalva bizalommal és bátorsággal indulunk napi feladatainkra, hogy tetteinkkel is megdicsőíthessük Istent. Himnusz, három zsoltár, rövid szentírási olvasmány, válaszos ének, Benediktusz, fohászok és a Miatyánk alkotják a Laudest. Zakariás magasztaló éneke (Benediktusz) fontos és szép része a reggeli dicséretnek, melyen az t kérjük, hogy “félelem nélkül szolgáljuk Őt”… Szentségben és igazságban járjunk előtte napról napra, amíg élünk”.

4. Napközi imaóra
Ősi hagyomány szerint a nap bizonyos szakaszait imával szentelték meg. Ezt a hagyományt őrzi a napközi imaóra. Attól függően, hogy a nap melyik szakaszában végezzük, változik a himnusza és imádságunkat az üdvösségtörténet egyes eseményeihez kapcsolja:
– tercia: (de. 9 óra körül)
A Szentlélek eljövetelének órája, kérjük a Lélek megvilágosító és erősítő kegyelmét.

– Sexta (déli 12 óra körül):
Jézus keresztre feszítésének órája. Segítségkérés a napi teherviseléshez.

– Nóna: (du. 3 óra körül):
Jézus halálának órája. A végső állhatatatosság kérése.

5. Vesperás (vecsernye, esti dicséret)

Az esteledő napon ez a mi esti áldozatunk, esti hálaadásunk. A soha le nem nyugvó Naphoz, Krisztushoz fordulunk, aki az örök élet fényét vetíti ránk, így kap értelmet életünk, unkánk, halálunk. A vesperás szerkezete hasonlít a laudeséhez, itt a Szűzanya hálaadó énekét, a Magnifikat-ot imádkozzuk: “Magasztalja lelkünk az Urat, és ujjongjon szíven üdvözítő Istenemben… Mily nagy dolgokat művelt velem Ő, a Hatalmas és Szent, Irgalma az istenfélőkre száll nemzedékről nemzedékre”.

A laudes és a vesperás alkotják a napi zsolozsma két sarkpontját.

6. Kompletórium (lefekvés előtti imaóra)
A nyugodalmas jó éjszakát és a jó halál kegyelmét kérjük. Elején lelkiismeret-vizsgálatot és bűnbánatot tartunk, hogy a nap befejeztével rendezzük dolgainkat az Istennel, és magunkat bizalommal a kezébe helyezzük.
Simeon búcsúzó énekét (Nunc dimittis) imádkozzuk mi is:

“Bocsásd el most szolgádat Uram, szavaid szerint békességgel, hiszen már látták szemeim az üdvösséget, melyet minden nép számára rendeltél.”

Az időszakos Mária-antifónák egyikének elimádkozásával fejezzük be a kompetóriumot.

.

.

.

 

KILENCEDEK

 

Valamilyen szent célért végzett imádság kilenc egymást követő nap, egymást követő hónap,  vagy kilenc elsőpéntek alkalmával.