1.Rakd sorba a keresztút egyes állomásait

Veronika kendőt nyújt Jézusnak

Jézus harmadszor esik el a kereszttel

Cirenei Simon segít Jézusnak a keresztet hordozni

Jézust keresztre feszítik

Jézus először esik el a kereszttel

Jézus édesanyjával találkozik

Jézus testét sírba teszik

Pilátus halálra ítéli Jézust

Jézus másodszor esik el a kereszttel

Jézus vállára veszi a keresztet

Jézus meghal a kereszten

Jézus szól a siránkozó asszonyokhoz

Jézust megfosztják ruháitól

Jézus testét leveszik a keresztről

2.Igaz-hamis

1.)  a kereszt a megváltás jele

2.)  a templom legfontosabb része az örökmécses

3.)  Jézus nagypénteken mosta meg az apostolok lábát

4.)  a húsvéti gyertya a feltámadt Krisztust jelképezi

5.)  a nagyböjt 30 napos

6.)  a fekete vasárnap Húsét után van

7.)  Jézus vasárnap vonult be ünneplés közepette Jeruzsálembe

8.)  a böjt színe a lila

9.)  a szenteltvíz védelmet nyújt a gonosz ellen

10.)    Hamvazószerdával kezdődik a nagyböjt

11.) a legkisebb gyerekekre is érvényes a szigorú böjt

12.)  Nagyböjt péntekjein tilos húst enni 14 év felettieknek

13.) a keresztutakat  péntekenként tartják

+1          Jézus soha nem böjtölt, mert neki nem kellett

 

TOTÓ

1.Jézus a színeváltozás hegyére magával vitte:

  • 1. Péter, Jakabot és Jánost
  • 2. Péter és Jakabot
  • X. Pétert, Bertalan és Fülöpöt

2.A színeváltozás hegyén Jézus beszélgetett:

  • 1.Illéssel
  • 2. Mózessel
  • X. Illéssel és Mózessel

3.Milyen kereskedőket kergetett ki Jézus a jeruzsálemi templomból?

  • 1. ökör- és juhkereskedőket
  • 2. juh és galambkereskedőket
  • X. ökör-,juh-, galambkereskedőket

4.Hány évig épült a jeruzsálemi templom?

  • 1. 46 évig
  • 2. 40 évig
  • X. 52 évig

5.Jézus Szamariában beszélgetett egy asszonnyal a kútnál. Hány férje volt az asszonynak?

  • 1. 3férje
  • 2. 1 férje
  • X. 5 férje

6.Jézus a szamariai asszonnyal mikor beszélgetett?

  • 1. reggeli órákban
  • 2. déli órákban
  • X. este felé

 

Kakukktojás

 

Melyik lóg ki a sorból? Indoklás +1 pont!!!!

  1. Péter, János, Júdás
  2. Jeruzsálem, Názáret, Szamária
  3. ostor, kereszt, bilincs
  4. Tábor hegye, Golgota, Nílus
  5. Mária, Johanna, Júlia
  6. Máté, Márk, Jakab
  7. ökör, juh, disznó

+1. Pilátus, Heródes, Kaifás

 

A hamu szó hallatán sokféle kép idéződik fel bennünk. Rögtön magunk előtt látjuk ezt a porszerű, szürke anyagot, amely az égés végterméke. Ha valami teljesen leég, azt mondjuk, hogy porrá égett. Így lett a hamu a mulandóság, a bűnbánat jelképévé. Hamvazószerdán a miséző pap a fejünkre hinti, és ezt mondja: „ember emlékezzél porból vagy és porrá leszel. ” A másik változatbantérjetek meg és higgyetek az evangéliumban!

Az Egyház figyelmeztető szavai, amelyek önmagunkba tekintésre, bűnbánatra ösztönöznek.

Hamvazószerdát másként böjtfogószerdának, szárazszerdának vagy aszalószerdának is nevezik.
Böjt idején tilos volt a bál, a mulatság, de a lakodalom is. Általános volt az a szokás is, hogy a lányok ilyentájt fekete vagy sötétebb, dísztelenebb, egyszerűbb ruhákat hordtak. A néphagyomány szerint ilyenkor húst vagy zsírt, zsíros ételt enni tilos.

Csak kenyeret, zöldséget, gyümölcsöt, illetve ezekből készült meleg ételeket ehettek. A paraszti étkezésben az év egyéb szak

ában szokatlan módon vajjal, növényi olajjal főztek. Volt ahol napjában csak egyszer ettek, máshol a tojás és a tejes ételek fogyasztását is tiltották. A szigor az évszázadok alatt fokozatosan enyhült, a XX. századra az vált általánossá a keresztények körében, hogy a hívők a nagyböjt időszakában is csak a pénteki böjtnapot tartják, ilyenkor növényi táplálékot vagy halat vesznek magukhoz. Gyakran került az asztalra cibereleves. Ennek az ételnek az alapja a búza vagy rozskorpa, melyet cserépedényben forró vízzel felöntve néhány napig erjesztenek, majd liszttel, tejföllel behabarják, és főznek még bele kölest vagy hajdinát, hogy laktatóbb legyen. Aszalt gyümölcsökből is főztek tejfölös savanyított levest, néhol ezt is ciberének nevezték. Igen kedveltek voltak a böjti időszakban a hüvelyesek, a borsó, a bab és a lencse.

 Hamvazószerda

 

XVI.Benedek pápa nagyböjti üzenetéből

Kedves Testvéreim!
„Föltekintenek arra, akit keresztülszúrtak.” (Jn 19,37) Ez a bibliai mondat vezeti nagyböjti gondolatainkat ebben az évben. A nagyböjt ideje alkalmas arra, hogy megtanuljunk megállni, elidőzni Máriával és Jánossal, a szeretett tanítvánnyal amellett, aki a kereszten feláldozta életét az egész emberiségért.(1) Most, a bűnbánat és az ima idején tekintsünk tehát élőbb részvétellel a keresztre feszített Krisztusra, aki a kálvárián meghalva teljesen kinyilatkoztatta számunkra Isten szeretetét. A Deus caritas est enciklikámban a szeretet témáját vizsgáltam. Két alapvető formáját emeltem ki: az agapét és az eroszt.

Isten szeretete: agape és erosz
Az Újszövetségben sokszor szereplő agape kifejezés annak az ajándékozó szeretetét jelenti, aki kizárólag a másik javát keresi; az erosz szó viszont annak a szeretetét jelzi, aki birtokolni akarja, ami hiányzik neki, és egyesülni vágyik a szeretett személlyel. Az a szeretet, amellyel Isten körülvesz bennünket, kétségkívül az agape. Tud-e az ember valami olyat adni Istennek, ami még nincsen neki? Mindaz, ami az ember, és amit birtokol: Isten ajándéka, következésképpen az emberi teremtménynek van szüksége mindenben Istenre. De Isten szeretete erosz is. Az Ószövetségben a világegyetem Teremtője megmutatja a választott nép iránti megkülönböztetett szeretetét, amely felülmúl minden emberi motivációt. Ozeás próféta olyan vakmerő képekkel ábrázolja ezt az isteni szenvedélyt, mint amilyen egy férfi szeretete egy házasságtörő nő iránt.(2) Amikor Ezekiel Isten és Izrael népének kapcsolatáról beszél, nem idegenkedik a tüzes és szenvedélyes nyelvhasználattól.(3) E bibliai szövegek mutatják, hogy az erosz Isten szívének része: a Mindenható úgy várja, hogy teremtményei „igent” mondjanak, miként a fiatal vőlegény várja menyasszonya igenjét. A gonosz hazugságának csábítására az emberiség sajnos már történetének kezdetétől fogva elzárkózott Isten szeretetétől az önelégültség képtelen illúziójába ringatva magát.(4) Ádám önmagába fordulva eltávolodott az élet forrásától, amely maga Isten, és első lett azok között „akiket a haláltól való félelem egész életükre rabszolgává tett” (Zsid 2,15). Isten azonban legyőzhetetlen maradt, sőt, az ember által kimondott „nem” volt a végső ösztönzés ahhoz, hogy kinyilatkoztassa szeretetét annak egész megváltó erejével.

A kereszt bemutatja Isten szeretetének teljességét
A kereszt misztériumában tárul fel teljesen a Mennyei Atya irgalmának korlátlan ereje. Nagy árat fizetett azért, hogy visszanyerje teremtményei szeretetét, mégpedig egyszülött Fiának vérét. Így a halál, amely az első Ádám számára a magány és a tehetetlenség végső jele volt, átalakult az új Ádám szabadságának és szeretetének legfőbb jelévé. Bizonyosan állíthatjuk tehát Maximosz hitvallóval, hogy „Krisztus, ha lehet így mondani, isteni módon halt meg, mivel szabadon halt meg”.(5) A kereszten mutatkozik meg Isten irántunk érzett erosza. Hiszen az erosz – ahogy Pszeudo-Dionüsziosz mondja – az az erő, „mely nem engedi meg a személynek, aki szeret, hogy önmagába zárkózzon, hanem arra készteti, hogy egyesüljön azzal, akit szeret”.(6) Létezhet-e „őrültebb erosz”(7) annál, ami Isten Fiát arra indította, hogy egyesüljön velünk olyannyira, hogy sajátjaként szenvedje el bűntetteink következményeit?

„Akit keresztül szúrtak”
Kedves Testvéreim! Tekintsünk a kereszten átszúrt Krisztusra! Ő a legmegrázóbb kinyilatkoztatása Isten szeretetének, annak a szeretetnek, amelyben az egymással szembenálló erosz és agape kölcsönösen megvilágítják egymást. A kereszten maga Isten könyörög teremtményei szeretetéért: Ő szomjazik mindannyiunk szeretetére. Tamás apostol felismerte Jézusban „Urát és Istenét”, amikor oldalának sebébe tette a kezét. Nem meglepő, hogy a szentek közül sokan Jézus szívében találják meg e szeretetmisztérium legmeghatóbb megnyilvánulását. Azt is mondhatnánk, hogy Isten eroszának megnyilatkozása az ember felé nem más, mint agapéjának legnagyobb kifejezése. Valójában a szeretetnek csak az a foka teszi könnyebbé a legnehezebb áldozatokat, amelyben egyesül az ingyenes önajándékozás és a kölcsönösség iránti szenvedélyes vágy. Jézus azt mondta: „ha majd fölemelnek a földről, mindenkit magamhoz vonzok” (Jn 12,32). Az Úr mindenekelőtt azt várja tőlünk égő vággyal, hogy befogadjuk szeretetét, és hagyjuk, hogy magához vonzzon. Nem elég azonban csupán elfogadni szeretetét. Viszonoznunk is kell azt, és aztán elköteleznünk magunkat, hogy továbbadjuk másoknak: Krisztus „magához vonz”, mert egyesülni akar velem, hogy megtanuljam szeretni testvéreimet az ő szeretetével.

Vér és víz
„Föltekintenek arra, akit keresztülszúrtak.” Tekintsünk bizalommal Jézus átszúrt oldalára, melyből „vér és víz folyt ki” (Jn 19,34)! Az egyházatyák ezt a keresztség és az Eucharisztia szentségei szimbólumának tekintették. A Szentlélek működésének köszönhetően a keresztvízzel feltárul előttünk a szentháromságos szeretet belső világa. A nagyböjt arra késztet, hogy a keresztség kegyelmével lépjünk ki önmagunkból, hogy bizalmas ráhagyatkozással megnyílhassunk az Atya irgalmas ölelése előtt.(8) A vér, amely a Jó Pásztor szeretetének szimbóluma, különösen az Eucharisztia misztériuma révén árad belénk: „Az Eucharisztia egyesít bennünket Jézus önátadásának cselekményével… részeseivé válunk önátadása dinamikájának”.(9) Éljük tehát a nagyböjtöt úgy, mint „eucharisztikus” időt, amikor Jézus szeretetét befogadva megtanuljuk továbbadni magunk körül minden gesztusunkkal és tettünkkel. Annak szemlélése, „akit keresztülszúrtak”, arra késztet bennünket, hogy megnyissuk szívünket mások előtt, és felismerjük az emberi méltóságot ért sebeket. Mindenekelőtt arra fog ösztönözni, hogy küzdjünk az élet megvetésének és az ember kizsákmányolásának minden formája ellen, valamint arra, hogy enyhítsük sokak drámai elhagyatottságát és magányát. Legyen a nagyböjt minden keresztény számára megújuló tapasztalat Isten szeretetéről, amelyet Krisztusban ajándékozott nekünk, és amelyet nekünk is minden nap tovább kell ajándékoznunk a felebarátunknak, főleg a szenvedőnek és rászorulónak. Csak így részesülhetünk gazdagon a húsvét örömében. Mária, a Szép Szeretet Anyja vezessen minket ezen a nagyböjti úton, hogy valóban megtérjünk Krisztus szeretetére. Kedves Testvéreim, gyümölcsöző nagyböjtöt kívánok, és szívből adom rátok különleges apostoli áldásomat.

XVI. Benedek pápa

 

 

 

Január 29-én délután, a bécsi Stephansdomban került sor Hildegard Burjan – családanya, politikus, rendalapító – boldoggáavatására. Christoph Schönborn bíboros bevezetőjében így fogalmazott: régóta és örömmel vártunk erre a mai napra – utalva ezzel arra, hogy elődje, König bíboros 1963-ban indította el a boldoggáavatási eljárást.

A boldoggá avatási szentmisét Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa, mint XVI. Benedek pápa követe mutatta be. Jelen volt Ausztria apostoli nunciusa, valamint a teljes osztrák püspöki kar, a szerzetesrendek elöljárói, a különböző keresztény felekezetek képviselői. Állami részről megjelent Michael Spindelegger alkancellár, az osztrák parlament alsóházának elnöke, Barbara Prammer, és alelnöke, Fritz Neugebauer.

Első alkalommal történt boldoggáavatás a Stephansdomban. Az osztrák fővárosban azonban volt már rá példa, 1998. június 21-én boldog II. János Pál pápa a Heldenplatzon avatta boldoggá Restituta Kaffka nővért, Anton Maria Schwarzot és Jakob Kern atyát.

A szertartás elején röviden ismertették Hildegard Burjan életét, majd Amato bíboros felolvasta a boldoggáavatási dekrétumot latinul, amely azután németül is elhangzott. Szokásos módon kihirdették az új boldog emléknapját, amely minden évben június 12-én lesz. Ezt követően a főoltár előtt egy óriási drapérián az új boldog portréját emelték a magasba, majd ünnepélyesen behozták és az oltár elé helyezték az ereklyetartót. A háromszög alapú, hasáb alakú üveg ereklyetartóba boldog Hildegárd egy csontszilánkját, a jegygyűrűjét és azt a rendi kitűzőt helyezték, amelyet 2005-ben koporsójának felnyitásakor találtak.

Lánykori nevén Hildegard Lea Freund 1883. január 30-án a szászországi Görlitzben született egy liberális zsidó családban. Zürichben irodalmat és filozófiát, Berlinben társadalomtudományokat tanult, Zürichben doktorált. 1907-ben kötött házasságot a Magyarországról származó Alexander Burjannal. Egy gyermekük született. 1908 októberétől tartó súlyos betegségéből 1909 húsvétján csodásan gyógyult fel, ezt követően tért át a katolikus hitre, augusztus 11-én megkeresztelkedett. Megérezte magában az erőt: tudott hinni. Hozzájárult ehhez a kórházban átélt keresztény szeretet, a betegápolók – Szent. Borromeo nővérei – élete, odaadó szolgálata. Amit értelmével, intellektusával nem tudott felfogni, azt a szíve értette meg.

Egész elkövetkező életét mint egyetlen nagy ajándékot élte meg. Veszélyeztetett terhesség után szülte egyetlen gyermekét, ezt követően férje is megkeresztelkedett. Erősen hatottak rá XIII. Leo pápa Rerum Novarum kezdetű enciklikájának gondolatai. 1912-ben alapította meg a Keresztény Házi Munkásnők Szövetségét, 1918-ban a Szociális Segély Egyletet. Ekkor lett a bécsi városi tanács tagja. 1919. október 4-én megalapította a Caritas Socialis (CS) elnevezésű női apostolkodó társulatot, amely 1936-ban nyert pápai jóváhagyást, majd 1961-től pápai jogú társulat lett. Ausztrián túl Németországban, Olaszországban, Brazíliában és Betlehemben is megtelepedtek. Jelmondatul Szent Pál szavait választotta: „Krisztus szeretete sürget minket”.

1919-től keresztényszocialista országgyűlési képviselőként működött, a parlament lelkiismeretének tekintették. Küzdött a nők egyenjogúságáért, a gyermekmunka megszüntetéséért, a szociális helyzet javításáért. Fellépett az ifjúsági bűnözés, az elzüllés és a prostitúció ellen, amivel sok szociáldemokrata politikus tiszteletét is kivívta. Az első köztársaságban vezető politikusok — többek között Ignaz Seipel prelátus, osztrák kancellár  — tanácsadója is volt. Hildegard Burjan közélettel kapcsolatos elkötelezettségét így fogalmazta meg: „A politika iránti odaadó érdeklődés a kereszténység gyakorlati megvalósításához tartozik.” Észrevenni a szociális gondokat és azonnal tenni valamit ellene, ez vezérelte. Hitvallása így szólt: „Biztosan tudom, hogy csak egy igazi boldogság van és ez Isten szeretete. Minden más szerezhet örömet, de csak akkor értékes, ha ebből a szeretetből származik, ha abban van megalapozva.”

1933. június 11-én hosszantartó, súlyos betegség után adta vissza lelkét Teremtőjének. Sírjára a Te Deum két sorát íratta: „Te vagy, Uram, én reményem, ne hagyj soha szégyent érnem!”

„1962-ben történt a boldoggáavatáshoz szükséges csoda. Egy osztrák hölgy, akinél orvosilag lehetetlennek látszott a gyermekáldás, Hildegard Burjan közbenjárását kérte, aki annak idején maga is nagy nehézségek árán hordta ki leányát. Az orvostudomány számára máig megmagyarázhatatlan módon megfogant és egészségesen a világra hozta gyermekét.

Hildegard Burjan példakép számunkra – mondta prédikációjában Christoph Schönborn bíboros –, törekednünk kell követni őt. Beiratkozni Jézus iskolájába — ahogyan ő mondta. „Olyan egyszerű lenne egyszer végre engedni, hogy Jézus kézen fogjon minket, hogy Rá tekintsünk és csendben engedjük, hogy vezessen minket, kivárni, hogy mi a szándéka. Éppen ez az a program, amit országunk és a bécsi egyházmegye számára magam előtt látok. Hildegard Burjan megmutatta, hogy ez az út, a jézusi életiskola megváltoztatja az egyházat és a világot.

 

Ugyanakkor Boldog Hildegard nemcsak példakép, hanem a közbenjárását, segítségét is kérhetjük a szociális érzékenység és cselekedetek e nagy asszonyának, aki egy nehéz időszakban, állandó szenvedései ellenére nagy dolgokat tett. Nagy szavak nélkül élte és gyakorolta a társadalom kirekesztettjei iránti szeretetet. Boldog Hildegard Burjan, könyörögj érettünk!” – fejezte be beszédét a bécsi érsek.

 

 

Varga János /Magyar Kurír

 

Meghívó

Dicsőség az Atyának és Fiúnak és
Szentlélek Istennek.
*****
Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor,
és mindörökkön örökké,
amen.”

 

Szeretettel várjuk Önt és családját, a 2012. február 9-én,17:30-as kezdettel tartandó liturgikus diplománkra.

 

Ünnepélyes szentmise és vesperás
Szent Hugó, Prémontré első apátja tiszteletére.

 

 

Helyszín: Premontrei plébániatemplom
2100 Gödöll
ő, Fácán sor 3.

 

Dankó Borbála
és
Németh Zsuzsanna

A szertartásokat végzik:

Balogh Péter Piusz O.Praem

Kovács Ervin Gellért O.Praem

 

Közreműködnek:

A Gödöllői Premontrei Szkóla gyermekkara

A Premontrei Szent Norbert Gimnázium egyházzenei szakközépiskolájának kórusa

Farkas Domonkos (orgona)

 

Köszönetünket fejezzük ki:

a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
tanári karának,
***
Balogh Piusznak és Kocsis Csabának,
***
valamint a közreműködő muzsikusoknak.

A szentírási alapok

A szentségekben Krisztussal találkozunk, Krisztus által pedig Istennel. Isten szeretete jelent meg közöttünk Jézus Krisztusban. Ami egykor Jézusban látható volt, az ma – az általa alapított – egyházban és az egyház szentségeiben látható.

Jézus együttérzése a szenvedőkért elmegy s végsőkig: azonosul velük: „Mert éheztem és ennem adtatok, szomjaztam és innom adtatok, idegen voltam és befogadtatok engem, mezítelen voltam és felöltöztettetek, beteg voltam és meg- látogattatok, fogságban voltam és eljöttetek hozzám. Akkor az igazak megkérdik majd tőle: Uram, mikor láttunk téged éhezni és tápláltunk téged, vagy szomjazni és inni adtunk neked? Mikor láttunk mint idegent, és befogadtunk, vagy mezítelenül, és felöltöztettünk téged? Mikor láttunk betegen vagy fogságban, és meglátogattunk téged? Bizony mondom nektek: amikor megtettétek ezt egynek is a legkisebb testvéreim közül, nekem tettétek.” (Mt 25,35-40)

Ezen kívül maga Jézus kéri: „Gyógyítsatok betegeket!” (Mt 10,8), valamint Ő ígéri: „Nevemben…betegekre teszik a kezüket és azok meggyógyulnak” (Mk 16,17-18).

A betegek kenetének első leírása Szent Jakab apostol levelében található: „Beteg valaki köztetek? Hívassa az egyház papjait, azok imádkozzanak fölötte, és kenjék meg őt olajjal az Úr nevében! A hitből fakadó imádság megszabadítja a beteget, és az Úr megkönnyíti őt, ha pedig bűnökben van, bocsánatot nyer.” (Jak 5,14-15)

Hogyan lett a betegek kenetéből utolsó kenet?

Az első századok gyakorlata szerint minden betegségben szenvedőt megkentek a püspök által megáldott olajjal, akár naponta többször is. Az olajat maguk a hívek vitték a szentmisére, ahol azt a püspök megáldotta. A megkenést ekkor – a mai gyakorlattól eltérően – nem csak a pap végezte, hanem a hívek is.

A betegek kenetét csak a VIII. század után tartották halálveszélyben feladandó szentségnek. A középkorra a betegek kenete szoros kapcsolatba került a bűnbánat szentségével. Mivel ekkor a keresztény életet a bűnbánattal azonosították, a kor gyakorlata szerint a bűnbánat szentségét sokan csak a halálos ágyukon kérték, mert a szentséget gyakran halálig tartó vezeklésnek kellett követnie.

A középkor túlzó bűnbánat hangsúlyozása mellett a betegség és halál szoros kapcsolata is hozzájárult a betegek kenetének utolsó kenetté válásában. Ekkoriban a betegségeket tünetek szerint osztályozták, így betegségként lázról, hideglelésről, kiütésről beszéltek. Csak az volt beteg, akin a tünetek jelentkeztek. Így egészséges és beteg ember között éles határvonalat lehetett húzni. Vagy látszottak a tünetek vagy nem. Ezért a betegség akkoriban sokkal gyorsabb lefolyású is volt, mint napjainkban. Mai értelemben vett gyógyszerek nem lévén sok esetben halál követte.

Kialakult az a gyakorlat, hogy a bűnbánat és a betegek szentségét együtt szolgáltatták ki, leginkább akkor, amikor a beteg már haldoklott. A betegek kenetének gyógyító hatása egyre inkább háttérbe szorult, noha ez sem a szentség céljának, sem az egyház tanításának nem felelt meg. Így vált a betegek kenete utolsó kenetté.

A tridenti zsinat (1545-1563) igyekezett helyreállítani az egyensúlyt, de a köztudatban a II. vatikáni zsinatig (1962-1965) nem történt változás és az idősebb nemzedék a mai napig fél e szentségtől.

A VI. Pál pápa által elrendelt és 1972 novembere óta törvényben lévő „Sacram Unctionem infirmorum” szerint „a súlyos betegnek Isten kegyelmére van szüksége, hogy szorongatásoktól fojtogatva el ne csüggedjen és kísértésektől gyötörve hitében meg ne rendüljön. Krisztus Urunk ezért beteg híveit a szent kenet segítségével erősíti meg.”

A betegek szentségének hatásai

  • A Szentlélek külön ajándéka: a béke a bátorság kegyelme a betegséggel vagy öregséggel való viszonyban
  • Értelem: A betegségben a beteg szabadon egyesülhet Krisztus szenvedéseivel
  • Felkészülés az utolsó átmenetre: befejezi hasonulásunkat Krisztus halálához és feltámadásához. Megszilárdítja életünk végső földi szakaszát s mindegy szilárd bástyává teszi az utolsó küzdelmekre előretekintve az Atya házába történő belépés előtt.

Egyházi előírások és gyakorlati tudnivalók (az Egyházi törvénykönyv szerint)

A szentség kiszolgáltatói csakis felszentelt papok lehetnek.

A szentség felvehető ill. kiszolgáltatható,

  • ha a hívő élete betegség vagy öregség miatt kezd veszélybe jutni.
  • ha a beteget, aki korábban felvette a szentséget és visszanyerte egészségét újabb súlyos betegség érte.
  • ha valaki komolyabb sebészeti beavatkozás előtt áll.
  • ha kétséges, hogy a beteg eljutott-e értelme használatára, veszélyesen beteg-e, halott-e (pl. autóbaleset).
  • ha a beteg, amikor még értelmi képességei birtokában volt, ezt legalább burkoltan kérte.

A szentség kiszolgáltatásának menete:

Mint minden szentség, a betege kenete is liturgikus és közösségi cselekmény, amelynek színhelye a családi otthon, kórház, vagy a templom. Illő, ha az Eucharisztia keretében kerül kiszolgáltatásra. Lehetőség szerint előzze meg a szentség kiszolgáltatását a Bűnbánat szentségének felvétele (szentgyónás).

Bűnbocsánat nélkül a szentség nem szolgáltatható ki (olyan embernek, aki nyilvánvaló súlyos bűnben makacsul kitartanak).

A kiszolgáltatás gyakorlatilag a Szent Jakabi módon történik (a pap a beteg fölé teszi a kezét, imádkozik érte az Egyház hitében, majd a püspök által megáldott olajjal megkeni a beteg homlokát és kezeit).

 

Írta : Varga László

Katolikus Egyház Katekizmusa

Iskolaajánló
Az iskolaválasztás a gyermekek és a családok életében fordulópont, a kicsik elhagyják az óvodát, iskolások lesznek.
Minden szülő szeretné, ha ebben a fontos kérdésben jó döntést hozna, a legmegfelelőbb iskolát választaná, ahol biztonságban, elfogadó környezetben tudhatják gyermeküket, ahol félelem és görcs nélkül telik a nap, eredményesen, szerető tanító nénik tanítják őket.

Református iskolaként a továbbiakban diákjainkból öntudatos, hitvalló magyar reformátusokat, nem református vallású diákjainkból pedig öntudatos magyar keresztyéneket kívánunk nevelni.
A hozzánk beiratkozott kisdiákok emelt szintű informatikára előkészítő osztályban kapnak meg mindent annak érdekében, hogy tehetségük minél jobban kibontakozhasson. A matematika órákon az alsó tagozatosok szorobán eszközzel számolnak, mely nagymértékben segíti a gyerekek egyéni képességeinek kibontakozását, és logikai gondolkodását.
3-8. osztályig az informatika által nyitjuk meg a világot a gyermekek számára, felkészítjük őket az információs kor kihívásaira, megtanítjuk nekik az önálló információszerzést. Lehetőséget biztosítunk arra is, hogy 8. osztály év végén ECDL vizsgát tehessenek azok a tanulók, akik igényt tartanak rá.
Szülői igény szerint már 1. osztálytól játékos nyelvi szakköröket indítunk angol és német nyelvből, 4. osztálytól pedig csoportbontással oktatjuk a választott idegen nyelvet. A felső tagozaton lehetőséget kapnak a tehetséges tanulók arra, hogy „nívó” csoportban folyamatos szókincsfejlesztéssel, bővebb nyelvtani ismeretekkel, gyorsabb ütemben biztos nyelvi alapokat kapjanak, mely záloga lehet a későbbi nyelvvizsgának.

Iskolaajánló

 

Iskolanyitogató programsorozatunk

Társintézményünk a Betlehem Református Óvoda számára
2012. február 3. (16-18 óra)    MOCORGÓ ügyességi sportverseny
2012. február 9. (8-10 óra)    NYÍLT ÓRÁK
2012. február 10. (9-12 óra)    ÓVODA-ISKOLANAP közös sportversenyek, éneklés, mesélés…

A többi óvoda számára
2012. február 8. (16-18 óra)    OKOSKODÓ     számítógépes játékok, nyelvi mondókák tanulása
2012. február 9. (8-10 óra)    NYÍLT ÓRÁK
2012. február 15. (16-18 óra)    MOCORGÓ ügyességi sportverseny

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

iskolanyitogató

Tájékoztató az első osztályba történő jelentkezés módjáról

A Jelentkezési lapok benyújtásához egy hét áll rendelkezésre: a 2012. február 6-10. közötti időszakban.

A jelentkezéshez szükséges lap beszerezhető a Betlehem Óvodában, iskolánkban, illetve az iskola honlapjáról (www.jokaim.sulinet.hu) „Jelentkezés a Jókai Mór Református Általános Iskolába” címről letölthető.

A jelentkezéskor az alábbi dokumentumok bemutatása szükséges:
a gyermek születési anyakönyvi kivonata,
a gyermek nevére kiállított hatósági bizonyítvány (személyi lap) v. lakcímkártya,
a szülő (gondviselő) személyazonosító igazolványa és lakcímkártyája,
az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás (óvodai szakvélemény)

Az intézmény vezetője a jelentkezések alapján a felvételről írásba foglalt döntést, Határozatot hoz, mely 2012. február 15-17. közötti időszakban személyesen átvehető az iskola titkárságán.

Ezt követően a Budapest Főváros Önkormányzata Főjegyzője által plakátokon is kihirdetett időpontokban kerül sor a gyermekek beíratására.

Összevegyültünk egy uzsorás kufár társasággal és most csodálkozunk?

Húsz éve folyamatosan vesszük fel minden évben a kölcsönöket, mert jobban, kényelmesebben akarunk élni, mint amennyire a munkavégzésünk feljogosít.
Összevegyültünk egy uzsorás kufár társasággal és most csodálkozunk? Döbbenetes, a hiánycél évente csak 3 százalék?! Aki korpa közé keveredik, azt megeszik a disznók. Fojtogatnak a bankárok? Nem kellett volna felvenni a kölcsönöket!
Keseregni fölösleges. Eső után köpönyeg! Mi a megoldás? – kérdezik itt is, ott is? Nem az a kérdés, hogy a múltban mit kellett volna tenni, hanem itt és most mit kell tennünk?
A cári Oroszország az uzsorás bankárok karmai között vergődött, ezért a fényűző életmódhoz szokott vezető rétegét a nagy októberi forradalomban elhajtotta, és nagyrészt, mint halálos ellenségét kiirtotta. Milliók és milliók haltak meg és nyomorodtak meg, és nem csak Oroszországban.

Németország a fojtogató pénzügyi örvényből próbált kitörni, és végül Hitler vezetésével egy világégés szörnyű kataklizmájába rántotta az emberiséget. Nem csak a politikusok és a katonák, de a pénzvilág bűne is volt a második világháború!

A valóság az, hogy mi mindannyian tápláljuk, éltetjük a kapzsiság ördögét, mi hizlaljuk legyőzhetetlenné! Nem vállalsz gyermeket, így pénzedből nem földet, otthont veszel gyermekednek, jövődet nem fiadra bízod, hanem bankot keresel, olyan emberekre bízod pénzedet, kik a legnagyobb kamatot ígérik. Persze őket is viszi a bírvágy szelleme, és pénzeddel, mint cápák vetik magukat bele a pénz világába. Nincs kegyelem, ha nem sikeres ragadozók és te pénzedet veszélyben érzed, hát te is könyörtelenül visszaveszed utolsó vasig, és más bankra bízod. Nincs megállás, a tőzsdék, a bankok, a pénzvilág modern kártyajátékai, és ha játszassz, munka nélkül is gazdag lehetsz… de valóban az lehetsz? A fogyasztás, a birtoklás vágya, a gonosz lélek vadászkutyái űznek, hajtanak a vesztedbe.

Isten által mindannyiunknak adott anyagi javak bölcs elosztása, hatalmas feladat! A múltban ott vannak a félelmetes kudarcok! A kapzsiság, az önzés, a pénz, mint pusztító fenevad szedi az áldozatait. Van más megoldás?

Egyetlen elfogadható válasz a mai világ haláltáncára, Jézus Krisztus válasza. Kétezer évvel ezelőtt közénk jött, és nem állt le vitázni, kiosztani senkit, hanem szülőföldjén Názáretben, megélte szeretteivel a maga csendes, becsületes munkáséletét. Fenntartható vágyakat állított elénk, egy olyan életformát, mely elérhető, s mely boldoggá is tesz. Szent Ferenc már nyolcszáz évvel ezelőtt az ördög ganajának nevezte a pénzt, egyszerű, vidám életútja ma is járható. Fenntartható, tiszta örömök után kell kinyújtsuk a kezünket. Olyan örömök után, melyet nem esz meg a rozsda, melyet nem rág szét a moly, melyek után másnap nem keserű a szájunk íze. Van kiút, van válasz recsegő, ropogó világunk kérdéseire. Jézus, ha ma közénk jönne, ugyanazt tenné, mint kétezer évvel ezelőtt, szépen megélné a csendes, egyszerű názáreti élétét szeretteivel. Dolgozna, alkotna, mint ács vagy földműves, vagy tanár, vagy orvos becsületesen, szorgalmasan, ott a szép szülőföldjén, ahol született.

Meg kell zabolázzuk elsősorban önmagunkban a kapzsiságot, hajtsuk el magunktól a fölösleges fogyasztás, a birtoklás utáni vágyat. Autónkban nem maximalizálni akarjuk a fogyasztást. A cél egy optimális, takarékos motor, mely kevés üzemanyaggal célba visz. Miért nem ugyanez a cél életed minden területén? Sokszor a kevés is elég, a szerény, egyszerű megoldás is célravezető. Egy angol polgármester névnapi ünnepségén voltam, szerény, egyszerű vacsora volt a 170 vendégnek: svédasztal kétfajta hússal, háromféle körítéssel, előétel nem volt, a végén mindenki vehetett egyféle süteményből, az italokat mindenki saját kontójára kérhette. Néztem a kedves 70 éves vendéglátónk egyszerű, természetes, vidám ünneplését, magamban azokra a rendezvényekre gondoltam, melyeket itt a Kárpát-medencében rendeznek és elszégyelltem magam. Igen, a soktornyos, bádogtetejű házak lakóit lenézzük, de újgazdag rongyrázásban az egész társadalmunk ott liheg a nyomukba. Fölösleges költekezéssel akarjuk bizonyítani kiválóságunkat, és balgán, magunkat és egész társadalmunkat belerántjuk az adósság szőrnyű szakadékába. Egyke, végzős gyerekeink tanévzárójára vagyonokat költünk, csak a fényképésznek egy egyszerű ember kéthavi fizetését adjuk gálánsan, mert fontos a látszat. Bűn! Mi vetettünk ágyat a gonosznak, miért csodálkozunk, hogy nyakunkra költözik? Elmennek a fiataljaink? Miért vállalnák az általunk felhalmozott adóssághegyeket?

Nézzétek az ég madarait, a mezők virágait! Van megoldás, adjátok oda a császárnak ami a császáré, és ti keressetek olyan kincseket, mik megmaradnak az örök életre, mondja a mi Urunk! Ő maga is a názáreti csendes, egyszerű életével bizonyította, hogy szeretteink körében, szülőföldünkön, becsületes, egyszerű munkás életet élve, a szép természetben boldog lehet az ember. Ez az az út melyet ő is járt, és melyet mi is járva egy fenntartható életet élhetnénk és boldogok lehetnénk.

Induljunk el Krisztus nyomában!

Szeretettel, Csaba testvér

Böjte Csaba

 


“ÉLETÚT” – Önéletírói pályázat időseknek, nyugdíjasoknak

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézettel közösen pályázatot hirdet 60 év feletti természetes személyek számára.
A pályázat során a pályázóktól önéletírásokat, visszamlékezéseket várnak az alábbi témakörök valamelyikében: személyes múlt, az életút egy-egy eseményének,valamely emlékezetes pillanatának, esetleg egy történelmi pillanatnak a megírása.

A pályázó egy témakörben adhat be pályázatot levélben vagy elektronikus úton (e-mailben). A pályázat úgy is benyújtható, ha azt a nagyszülő unokája segítségével valósítja meg. Ebben az esetben a nagyszülővel – a fenti témakörökben – készített interjú formájában is elfogadunk pályaművet, melyet a nagyszülő nyújthat be.

A beérkezett pályaműveket szakmai bírálóbizottság bírálja el, a legjobb pályázatot beküldők pénzjutalomban illetve ajándékcsomagban részesülnek.
A pályázatok beadásának határideje 2012. február 15.

További tudnivalók olvashatóak az itt letölthető Pályázati Kiírásban.
A pályázathoz kitöltendő Adatlap letölthető innen.

A részletes pályázati felhívás az alábbi honlapról tölthető le:
http://nyugdij.kormany.hu/palyazatok