Ferenc pápa: A keresztények ne alakítsák át a szolgálatukat hatalommá

„Úgy szolgáljunk, hogy cserébe ne kérjünk semmit, és ne sajátítsuk ki a szolgálatot magunknak azáltal, hogy hatalmi gépezetté alakítjuk azt” – állapította meg Ferenc pápa a Szent Márta-házban november 11-én, Szent Márton ünnepén bemutatott reggeli szentmise homíliájában.

 

„Jézus előzőleg a hit erejéről beszélt, amit a szolgálat szellemében értelmezett tovább, a hűtlen szolgáról szóló rész kapcsán. Ez a szolga az egész napját végigdolgozta – mondta a pápa a napi evangéliumról (Lk 17,7–10) elmélkedve –, s amikor estére hazatér a munkából, nem pihenhet meg, mert most az urát kell kiszolgálnia.” „Valaki azt ajánlhatná ennek a szolgának, menjen el a szakszervezethez tanácsot kérni, miként járjon el a gazdájával szemben. Ám Jézus kijelenti: »Nem, a szolgálat totális, teljes!«, mert ő maga mutatott utat nekünk e szolgálat szelleméhez, ő ugyanis szolga. Úgy mutatkozott be mint szolga, aki azért jött, hogy szolgáljon, és nem azért, hogy neki szolgáljanak. Ezt világosan megmondja. Épp ezáltal jelzi Jézus az apostoloknak az utat, amit abban a Pentecostal Vigil at St. Peter’s Squarehitben kaptak, ami csodákra képes. Igen, ez a hit csodákat tesz a szolgálat útján” – hangsúlyozta a pápa.

„A keresztény, aki a keresztségben megkapta a hit adományát, ám azt nem viszi tovább a szolgálat útján; erőtlen, terméketlen kereszténnyé válik, míg végül önmagáért élő, saját magát szolgáló keresztény lesz” – figyelmeztetett a pápa. „Szomorú az ilyen ember élete, hiszen az Úr nagy dolgait elpazarolja. Az Úr azt mondja nekünk, hogy a szolgálat egyetlen, nem lehet szolgálni két úrnak: vagy Istennek, vagy a gazdagságnak szolgálunk. És mégis eltávolodhatunk ettől a szolgálattól, először is a lustaság révén, ami langyossá teszi a szívet, és elkényelmesít” – tette hozzá a pápa.

„A lustaság eltávolít bennünket a szolgálattól, és kényelemre, önzésre szoktat. Sok jó keresztény van, igen, misére is járnak, de amikor a szolgálatról van szó… Hm…” – tette hozzá. „Amikor a szolgálatról van szó, én mindent értek alatta: Istennek tett szolgálat az imádásban, a dicséretben, és szolgálat a felebarátnak, szolgálat mindvégig, hiszen Jézus ebben a dologban nagyon határozott: »Így ti is – mondja – miután megtettetek mindent, amire parancsot kaptatok, mondjátok: Haszontalan szolgák vagyunk«. Ingyenes szolgálat, semmit nem szabad kérni érte” – szögezte le a Szentatya.

„A szolgálattól való eltávolodás másik lehetősége az, ha kisajátítjuk a helyzeteket – ez a tanítványokkal, az apostolokkal is megtörtént. Eltávolították az embereket Jézustól, hogy ne zavarják őt, ami persze kényelmes volt számukra. A tanítványok kisajátították az Úr idejét, kisajátították az Úr hatalmát: ezt akarták az ő kis csoportjuk számára” – fogalmazott Ferenc pápa. Végső soron kisajátították a szolgálatnak ezt a formáját, közben pedig átalakították azt hatalmi struktúrává. Jól érthető mindez akkor, amikor arról vitatkoznak, hogy köztük ki a nagyobb, Jakab vagy János. Az anyjuk pedig elmegy az Úrhoz megkérni őt, hogy az egyik fia miniszterelnök, a másik pedig gazdasági miniszter legyen, méghozzá teljhatalommal a kezükben. Ma is ez történik, amikor a keresztények birtokossá válnak, a hit, Isten Országa és az Üdvösség birtokosaivá. „Ez egy nagy kísértés a keresztények számára” – intett a pápa, hozzáfűzve: „Az Úr ellenben szolgálatról beszél, az alázatban, a reménységben való szolgálatról, ez pedig a keresztény szolgálat öröme.”

Pape François - Papa Francesco - Papa Francisco - Pope Francis
„Az életben számos kísértés ellen kell harcolnunk, amelyek el akarnak bennünket távolítani a szolgálat szellemétől. A lustaság kényelemre vezet, félig elvégzett munkára, az egyes helyzetek kisajátítására, arra, hogy szolgából urak legyünk, ami gőgössé tesz bennünket, ezért mostohán bánunk az emberekkel, hogy fontosnak érezzük magunkat, hiszen keresztények vagyunk, vagyis miénk az üdvösség” – mutatott rá a Szentatya.

„Az Úr adja meg nekünk ezt a kettős kegyelmet – kérte a pápa –, az alázatot a szolgálatban, hogy végül elmondhassuk, haszontalan szolgák vagyunk, de mégiscsak szolgák, és kérjük a reménységet a várakozásban, amikor az Úr eljön értünk, hogy ránk találjon.”

 

forrás

képek

Valami mindig vár.
Hol munka, lárma, hajsza,
hol a mindennapok küzdelme, harca,
hol keservek és kísértések,
próbák, bukások és szenvedések,
hol csend, csend, csend…
Kívül?
Vagy bent:
Valami mindig vár.

S Valaki mindig vár.
Mert Jézus mindig, mindenütt ott van.
Ott a zajban, a mindennapokban,
küzdelmekben, és feladatokban,
ott szenvedésben és kísértésben,
hogy felemeljen, őrizzen, védjen,
hogy tanácsoljon, segítsen, áldjon,
átvigyen tűzön és akadályon,
új erőt adjon új kegyelemben.

Mindenütt mindig vár,
de százszorosan vár ránk – a csendben!

 

Túrmezei Erzsébet

kép

Az alábbi összefoglalás segítségedre szeretne lenni, hogy elkezdj mélyebben Jézussal élni (a búcsú elnyerése által is), és mélyebb kapcsolatba kerülj az e világon “küzdő” és a másvilágon “szenvedő”, illetve “megdicsőült” egyházzal.

1. Mi a teljes búcsú?

A bűnbánat, illetve a gyónás visszavezet a kegyelem állapotába, az isteni életbe. De a bűn “nyomai”, a kialakult rossz szokások megmaradnak bennünk (lelkünkben, pszichénkben, reflexeinkben); ezért van szükségünk megtisztulásra, vezeklésre, illetve ezért jutnak emberek  az ideigtartó büntetésre, a “tisztítótűzbe”. A teljes búcsú az “ideigtartó” büntetéstől, vagyis (ha most meghalnánk) a tisztítótűztől szabadit meg minket, illetve a tisztítótűzben szenvedőket a mennybe juttatja.

A teljes búcsút így felajánlhatjuk a tisztítótűzben szenvedő lelkekért vagy önmagunkért.

2. Mik a teljes búcsú elnyerésének feltételei?

       a) Minden esetben alap-feltétel: természetesen a búcsú elnyerésének vágya és

       1. a szentáldozás aznap; szentgyónás (bizonyos időn belül);

       2. a szív megtérése: vagyis hogy Isten első helyre kerüljön életünkben, s mentesek legyünk még a bocsánatos bűnökhöz (bármilyen hibához) való szándékos ragaszkodástól is;

       b) November 1 déltől kezdődően 8 napon át minden nap teljes búcsú nyerhető a halottak javára. Ehhez a fentiek mellett, azokon kívül, még szükséges:

     3. valamelyik temető felkeresése és ott imádkozni a “pápa szándékára“, hogy ezzel is megéljük az Egyházzal való egységünket (egy Hiszekegy, egy Miatyánk, egy Üdvözlégy!) .

3. A tisztítótűzben szenvedő lelkekért miért lehet búcsút felajánlani?

A tisztítótűzben szenvedő lelkek magukon már nem tudnak segíteni, de a kegyelem állapotában vannak. A búcsú által megnyilvánul irántuk is az Egyház szeretete.

4. Miért nem nyerhető búcsú földön élő felebarátaink részére?

Földön élő embertársainkért imádkozhatunk, de búcsút nem nyerhetünk számukra. Aki szeretne búcsúban részesülni, annak – amíg a földön él – magának is van módja búcsú nyerésére.

5. Mit tehet másokért az, aki valami ok miatt nem áldozhat (nem gyónhat)?

Aki nem áldozhat, az nem nyerhet teljes búcsút. De ha Isten szeretetében él, ő is “kiegészítheti testében, ami hiányzik Krisztus szenvedéséből” (Kol 1,24), és hozzájárulhat embertársai, illetve az Egyház kegyelmi életének növekedéséhez. – Tehát számára is különösen kegyelemszerzőek mindazok a gyakorlatok, amelyeket az Egyház a búcsú feltételeként ajánl; hiszen ezek által ő is az egész Egyház közös imájához csatlakozik

6. Mi a pápa szándéka?

A pápa szándékai az Egyház nagy szándékai.

7. Hányszor lehet teljes búcsút nyerni?

Minden nap, naponta legfeljebb egyszer.

8. Miért nevezzük “búcsúnak” ezt az ajándékot?

Eredeti neve “elengedés” (latínul: indulgentia) volt. Ez azt fejezte ki, hogy Isten az Egyház által elengedi az ideigtartó büntetést. A magyar “búcsú” kifejezés arra utal, hogy az ember búcsút vesz a rá váró büntetéstől, Jézusnak az Egyház révén közvetített kegyelme által.

9. Milyen gyümölcsei vannak, ha élünk a búcsúnyerés lehetőségével?

·Mivel törekszünk arra, hogy a legkisebb bűn szándéka se maradjon bennünk (hiszen ez a teljes búcsú feltétele), lélekben megújulunk.

·Segítünk a szenvedő lelkeknek, hogy a mennybe jussanak

·Kapcsolatba kerülünk a túlvilággal (a szenvedő és a megdicsőült Egyházzal): a tisztítótűzben szenvedőkkel (akikért imádkozunk); és a mennyben levőkkel is, hiszen oda kerülnek azok akikért a búcsút felajánlottuk. A megdicsőült lelkeknek pedig kérhetjük közbenjárását. (Megéljük az örömöt, hogy bekapcsolódhatunk Krisztus megváltó művébe (Kol 1,24), hogy segíthetünk egymásnak; hogy élők és holtak együtt tartozunk Krisztus titokzatos Testébe.)

·Elmélyül a kapcsolatunk a földön élő (küzdő) Egyházzal: hiszen az Egyház közvetítésével lehetünk részesei a búcsúnyerés kegyelmének. Magunk erejéből erre sose volnánk képesek. Tehát hálával, s az Egyházzal együtt érezve, imádkozunk a pápa szándékára.

·Bensőségesebb kapcsolatba kerülünk Jézussal: hiszen ő minden kegyelem és búcsú forrása – a kegyelmeket az Egyház is csak általa kaphatja.

·Feltámad bennünk a vágy, hogy ha ma ilyen értelmesen és hasznosan is élhettünk, akkor mindig értelmesen és Jézusnak adottan éljünk.

10. Honnan van az Egyháznak joga arra, hogy búcsút engedélyezzen?

Minden kegyelem Krisztustól származik. Az Egyház, mint Krisztus teste, részesedik Krisztus kegyelméből, a hívő keresztények és szentek pedig abban az isteni kitüntetésben részesülnek, hogy valamiképpen “kiegészíthetik testükben ” a megváltás kegyelmeit (Kol 1,24). E kegyelmek összességét hívjuk az “Egyház kegyelmi kincstárának”… A búcsú elnyeréséért imádkozni azt jelenti, hogy belépünk az Egyház lelki közösségébe, s megnyílunk az “egyház kegyelmi kincstára” felé. – Jézus Péternek és apostolainak hatalmat adott: “Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldasz a földön, fel lesz oldva a mennyben is” (Mt 16,19). Erre a felhatalmazásra alapozva engedélyeznek az egyházi elöljárók bizonyos kegyelmi alkalmakkor a hívőknek búcsút, amely által részesedünk az Egyház kegyelmi kincseiből, s feloldozást kapunk az “ideigtartó” büntetések alól.

11. Hogyan induljak el?

Elhatározhatod, hogy a nyolcad alatt, legalább egyszer szeretnél teljes búcsút nyerni egy ismert vagy ismeretlen elhunyt javára. A fenti feltételeket egy nap bizonyára tudod teljesíteni. (Bármi kérdésed van, beszéld meg lelkiatyáddal vagy tapasztaltabb testvérekkel!)

                                                           (Tomka Ferenc nyomán BM.)

forrás

kereszt

AZ EGERÉSZÖLYV

Ha egy egerészölyvet egy nyitott tetejű 2×2,2 m.-es ketrecbe teszünk,
akkor, habár tud repülni, ez a madár végleges fogságba kerül.
A jelenség oka az, hogy az egerészölyv a repülést a földön kezdi egy 3-3,5 m.-es futással.
Ha nincs ekkora hely a futásához, akkor szokása szerint ez a madár meg sem próbál repülni,
örök életére fogoly lesz ebben a nyitott tetejű kicsiny ketrecben.

A DENEVÉR

Az éjszakában repkedő figyelemre méltó fürge teremtmény,
a közönséges denevér képtelen sík területről felrepülni.
Ha ilyen helyre kerül, csak annyit tehet,
hogy reménytelenül ide-oda csoszog egészen addig,
amíg kétségtelenül fájdalmasan el nem jut valami enyhe emelkedőig,
ahonnan aztán végre a levegőbe vetheti magát.
Akkor aztán, mint a villám, a levegőbe emelkedik.

A DONGÓ

Ha egy dongót egy vizespohárba pottyantunk, amíg el nem pusztul, ott marad,
ha csak ki nem vesszük onnan. Soha nem fedezi fel a menekülés útját pohár tetején át.
A pohár oldalfalán próbál találni valamilyen kiutat, kitartóan keresve azt a pohár alján.
Ott keresi a menekülés útját, ahol az nem létezik.
Addig keres, míg el nem pusztul.

 

AZ EMBEREK

Sok tekintetben hasonlítunk
az egerészölyvre, a denevérre és a dongóra.
Küszködünk gondjainkkal és frusztrációnkkal,
közben soha nem vesszük észre, minden amit tennünk kell,
nem más, csupán felfelé nézni!
Ez a felelet, a menekülés útja és a megoldás bármely gondunkra…

Csupán tekints fel!

 

forrás

ölyvek

denevér

dongó

Tekints fel!

Nézz fel!

…mindenben hálát adjatok, mert ez az Isten akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra. (1Tessz 5,18)

Miért írja a Szentírás többször, hogy tartsuk számon Isten jótetteit, köszönjük meg újra és újra ajándékait, bővelkedjünk a hálaadásban?

S mi a haszna annak, ha egymás iránt sem fukarkodunk a hálával? Nekünk is, másoknak is nagyon hasznos ez, és Isten dicsőségét is szolgálja. Hogyan?

Akitől kaptunk valamit, annak adósa lettünk, tartozunk a hálával. És a szívből jövő köszönet gyakran többet ér, mint bármilyen viszonzás, mert ebben szív érintkezik a szívvel. A hála biztatás is újabb jótettekre. Valaki értelmi fogyatékos gyermekek közt dolgozik. Kezdetben nyomasztotta, hogy nem tud velük beszélgetni. Ma ezt vallja: semmi pénzért nem mennék el máshova, egész nap hálás tekintetek közt dolgozhatok. A köszönet: energiaközlés.

A hálás ember ismeri fel, milyen gazdag. Aki elégedetlen, követelőző, mindig azt látja, amije nincs. A hálás azt, amije van, és egy hálaadó imádság olyan „leltár”, amely elégedetté teszi az embert. A hálaadás a saját hitünket is megerősíti.

Az Isten iránti hála kifejezése bizonyságtétel is Istenről. Arról vall ezzel a hívő, hogy Isten gazdag, hatalmas, szerető Atya, aki megbízható, nyugodtan rábízhatják magukat az ő gyermekei, akik tudják, hogy tőle kaptak mindent, és ezután is tőle kérnek és várnak mindent.

Ezért véd meg a hála az aggodalmaskodástól. A hívő ember olykor már előre megköszöni, hogy Isten a jövőben is cselekedni és ajándékozni fog. Szorongás helyett szent kíváncsisággal várja, hogy ebből az újabb bajból hogyan ad majd szabadulást. S mivel a hála s a mögötte álló hit magával Istennel kapcsol össze, ezért az ilyen ember a nyomorúság idején is tudja magasztalni Istent. Belé vetett bizalma nem rendül meg, ha próbák közt vezet az útja. Nem a bajokért hálás, hanem azért, hogy minden helyzetben Istennel közösségben maradhat. Így a nehéz időkben is tudja őt dicsőíteni, mint Jób (Jób 1,21). A szüntelen hála egyik édes gyümölcse ez a dicsőítés.

Jób így szólt: Mezítelen jöttem ki anyám méhéből, mezítelen is megyek el. Az Úr adta, az Úr vette el. Áldott legyen az Úr neve!

Cseri Kálmán

köszönöm

dicsőítés

Az egyik legnagyobb szükségünk az, hogy értékesnek érezzük magunkat. Mélyen legbelül, tudnunk kell, hogy fontosak vagyunk, és számít az életünk. Fontos tudnunk, hogy valami nagyszerűvel rendelkezünk, amit felajánlhatunk másoknak.

Gyakran az emberek múló dolgokból merítik az önértékelésüket – elért sikerek, külső megjelenés és a birtokukban lévő tárgyak. Akkor érzik fontosnak magukat, ha a leggyorsabb autót vezetik, vagy ha rendelkeznek a legújabb műszaki kütyüvel. Az a probléma, hogy ezek a dolgok változnak. Amikor mulandó dolgokból merítjük az önértékelésünket, melyek változnak, akkor az önértékelésünk is változni fog.

Sok ember másokból meríti az önértékelését. Azonban, ha az határozza meg az értékedet, hogyan látnak mások, akkor nagyon valószínű, hogy magad ellen fogsz fordulni, amikor kiábrándítanak és megbántanak, és ezt fogod mondani: „Biztos, hogy valami baj van velem.” A probléma az, hogy nem a megfelelő helyről meríted az önértékelésedet.

Mire alapozzuk hát az önértékelésünket? Hol találjuk meg az önbecsülésünket? Az értékünket egyedül az határozhatja meg, hogy Isten gyermekei vagyunk. Tudnunk kell, hogy fontosak vagyunk, mert Isten azt mondja, hogy azok vagyunk. Az érték, amit Isten beléd helyezett állandó. Senki, és semmi sem változtathatja ezt meg, még te sem.

Arra biztatlak, hogy vizsgáld meg a szívedet, és bizonyosodj meg róla, hogy az értékedet semmi másból nem meríted, mint Krisztus irántad való szeretetéből. Találd meg Benne a biztonságot és a nyugalmat, tudván, hogy értékedet a mennyben örökre meghatározták.

 

Az Úr, a te Istened szent népe vagy. Téged választott ki az Úr minden nép közül a földön arra, hogy az ő tulajdon népe légy. MTörtv 14,2


Victoria Osteen

cicus és oroszlán

kérdőjelek

 

„Az imában sok mindent kérünk, de a legnagyobb ajándék, amit Isten adhat nekünk, az a Szentlélek” – mondta homíliájában Ferenc pápa október 9-én, csütörtök reggel a Szent Márta-házban bemutatott szentmisén.

 

Isten annyira irgalmas, hogy nemcsak megbocsát, hanem nagylelkű, és egyre többet és többet ad. A könyörgésben kérjük Istentől azt, amit az ima remélni sem mer – hangsúlyozta a Szentatya.

A csütörtöki evangéliumi szakaszban (Lk 11,5–13) három kulcsszót találunk: barát, Atya és ajándék. Jézus megmutatja tanítványainak, hogy mi is az ima. Olyan, mint amikor egy férfi éjfélkor felkeresi egy barátját, hogy kérjen tőle valamit. Az életben vannak olyan aranyszívű barátaink, akik valóban mindent nekünk adnak, amit csak kérünk. De nem csak ilyen barátaink vannak. Ám akkor is, ha alkalmatlanok és betolakodók vagyunk, a baráti kötelék megkívánja, hogy megkapjuk tőlük, amit kérünk – magyarázta homíliájában a pápa.

Jézus egy lépést tesz előre, és az Atyáról beszél: „Melyik az az apa közületek, aki ha a fia halat kér, hal helyett kígyót ad neki? Vagy ha tojást kér, talán skorpiót nyújt neki? Ha tehát ti, bár gonoszak vagytok, tudtok jót adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább adja a Szentlelket mennyei Atyátok azoknak, akik kérik tőle?

Tehát nemcsak az a barátunk segít, aki elkísér bennünket az élet útján, hanem a mennyei Atya is, aki mérhetetlenül szeret bennünket, és akiről Jézus azt mondta, hogy a mező madarairól is gondoskodik. Jézus fel akarja ébreszteni bennünk az imába vetett bizalmat: „Kérjetek, és adni fognak nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és ajtót nyitnak nektek. Mert mindaz, aki kér, kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek ajtót nyitnak.” Ez az ima – emelte ki Ferenc pápa. – Kérjünk és kopogtassunk Isten szívének ajtaján. És az Atya a Szentlelket adja azoknak, akik kérik tőle.

Ez Isten legnagyobb ajándéka. Isten soha nem adja csak úgy az ajándékot – anélkül, hogy ne csomagolná be figyelmesen, ne tenne hozzá még valamit, ami még szebbé teszi. Az Úr, az Atya a Szentlelket adja többletként: az Atya igazi ajándéka az, amit az ima még csak remélni sem mer – mutatott rá a Szentatya. – Én kérem ezt a kegyelmet, kérem ezt és ezt, kopogtatok, és sokat imádkozom. Reménykedem, hogy megadja nekem. Ő, az Atya, nemcsak megadja nekem, amit kérek, még többet is ad: a Szentlélek ajándékát.

A barátunkkal imádkozunk, Jézussal, aki életünk útitársa, illetve az Atyával imádkozunk a Szentlélekben. Jézus a barátunk, Jézus kísér el bennünket , ő tanít meg minket imádkozni. Imánk legyen szentháromságos! Sokszor halljuk: „De ön hisz?” – „Igen, igen”; „Miben hisz?” – „Istenben!”; „De mi Isten az Ön számára?” – „Isten Isten!”. De Isten nem létezik: ne botránkozzatok meg! Isten nem létezik! Létezik az Atya, a Fiú és a Szentlélek: személyek, nem légből kapott eszmék… Ez az „Isten-spray” nem létezik! Személyek léteznek!

  • Jézus az útitársunk, aki azt adja nekünk, amit kérünk.
  • Az Atya gondunkat viseli, és szeret minket.
  • A Szentlélek pedig az ajándék, az a többlet, amit Isten ad, amelyet lelkiismeretünk remélni sem mer

– zárta csütörtök reggeli homíliáját Ferenc pápa.

 

Magyar Kurír

Szentlélek

spray

Ismerek egy embert, aki tíz évvel ezelőtt elveszítette feleségét, aki egy autóbalesetben halt meg. Nagyon szívszorító volt az eset. Természetesen a gyásznak is megvan a helye és az ideje. Ez a gyógyulási folyamat része.

Így alkotott meg minket Isten. Azonban, több mint tíz év után, ez a férfi még mindig gyászolt. A gyász időszaka az egész életét kitöltötte, és egy megkeseredett, haragos emberré vált. Mi történt? Ragaszkodott a hamuhoz. Isten örömöt akart adni neki, de mivel nem engedte el a régit, nem tudta elvenni az újat.

Az ellenség szeretné, ha az egész életedet a hamuban ülve töltenéd, megkeseredve a kapcsolat miatt, ami nem működött, mérgelődve, mert nem kaptad meg az állást, vagy magadat sajnálva, mert meghalt, akit szerettél. Ideje búcsút inteni a hamunak. Ha egy váláson mentél keresztül, engedd el. Isten valaki jobbat tartogat számodra. Ha nem bántak veled rendesen gyermekkorodban, engedd el, és hagyd, hogy Isten kárpótoljon. Hagyd abba a gyászt afölött, amit nem tudsz megváltoztatni. Ha Isten azt akarta volna, hogy tiéd legyen az a pozíció, amit nem kaptál meg, akkor a tiéd is lett volna. Rázd le magadról az önsajnálatot. Rázd le a csalódást.

Pál apostol így fogalmazta ezt meg: „de egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért” (Fil 3,13-14). A „nekifeszülve” szó jelzi, hogy erőfeszítésbe kerül ezt megtenni. Ha nehézségen, vagy veszteségen mész keresztül, akkor könnyű állandóan arról panaszkodni, hogy mennyire elbánt veled az élet. De ha előre akarsz menni, akkor erősnek kell lenned, és Pálhoz hasonlóan ezt mondani: „Ez van. Nem szorongatom tovább a hamut. Tudom, hogy a jövőm nagyszerűbb lesz, mint a múltam. Nekifeszülök, és megyek előre az Isten által elkészített áldott életbe.”

Engedd el a hamut

Joel Osteen

hamu