A Mester 67 éves volt, amikor a Róma melletti Tivoliban, a Villa d’Estében nekifogott, hogy régebbi tervei alapján megírja passióját, a Via crucist (Keresztút), amelyet 4 kézre –orgonára vagy zongorára- készült kiadni Albrecht Dürer (1471-1521) Passió-metszeteivel.

Ám az 1879-ben elkészült remekmű kiadásáért nem versengtek a kiadók. Liszt 1884-ben, néhány más munkájával, a Septem Sacramentával (A Hét Szentség), a Rosarióval (Rózsafüzér) és a Sicut cedrus (Miként a cédrus) motettával együtt tisztelettudó levélben maga kínálta föl műveit a regensburgi Pustet cégnek, hozzátéve, hogy a honorárium számára mellékes, mert ez neki szívügye. A cecíliánusok nagyhatalmú kiadója elutasította valamennyit, mondván túl világiasak. A Mester azonban tapasztalatból már átlátta, hogy kompozíciói nem kelendők, mert nem ígérnek anyagi hasznot. (Bezzeg ma egy-egy kotta, partitúra vagy CD-felvétel sok ezer forintot kóstál; remek haszon!- a szerk.) Több, mint ötven évnek kellett eltelnie Liszt Ferenc halála után, hogy végre megjelenhessen a kompozíció. Ősbemutatója Harmat Artúr (1885-1962) karnagy jóvoltából a budapest-belvárosi Nagyboldogasszony-főplébániatemplomban volt 1929 nagypéntekén. Rákoscsabai bemutatója itt, e 271 éve épült, és az idén 250 éve főplébániai rangra emelt Nepomuki Szent János-templomban lesz 2012. március 25-én, nagyböjt 5. (fekete) vasárnapján este 6 órakor a CARMINA CELEBRAT-kórus előadásában Zimányi István karnagy vezényletével. Orgonán közreműködik dr. Bednárik Anasztázia orgonaművésznő; szólót énekel Komáromi Márton (Jézus), Duba Szilvia, Fodré Lajos, Kiss Edit, Koffler Katalin, László Norbert és Nádasdi János.

A Via crucis 15 tételes, ciklikus alkotás; bevezetésből és Krisztus  keresztútjának 14 stációjából áll. A Mester sajátos, önálló koncepciójú, egységes, hatáskeresés nélküli kései műve, amely nem követi a hagyományos passiók műfaját. Liszt oratóriumai között ez már nem állókép-sorozat, hanem legmélyebb emberi szenvedés szívbe markoló zenei ábrázolása. Az egykori szemtanúkat férfikar, a mai híveket vegyes-, illetve női kar és szólista-csoport képviseli: köztük egy basszus: Pilátus, és egy bariton: Jézus, valamint egy mezzoszoprán: egy névtelen asszony a nép közül. A mű szövegét a Mester szándéka szerint Wittgenstein hercegné állította össze. Krisztus megkínzása és halála az ártatlanul szenvedőkkel való  azonosulás drámai kifejezése.

 

Ökumenikus ihletésű is: a latin biblikus szövegek közé nem csak két középkori

himnuszt, hanem beilleszt két német korált is. A tételeknek francia címet ad.

A kommunista érában hétszer bebörtönzött és „az Isten vándora”-ként is

emlegetett Regőczi István prépost úr Mindszenty-keresztútjával tisztelgünk a

hős lelkű kardinális előtt születése 120. évfordulója (március 28.) közeledtén.

 

Liszt Ferenc: Via crucis.

Regőczi István: Mindszenty-keresztút

 

Bevezetés: Vexilla regis (Venantius Fortunatus Szent Kereszt-himnusza).

Rövid orgona-bevezető után fölcsendül a gregorián himnusz, amit négyszólamú vegyes kar folytat: Királyi zászló jár elől, keresztfa titka tündököl, melyen az élet halni szállt, s megtörte holta a halált. Az ősi jóslat itt betelt, mit a hű Dávid énekelt: „Az Úr –halljátok, nemzetek- kereszten trónol köztetek.” A szenvedés ez ünnepén, kérünk, kegyelmet adj nekünk, add vétkünkért vezeklenünk. Amen.

Mindenható Mennyei Atyánk, add, hogy Szent Fiad keresztútját végigjárva megelevenedjen előttünk Mindszenty bíboros hercegprímás atyánk keresztútja, mert ő valóban Krisztus Szíve szerinti papja volt a magyar népnek.

1. stáció: Jézust halálra ítélik.

Az 1. állomás zenei képe erőteljes, szinte vad orgonaszóval indul, amit Pilátus szólója követ: „Ártatlan vagyok ennek az igaz embernek halálában.” Mindszenty József bíboros, Magyarország hercegprímása is így állt megbilincselve bírái előtt, akik hamis vádakat koholva halálát kívánták. Az Úr Jézus hallgatott. Mindszenty bíboros sem védekezett. Most már ő is igazán egy szeretett Mesterével: az igazságért szenvedett.

2. stáció: Jézus fölveszi keresztjét.

A tétel a zenei főtéma változatával indul: a szenvedést kromatikus mozgású fölső szólam alatti érdes bővített hármasok fejezik ki. Az orgonatétel két szakasza között a bariton szóló Jézus szavait idézi: „Üdvöz légy, kereszt, üdvöz légy!” Mindszenty bíboros atya átölelte az üdvösség fáját; a sok kínzástól meggyötörve ő is vágyódott, hogy Krisztussal népéért szenvedhessen, mert tudta, hogy a keresztben van reménységünk és győzelmünk.

3. stáció: Jézus először esik el.

A zenei mottó éles akkordokkal jelentkezik; az unisono férfikar fölkiált: „Jézus elesik”, majd a Stabat Mater háromszólamú tercimája szólal meg női tercettben: Áll a gyötrött Isten anyja, kín az arcát könnybe vonja; úgy siratja szent Fiát. Amikor Mindszenty bíborost elhurcolták a nyilasok, egy szeminarista odaugrott, hogy besározott köpönyegét letörülje. Ő  daszólt neki: „Hagyd, fiam, eleget fognak még rajtam taposni.” Ő is vállalt minden megaláztatást népéért.

4. stáció: Jézus Szent Anyjával találkozik.

Ezt a témát orgona jeleníti meg: előbb az összecsukló Krisztust, majd az anya láttán érzett gyöngédséget ábrázolja a hangkészlet mind a12 fokát alkalmazva. Mindszenty bíboros atyának is az fájt legjobban, amikor megalázva édesanyjával találkozott. Mint az Úr Jézusnak, úgy neki is ugyanúgy fájhattak szeretett édesanyja könnyei.

5. stáció: Cirenei Simon segít Jézusnak a keresztet hordozni.

A gyötrődést, majd a részvétet megjelenítő orgonatétel. Mindszenty bíboros atyánk önként segít az Úr keresztjét hordozni, hiszen a megalázott magyarságban Krisztust és szenvedő embertestvéreit látja.

6. stáció: Szent Veronika.

Ó, Krisztus-fő, te zúzott, te véres szenvedő, te töviskoszorúzott, kigúnyolt drága fő, ki szépség tükre voltál, ékes, csodás, remek, de most megcsúfolódtál: szent fő, köszöntelek. Az orgona a Veronika kendője-történetet mutatja be a zenei mottó anyagával. Ezt követően a témát Liszt úgy formálja, hogy megjelenítse benne a Bach iránt érzett tiszteletét a b-a-c-h hangok megszólaltatásával. Utána a János- passió legfontosabb koráljának („O Haupt voll Blut und Wunden”) földolgozása következik négyszólamú vegyes karra; a végét orgonával kerekíti le. Mindszenty bíboros atyánk vérző, leköpdösött orcájának vonásai Krisztusért itatódnak a magyar egyházüldözés gyászos lapjaira, hogy emlékezzünk hősies tanúságtételére.

7. stáció: Jézus másodszor esik el.

Ez az orgonatétel a 3. állomás muzsikáját hozza változatlan szöveggel. Mindszenty József bíboros hercegprímásunk a durva ütések és rúgások következtében esik össze a kínzókamrában, de nem tudják megtörni: mindig újra és újra föltápászkodik.

8. stáció: Jeruzsálem asszonyai.

Egy fájdalmas sirató szólal meg az orgonán, majd a zenei mottó következik. Zengő orgona-akkord után a bariton szóló tolmácsolja Jézus szavait: „Ne fölöttem sírjatok, hanem magatokat és gyermekeiteket sirassátok!” A rövid, záró, mintegy indulós (allegro marziale) rész kvázi az ítélet végrehajtását sürgeti. Mindszenty bíboros atyánk –hirdetve az Igét-  hányszor rámutatott népének égbekiáltó bűneire! Bűnbánattal kell megsiratnunk vétkeinket; engesztelnünk és küzdenünk kell a bűn ellen.

9. stáció: Jézus harmadszor esik el.

A tétel zenéje és szövege a 3. és 7. állomásét ismétli még magasabb hangokon. Mindszenty bíboros atyánknak is csak népe iránti nagy szeretete adott erőt újra, hogy ismételten fölállva vonszolja keresztjét a magyarság Golgotájára.

10. stáció: Jézust megfosztják ruháitól.

Az orgonatételből panaszos-fájdalmas hangok hallatszanak ereszkedő kromatikus tematikával és éles disszonanciákkal. A mottó az orgona legfölső szólamából csendül ki. Mindszenty bíboros atyánkról az Andrássy úti kínzókamrában letépték ruháit főpapi és emberi méltóságában porig alázva: ki volt szolgáltatva ellenségei csúfolódó megjegyzéseinek. Mindezt szótlanul tűrte.

11. stáció: Jézust keresztre szögezik.

Az alig egyperces tételben a férfikar erőteljes ritmikájú, disszonáns hangokkal ismételgeti: „Feszítsd meg!” Végül az utolsó szavak egyike: „Beteljesedett.” Mindszenty bíboros hercegprímás atyánk Szent Pállal elmondhatja: „Én pedig keresztre feszíttettem a világnak és a világ nekem: hazámért, egyházamért, minden szenvedő és üldözött magyar testvéremért.”

12. stáció: Jézus meghal a kereszten.

Ez a mű leghosszabb tétele. Jézus bariton hangon fohászkodik: „Istenem, Istenem! Miért hagytál el engem?”, dallamát az orgona ismétli. A bariton második dallama a beletörődést érzékelteti: „Kezedbe ajánlom lelkemet.” Ezt követi az orgona az O crux, ave (Ó, üdvöz légy, kereszt) dallam földolgozását fokozódó hangerővel. Jézus végszava: „Beteljesedett.” Ezt női tercett ismétli, a szakaszt pedig a zenei mottó zárja magyar mollban. A tétel befejezéseként az 1628-ból származó „O Traurigkeit, o Herzeleid” német protestáns korál hangzik fel négyszólamú vegyes karra írva: „Ó gyász, ó szívfájdalom! Nem ok ez a gyászra; az Atyaisten egyszülött Fiát teszik a sírba.” Hányszor hirdette ezt Mindszenty bíboros atyánk, aki nemegyszer fölajánlotta életét népéért, vállalva minden áldozatot, meghurcoltatást, megaláztatást, vértanúi szenvedést! Szinte eggyé lett a szerető, szenvedő keresztre feszítettel, aki legyőzve is győzött!”

13. stáció: Jézus testét leveszik a keresztről.

Orgonatétel, melyben a korábbi tételek zenei anyagából tér vissza néhány, pl. a mottó és a Jacopo da Todi Stabat Mater (Fájdalmas Anyáról szóló) himnusza. Mindszenty bíboros atyánknak az volt a nagy fájdalma, hogy kiszakítva édesanyja karjai közül hurcolták börtönbe. Hosszú éveken át alig láthatta  édesanyját; nem lehetett jelen halálos ágyánál, de még a temetésén sem. Sőt amikor száműzetésbe kényszerítik, még édesanyjának sírkeresztjét sem csókolhatta meg búcsúzóul a magyar hazától.

14. stáció: Jézus testét sírba teszik.

Az utolsó tételben az orgona, a mezzoszoprán szóló és a vegyes kar dominál. Zeneileg a bevezető párja. A mű az orgonán fölhangzó pianissimo szó-lá-dó motívummal, a Liszt más, jól ismert műveiben is gyakran előforduló zenei kereszt jelképével fejeződik be: „Kereszt, egyetlen reményünk, köszöntünk; világ megváltója és dicsősége, légy kegyes az igazakhoz, a bűnösöknek pedig  ajándékozd kegyességed!” Mindszenty bíboros hercegprímás atyánk idegenben szenderült át az örökkévalóságba. Bölcs előrelátással a magyar vonatkozású Mária-kegyhelyen, Máriazellben helyezték (1975) ideiglenes nyugvóhelyére. A magyarság fölszabadítása után (1991) hazahozták épen maradt testét az esztergomi bazilika sírboltjába.

Záróima: Jóságos Mennyei Atyánk! Hálát adunk Neked Mindszenty József

bíboros, hercegprímás atyánkért, aki minden szenvedést, megaláztatást,

börtönt, számkivetést vállalva áldozta életét a magyar egyházért, hazáért, az

emberi jogokért és a szabadságért. Imádkozzunk boldoggá avatásáért! Amen.

Dürer képek

 

A Megváltó jövendő őrzője, “József úgy tett, amint az Úr angyala megparancsolta, és magához vette feleségét”.
Az első évszázadok egyházatyái épp az evangélium indítására hangsúlyozták, hogy Szent József, amilyen szeretetteljesen viselte gondját Máriának és amilyen örömmel szentelte magát Jézus Krisztus nevelésének, ugyanígy oltalmazza és őrzi annak Titokzatos Testét, az Egyházat, melynek előképe és példája maga a Szent Szűz.
Száz éve jelent meg XIII. Leó pápa Quamquam pluries kezdetű enciklikája. Ezért, kedves testvéreim és nővéreim, e jubileum alkalmából, a Szent József iránti tisztelet több százados nyomán haladva szeretnék nektek felvetni néhány elmélkedő gondolatot arról a férfiról, akire Isten “legdrágább kincsei védelmezését” bízta. Örömmel töltöm be ezt a lelkipásztori kötelességet, hogy minden keresztényben növekedjék az egyetemes Egyház patrónusa iránti tisztelet, valamint a Megváltó iránti szeretet, hiszen Szent József őt úgy szolgálta, hogy mindenki számára ragyogó példát adott.

Így az egész keresztény nép nemcsak buzgóbban fog Szent Józsefhez fordulni és kérni az ő pártfogását, hanem azt is szem előtt fogja tartani: milyen alázatos és bölcs módon szolgálta az emberek üdvözítésének művét, és miként vett részt abban. Meg vagyunk győződve, hogy ha az Egyház ismét elelmélkedik Mária jegyesének az isteni misztérium szolgálatában való részvételéről, az segíteni fogja az egész emberiséggel együtt a jövő felé haladva, hogy sajátos természetét mindig megtalálja annak az üdvözítő szándéknak a keretében, amelynek alapja a megtestesülés misztériuma.
A Názáreti József éppen ebben a misztériumban töltött be — Máriát, az emberré lett Ige édesanyját kivéve — egyetlen más emberi teremtményhez sem hasonlítható szerepet. Máriával együtt részese volt e misztériumnak, mert Isten őt is bevonta a tulajdonképpeni üdvtörténeti eseménybe, és ugyanannak a szeretetnek lett a védelmezője, amelynek hatalma révén az Örök Atya “eleve arra rendelt minket, hogy Jézus Krisztus által fiai legyünk”.
 Az evangélium adatai:
“József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet Máriát, mert a gyermek, amelyet a szíve alatt hordoz, a Szentlélektől van. Fiút fog szülni, akit Jézusnak nevezel el, mert Ő szabadítja meg népét bűneitől”. Ezek a szavak tartalmazzák a Szent Józsefről szóló szentírási igazság központi magját, életének ezt a pillanatát, amelyre az egyházatyák különösen sokszor hivatkoznak. Máté evangélista megmagyarázza e pillanat jelentését, elmondván, miként élte meg azt József. Ám ahhoz, hogy egészen megérthessük mondanivalójának tartalmát és összefüggéseit, föl kell idéznünk Lukács evangéliumának párhuzamos helyét. Ugyanis Mária várandósságának a Szentlélektől való eredete — melyet Máté így mond el: “Jézus Krisztus születése így történt: Anyja, Mária jegyese volt Józsefnek. Még mielőtt egybekeltek volna, úgy találtatott, hogy gyermeket fogant a Szentlélektől” — Lukácsnál is olvasható, amikor az angyali üdvözletről ír, de sokkal részletesebben és pontosabban.
“Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki egy Dávid házából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese, és Máriának hívták”
Az angyal szavai — “Üdvözlégy, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled” — Máriában komoly nyugtalanságot keltettek és gondolkodóba ejtették. A hírnök ekkor megnyugtatta a szüzet, és kinyilatkoztatta Isten reá vonatkozó különleges tervét: “Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál Istennél. Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod nevezni. Nagy lesz Ő, a Magasságbeli Fiának fogják nevezni. Az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak trónját…
Néhány verssel korábban az evangélista megerősítette, hogy az angyali üdvözletkor Mária “jegyese volt egy József nevű férfinak, aki Dávid házából származott”. E jegyesség lényegét Lukács közvetve magyarázza meg, amikor Mária az égi hírnök szavainak meghallgatása után a gyermek születésével kapcsolatosan megkérdezi: “Hogyan történik mindez, amikor férfit nem ismerek?”. Erre a következő választ kapja: “A Szentlélek száll rád, s a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért a születendő gyermek szent lesz és Isten Fiának fogják nevezni”. Mária, még ha József “jegyese” is, szűz marad, mert az angyali üdvözlet során benne megfogant gyermek a Szentlélek közreműködésével fogant.
Ezen a ponton Lukács szövege megegyezik a Máténál leírtakkal, és megvilágítja azt, amit itt olvasunk. Ha a Józseffel való eljegyzés után úgy mutatkozott, hogy Mária “gyermeket vár a Szentlélek közreműködése által”, ez a kijelentés teljesen megfelel a hírüladás tartalmának és különösen Mária ezt követő szavainak: “Történjen úgy, ahogy mondtad”. Miután Mária igent mondott Isten tervére, a következő napokban és hetekben nyilvánvalóvá vált az emberek és József előtt, hogy gyermeket vár, hogy szülni fog és az anyaság titkát hordozza magában.
Ilyen körülmények között “József, aki igaz ember volt és nem akarta a nyilvánosság előtt megszégyeníteni, elhatározta, hogy titokban bocsátja el”. Nem tudta ugyanis, hogyan viselkedjen Mária “csodálatos” anyaságával kapcsolatban. Választ keresett a nyugtalanító kérdésre, és kiutat a számára nehéz helyzetből. “Míg ezen töprengett, álmában megjelent neki az Úr angyala, és így szólt hozzá: ‘József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát, mert a benne fogant élet a Szentlélektől van.
Fiút szül, akit te Jézusnak nevezel, mert Ő szabadítja meg népét bűneitől'”.
A Máténál és Lukácsnál közölt híradás között szoros egybehangzás figyelhető meg. Isten küldötte beavatja Józsefet Mária anya-ságának titkába. Mária, aki a törvény szerint az ő “hitvese”, miközben szűz marad, a Szentlélek erejétől “megárnyékozva” anya. Ha majd világra jön a fiúgyermek, akit Mária méhében hord, a Jézus nevet kell kapnia. A “Jézus” név ismert volt a zsidóknál, és időnként a fiúgyermekek kapták. Ebben az esetben azonban arról a Fiúról van szó, aki — az isteni ígéret szerint — beteljesíti a Jézus név jelentését: Jézus — Yehosua azt jelenti: Isten üdvözít. A hírnök úgy fordul Józsefhez, mint “Mária hitveséhez”, akinek az lesz a kötelessége, hogy a Názáreti Szűztől, az ő jegyesétől születendő fiúgyermeknek a Jézus nevet adja. Tehát Józsefhez fordul, és megbízza, hogy ő lássa el Mária mellett a földi apa fel-adatait.
“Amikor József felébredt, úgy tett, ahogy az Úr angyala parancsolta, és magához vette feleségét”.Magához vette őt anyaságának egész titkával, magához vette a fiúval együtt, akinek a Szentlélek ereje által kellett világra jönnie: így a Máriáéhoz hasonló készséges beleegyezésről tett bizonyságot mindazzal kapcsolatban, amit Isten rábízott a küldötte által. Amikor Mária nem sokkal az angyali üdvözlet után belépett Zakariás házába, hogy meglátogassa rokonát, Erzsébetet, a köszöntéskor megértette a szavakat, melyeket Erzsébet “a Szentlélekkel eltelve” mondott. Az angyal köszöntésével egybehangzó szavai után Erzsébet így szólt: “Boldog, aki hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott”. E szavak adták a vezérgondolatot Redemptoris Mater kezdetű enciklikánkhoz, amellyel a II. Vatikáni Zsinat tanítását kívántuk elmélyíteni, mely azt mondja: “A Boldogságos Szűz a hit zarán-dokútját járta. A Fiával való egységet hűségesen megőrizte, egészen a keresztig”, ezzel “megelőzvén” a hitben Krisztust követő embereket.
A zarándokút kezdetén Mária hite találkozik József hitével. Ha ugyanis Erzsébet a Megváltó édesanyjáról azt mondhatta: “Boldog az, aki hitt…”, akkor bizonyos mértékig Józsefre is vonatkoztathatjuk ezt a kijelentést, hiszen a döntő pillanatban igen-nel válaszolt az Igére, melyet Isten közölt vele. Hogy pontosak legyünk: József nem szavakkal válaszolt az angyal “híradására”, mint Mária, hanem “úgy tett, ahogy az Úr parancsolta, és magához vette Máriát mint hitvesét”. Amit tett, az a “hit legtisztább engedelmessége”
Ezért mondhatjuk azt, hogy amit József tett, az egészen különleges módon összekötötte őt Mária hitével: Istentől származó igazságként fogadta el azt, amit Mária már az angyali üdvözletkor elfogadott. A Zsinat ezt tanítja: “A kinyilatkoztató Istennek a ‘hit engedelmességével’ tartozunk. Ezzel az ember szabadon Istenre bízza egész önmagát, ‘értelmével és akaratával egészen meghódol a kinyilatkoztató Isten előtt’ és önként elfogadja a tőle kapott kinyilatkoztatást”. Az előbb idézett mondat, amely a hit lényegét érinti, teljességgel és egészében ráillik a Názáreti Józsefre.
Ezért egyedülálló módon lett annak a titoknak őrzője vagy letéteményese, amely “kezdettől fogva el volt rejtve Istenben”. Ami-ként Mária birtokosa lett ennek a titoknak abban a döntő pillanatban, melyet az apostol az “idők teljességének” nevez, amikor ugyanis “…Isten elküldte a Fiát, aki asszonytól született, … hogy kiváltson minket a törvény szolgaságából, hogy a fogadott fiúságot elnyerjük”. “Istennek úgy tetszett — mondja a Zsinat — az ő jóságában és bölcsességében, hogy kinyilatkoztassa önmagát és tudtunkra adja akaratának titkát, hogy az emberek Krisztus, a testté lett Ige által a Szentlélekben eljussanak az Atyához, és az isteni természet részesei legyenek”.
József Máriával együtt az első letéteményese ennek az isteni titoknak. Máriával együtt — és éppen Máriához való kapcsolatában is — kezdettől fogva részesedik Isten Krisztusban megvalósuló önkinyilatkoztatásának döntő szakaszából. Ha szem előtt tartjuk a két evangélista, Máté és Lukács szövegét, azt is mondhatjuk, hogy József az első, aki részesedik az Istenanya hitében, és ezáltal támogatja hitvesét az isteni hírüladás hitében. Ezen túlmenően ő az; akit Isten elsőként állított a “hit zarándokútjára”, amelyen Mária — különösen a Kálvária és a pünkösdi események óta — tökéletes módon előttünk jár.
József személyes útja, hitbeli zarándoklása előbb ér véget, mint Máriáé. Mária még ott áll a Kálvárián a kereszt tövében, és miután Krisztus visszatért az Atyához, ő még jelen van az utolsó vacsora termében pünkösdkor, azon a napon, amikor a világ előtt nyilvánosságra lép az Igazság Lelkének erejéből született Egyház. Mégis, József a hitnek ugyanazt az útját járja, mint Mária. Az ő útját is teljességgel az a misztérium határozza meg, amelynek Máriával együtt lett első letéteményese.
A megtestesülés és a megváltás ugyanis feloldhatatlan, bensőleg összefüggő egységet alkot, amelyben “a kinyilatkoztatás üdvrendje egymáshoz lényegileg kapcsolódó eseményekben és szavakban bontakozik ki”. Épp eme bensőséges kapcsolat miatt rendelte el XXIII. János pápa, Szent József kiváló tisztelője, hogy a megváltás örök emlékezetében, nevezetesen a római misekánonban, Szent József neve Máriáé mellé kerüljön, megelőzve az apostolok, a pápák és vértanúk neveit.

 

 

Forrás: vizforrasmagazin.hu

Kedves Testvérek!

A Katolikus Egyház kétezer éve minden történelmi korban a maga lehetőségeihez mérten felkarolta a szegényeket. A Caritas Hungarica – Katolikus Karitász segélyszervezetén keresztül eddig is igyekezett és ezután is törekszik lehetőségeihez mérten mindent megtenni, hogy a szegénység miatt ínségben szenvedőkön segítsen. Krízishelyzetbe került családokon már sok esetben segítettünk, de még mindig nagyon sok családban éheznek és nélkülöznek.

Az Úr Jézus nem csupán szavaival hirdette meg a felebaráti szeretetet, hanem példát mutatott a követői számára. Szentatyánk, XVI. Benedek pápa idei nagyböjti üzenetében így fogalmaz: „’A testben … a tagok törődjenek egymással’ (1 Kor 12,25), hangsúlyozza Szent Pál, hiszen egyetlen testet alkotunk. A testvérek iránti szeretet, melynek egyik kifejeződése az alamizsna – tipikus nagyböjti cselekedet az imádság és a böjt mellett –, ebben a közös összetartozásban gyökerezik.”

A héten ünnepeltük Boldog Apor Vilmos vértanú püspök (1892. február 29. – 1945. április 2.) születésének 120. évfordulóját. Őt Gyulán a szegények plébánosának is nevezték, mert mindig kész volt segíteni a rászorulókon. Egyik karácsonyon elajándékozta a plébánia élelemkészletének nagy részét és minden pénzét. Püspökké szentelésén, amely 1941. február 24-én volt Gyulán, hat szegény kisgyermek köszöntötte őt a következő szavakkal: „Mi, hat kis árva, … köszönjük neked, jóságos jótevőnk, hogy mindig adtál az éhezőknek.” A szentéletű főpásztor végrendeletében is külön kitért a szegényekre, megnevezve hat várost, hogy egy meghatározott összeget „adjanak alamizsnául … szegényei részére a hatóságnál nyilvántartott segélyre szorulók arányában szétosztva, esetleg több részletben.”

Ebben a szellemben kérjük a testvérek segítségét, hogy segítőkész lélekkel az Isten szerető jóságát közvetítsük adományunkkal. Tudjuk, hogy a katolikus családok is nehéz helyzetben vannak, és anyagi gondokkal küzdenek. Ezért nem perselygyűjtésre buzdítjuk a testvéreket, hanem arra, hogy szerény lehetőségeikhez mérten tartós élelmiszerrel járuljanak hozzá a Katolikus Egyház segélyakciójához. Ezzel egy ősegyházi hagyományt elevenítünk fel, hiszen az első század keresztényei a kenyértörésre hozták magukkal a szegényeknek szánt adományaikat. Az ő példájukat követve, kérjük, hozzák el a szentmisékre tartósélelmiszer-felajánlásukat és tegyék a templomban erre kijelölt helyre. A legkisebb adománnyal is a felebaráti szeretet csodája valósul meg közöttünk.

Ezt megtehetik a jövő heti vasárnapi szentmiséken és az azt követő hétköznapokon, március 11-től 18-ig. Adományaikat a karitász juttatja majd el a rászorulókhoz. A korábbi években meghirdetett gyűjtésünk eredményeképpen családok ezreit tudtuk segíteni azokkal a segélycsomagokkal, amelyeket a hívek adományaiból juttattunk el a rászorulókhoz. Ha ezt mindannyian megtesszük, újra nagyon sok családnak tudunk segíteni az irgalmas Jézus példáját követve.

Telefonos adományvonalon is bekapcsolódhatunk a karitász segítő munkájába. Ha hívjuk a 1356-os telefonszámot, hívásonként 500 forinttal segítünk.

Jézus szavai biztassanak bennünket az összefogásra és a tevékeny segítség megnyilvánulására: „Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek” (Mt 25,40). Isten áldja meg segítőkész családjainkat! Hálásan köszönjük minden kedves testvér jó szándékú adományát.

Budapest, 2012. nagyböjt

a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

 

forrás: Magyar Kurír

Szeretettel hívunk mindenkit

   nagyböjti ifjúsági virrasztásra,

ami a szociális testvérek anyaházában lesz

                                március  30-án, pénteken.
A virrasztás szeXI.ker. Ördögárok u.7.

Szentmisével kezdődik, utána változatos imák lesznek reggel 5-ig. A nagyböjthöz különösen is hozzátartozik a virrasztás, ami nagy forrás.

 

További információ és jelentkezés: zics.ildiko@gmail.com

06 30 533 2840


www.szocialistestverek.hu

 

ÉN: Uram, kérdezhetek Tőled valamit?
ISTEN: Természetesen.
ÉN: Ígérd meg, hogy nem leszel mérges rám…
ISTEN: Ígérem.
ÉN: Miért zúdítottál ma annyi mindent a fejemre?
ISTEN: Ezt hogy érted?
ÉN: Hát, reggel elaludtam.
ISTEN: Igen…
ÉN: Egy örökkévalóságig tartott, míg beindult az autóm.
ISTEN: Aha…
ÉN: Ebédre nem olyan szendvicset kaptam, amilyet rendeltem – így várnom kellett.
ISTEN: És?
ÉN: Hazafelé lemerült a mobilom épp mikor valaki hívott…
ISTEN: Értem.
ÉN: És mintha ez még nem lett volna elég, mikor hazaértem és pihenni szerettem volna, beleültem az új masszázsfotelomba az pedig nem akart bekapcsolni.
Ma nem jött össze semmi! Miért engedted, hogy minden így alakuljon?
ISTEN: Engedd meg, hogy megmagyarázzam: hajnalban a Halál Angyala állt ágyad mellett én pedig egyik angyalom küldtem, hogy küzdjön meg vele az életedért. Hagytalak aludni ez idő alatt.
ÉN: (szégyenkezve) Áh…
ISTEN: Azért nem engedtem, hogy az autód beinduljon, mert ha elindulsz, épp egy részeg sofőrrel találkozol utadon, aki beléd hajtott volna.
ÉN: (megalázkodva) Ó…
ISTEN: Az, aki a szendvicsed készítette beteg volt, így nem akartam, hogy tőle kapd az ebéded. Tudtam, hogy nem késhetsz munkából.
ÉN: (zavarban) Aha…
ISTEN: A telefonod pedig azért merült le, mert az a személy, aki hívott csak hazugságokkal tömte volna a fejed és Te hittél volna neki. Így védtelek meg tőle.
ÉN: Értem, Uram.
ISTEN: Ó, és az a masszázsfotel pedig hibás volt és tönkretette volna az áramellátást a házadban.
ÉN: Úgy sajnálom, Uram…
ISTEN: Ne sajnálkozz, csak tanulj meg bízni bennem! Jóban és rosszban egyaránt.
ÉN: Bízni fogok benned, Uram!
ISTEN: És ne kételkedj. Mindig jobb lesz az általam tervezett nap számodra, mint amilyen a tiéd lenne.
ÉN: Nem fogok kételkedni. Engedd meg, hogy megköszönjek mindent, amit értem tettél.
ISTEN: Nincs mit megköszönnöd, gyermekem. Ez csak egy újabb nap volt, hogy Istened voltam és nagyon szívesen törődöm a gyermekeimmel…

Görög katolikus Fülöp atya levele

 

A böjt lényegéhez tartozik ez a kettősség: testi és lelki egyszerre. Ha csak testi volna, azt inkább fogyókúrának mondanánk, ha meg merőben lelki, akkor csupán az agyunkban játszódik le, s nem is nevezhető igazán böjtnek.

 

A böjt a test önmegtagadása, lemondás valamely élvezetről, de mindig lelki célzattal. A keresztény böjt mindig Krisztushoz kötődik. Ő a második Isteni Személy, aki hozzánk hasonló módon testben élt, tudta mi a szenvedés (Iz 53,3), és aki éppen e szenvedést hordozó test számára hozott megváltást. A böjt mindig a megváltáshoz, a megszabaduláshoz kapcsolódik. Valamiről lemondani azt jelenti, hogy megszabadulunk valamilyen kötöttségtől. Ugyanakkor e csekély önként vállalt szenvedéssel lelkileg csatlakozhatunk Krisztus Urunk szenvedéséhez (Kol 1,24).

 

Sokféleképpen lehet böjtölni. Közlünk néhány gyakorlatot, hogy ezzel is segítségére legyünk azoknak, akik komolyan akarják venni a böjtöt.

 

Első és legfontosabb, hogy mindig Krisztusért végezzük a böjtünket, mindig Őneki ajánljuk fel, bármilyen csekélység legyen is az.

 

Böjtölhetünk ételről való lemondással. A legkeményebb – amelyet ma már többnyire csak szigorú szerzetesrendben szoktak megvalósítani – a liturgikus előírások pontos követése: Húshagyó vasárnapon elhagyják a húsos, Vajhagyó vasárnap pedig a tejes, tojásos eledeleket, s ezekből legközelebb majd a húsvéti pászkából részesülhetnek. Ehhez általában párosul szerdán és pénteken az un. xerofágia, vagyis a kizárólag főtlen, teljesen nyers étel fogyasztása. A többi napon vízben főtt ételt lehet fogyasztani, olajosat pedig csak szombat és vasárnap illetve az ünnepi napokon.

 

Ezt ma csak azoknak javasoljuk, akik az egész Nagyböjtöt lelkigyakorlatként tudják megélni, minden nap sokat tudnak imádkozni, ha lehet, a zsolozsmát végezni. E nélkül a bőséges imaháttér nélkül roppant veszélyes, és egyáltalán nem javasolt ennyire komoly böjtöt tartani.

 

Ennél jóval szerényebb és visszafogottabb böjttel is nagyon szépen meg lehet szentelni ezt az időszakot. Van, aki csupán hústól tartózkodik egész nagyböjt folyamán. Vagy bizonyos napokon tartja meg ezt a lemondást: hétfő, szerda, péntek. Görög katolikusoknak ajánlott a szerda és pénteki hústilalom! Ezt terjeszthetjük ki buzgóságból hétfői napra is.

 

Van, akinek nem okoz nehézséget a hústól tartózkodás. Az ilyen ember valami más ételt választhat ki, amelyet bár szeret, de nem fogyaszt egész nagyböjtben, de legalábbis (hétfőn), szerdán és pénteken. Ilyen lemondás lehet az édesség, a kávé, az alkohol fogyasztásának elhagyása vagy mérséklése.

 

Lehet más lemondást is gyakorolni: játékgép, valamely sport, egyéb játék vagy szenvedély.

 

Nem képzelhető el a böjt a több és mélyebben végzett imádság nélkül. Ilyenkor többet kell imádkoznunk!

 

A liturgikus imáinkban többször szerepel a bűnbánat. Így kell ennek lennie egyéni imádságainkban is.

 

Különböző böjti imák a honlapunkon is megtalálhatók.

 

Ezek között sok bűnbánati zsoltárt is találunk. Szép és sokat ígérő a többi zsoltárt is imádkozni. Nem árt, ha tudjuk, hogy a keleti zsolozsma minden héten egyszer végigimádkozza a 150 zsoltárt, de nagyböjt idején hetente kétszer is. Ha nehéz is volna ezt követnünk, de amennyit éppen sikerül, annyit imádkozzunk el belőlük. Természetesen kerülve a teljesítményhajhászást. Világban élő emberek számára az is sokat adhat, ha a 40 nap alatt imádkozzák el a 150 zsoltárt. Ez átlagban napi 3-4 zsoltárt jelent.

 

A zsoltárokon kívül a Szentírás egyéb gazdag lelki táplálékot is kínál. Szép és hasznos, ha böjti időben a Szentírásból többet olvasunk. Az év többi részén is törekednünk kell a napi szentírásolvasásra, de ebben az időszakban érdemes egy-egy könyvet (Izaiást vagy valamely más prófétát) külön kiválasztani, s azt nap nap után módszeresen végig elmélkedni. Ez is jó böjti gyakorlat lehet.

 

Olvashatunk más lelki könyveket is. Ezekből is érdemes egyet kiválasztani még az elején, és a 40 napra szétosztva alapos tanulmányozással végigolvasni.

 

Ez utóbbiak, bár jószerivel szellemi táplálékok, mégis böjti cselekedetek közé sorolhatjuk őket, hiszen erősen próbára teszik az elmét is, mely szintén a testünk része. Ám tegyük hozzá, mindezek nem helyettesíthetik azt a böjtöt, melyet a gyomrunk is megérez.

 

Görögkatolikus egyházunkban a böjtnek egyfajta újra fölfedezését tapasztalhatjuk. Ez lehet lelki megújulásunk része, de csak akkor, ha jól végezzük, ha a lelki és testi böjtöt összekapcsoljuk, ha lemondásainkat egyben mindig föl is ajánljuk Krisztus Urunknak.

 

Minthogy az egyházmegyénk megalapításának 100 éves megemlékezése kapcsán is ezt tűztük ki célul: „Egész életünket Krisztus Istenünknek ajánljuk!” – adódik a lehetőség és kívánatos is, hogy mi, görög katolikusok az idei nagyböjtöt különösen is nagy odaadással végezzük, s ezzel járuljunk hozzá egész egyházunk lelki megújulásához.

 

 

+Fülöp

2012. február 14., kedd

 

1.Rakd sorba a keresztút egyes állomásait

Veronika kendőt nyújt Jézusnak

Jézus harmadszor esik el a kereszttel

Cirenei Simon segít Jézusnak a keresztet hordozni

Jézust keresztre feszítik

Jézus először esik el a kereszttel

Jézus édesanyjával találkozik

Jézus testét sírba teszik

Pilátus halálra ítéli Jézust

Jézus másodszor esik el a kereszttel

Jézus vállára veszi a keresztet

Jézus meghal a kereszten

Jézus szól a siránkozó asszonyokhoz

Jézust megfosztják ruháitól

Jézus testét leveszik a keresztről

2.Igaz-hamis

1.)  a kereszt a megváltás jele

2.)  a templom legfontosabb része az örökmécses

3.)  Jézus nagypénteken mosta meg az apostolok lábát

4.)  a húsvéti gyertya a feltámadt Krisztust jelképezi

5.)  a nagyböjt 30 napos

6.)  a fekete vasárnap Húsét után van

7.)  Jézus vasárnap vonult be ünneplés közepette Jeruzsálembe

8.)  a böjt színe a lila

9.)  a szenteltvíz védelmet nyújt a gonosz ellen

10.)    Hamvazószerdával kezdődik a nagyböjt

11.) a legkisebb gyerekekre is érvényes a szigorú böjt

12.)  Nagyböjt péntekjein tilos húst enni 14 év felettieknek

13.) a keresztutakat  péntekenként tartják

+1          Jézus soha nem böjtölt, mert neki nem kellett

 

TOTÓ

1.Jézus a színeváltozás hegyére magával vitte:

  • 1. Péter, Jakabot és Jánost
  • 2. Péter és Jakabot
  • X. Pétert, Bertalan és Fülöpöt

2.A színeváltozás hegyén Jézus beszélgetett:

  • 1.Illéssel
  • 2. Mózessel
  • X. Illéssel és Mózessel

3.Milyen kereskedőket kergetett ki Jézus a jeruzsálemi templomból?

  • 1. ökör- és juhkereskedőket
  • 2. juh és galambkereskedőket
  • X. ökör-,juh-, galambkereskedőket

4.Hány évig épült a jeruzsálemi templom?

  • 1. 46 évig
  • 2. 40 évig
  • X. 52 évig

5.Jézus Szamariában beszélgetett egy asszonnyal a kútnál. Hány férje volt az asszonynak?

  • 1. 3férje
  • 2. 1 férje
  • X. 5 férje

6.Jézus a szamariai asszonnyal mikor beszélgetett?

  • 1. reggeli órákban
  • 2. déli órákban
  • X. este felé

 

Kakukktojás

 

Melyik lóg ki a sorból? Indoklás +1 pont!!!!

  1. Péter, János, Júdás
  2. Jeruzsálem, Názáret, Szamária
  3. ostor, kereszt, bilincs
  4. Tábor hegye, Golgota, Nílus
  5. Mária, Johanna, Júlia
  6. Máté, Márk, Jakab
  7. ökör, juh, disznó

+1. Pilátus, Heródes, Kaifás

 

A hamu szó hallatán sokféle kép idéződik fel bennünk. Rögtön magunk előtt látjuk ezt a porszerű, szürke anyagot, amely az égés végterméke. Ha valami teljesen leég, azt mondjuk, hogy porrá égett. Így lett a hamu a mulandóság, a bűnbánat jelképévé. Hamvazószerdán a miséző pap a fejünkre hinti, és ezt mondja: „ember emlékezzél porból vagy és porrá leszel. ” A másik változatbantérjetek meg és higgyetek az evangéliumban!

Az Egyház figyelmeztető szavai, amelyek önmagunkba tekintésre, bűnbánatra ösztönöznek.

Hamvazószerdát másként böjtfogószerdának, szárazszerdának vagy aszalószerdának is nevezik.
Böjt idején tilos volt a bál, a mulatság, de a lakodalom is. Általános volt az a szokás is, hogy a lányok ilyentájt fekete vagy sötétebb, dísztelenebb, egyszerűbb ruhákat hordtak. A néphagyomány szerint ilyenkor húst vagy zsírt, zsíros ételt enni tilos.

Csak kenyeret, zöldséget, gyümölcsöt, illetve ezekből készült meleg ételeket ehettek. A paraszti étkezésben az év egyéb szak

ában szokatlan módon vajjal, növényi olajjal főztek. Volt ahol napjában csak egyszer ettek, máshol a tojás és a tejes ételek fogyasztását is tiltották. A szigor az évszázadok alatt fokozatosan enyhült, a XX. századra az vált általánossá a keresztények körében, hogy a hívők a nagyböjt időszakában is csak a pénteki böjtnapot tartják, ilyenkor növényi táplálékot vagy halat vesznek magukhoz. Gyakran került az asztalra cibereleves. Ennek az ételnek az alapja a búza vagy rozskorpa, melyet cserépedényben forró vízzel felöntve néhány napig erjesztenek, majd liszttel, tejföllel behabarják, és főznek még bele kölest vagy hajdinát, hogy laktatóbb legyen. Aszalt gyümölcsökből is főztek tejfölös savanyított levest, néhol ezt is ciberének nevezték. Igen kedveltek voltak a böjti időszakban a hüvelyesek, a borsó, a bab és a lencse.

 Hamvazószerda

 

XVI.Benedek pápa nagyböjti üzenetéből

Kedves Testvéreim!
„Föltekintenek arra, akit keresztülszúrtak.” (Jn 19,37) Ez a bibliai mondat vezeti nagyböjti gondolatainkat ebben az évben. A nagyböjt ideje alkalmas arra, hogy megtanuljunk megállni, elidőzni Máriával és Jánossal, a szeretett tanítvánnyal amellett, aki a kereszten feláldozta életét az egész emberiségért.(1) Most, a bűnbánat és az ima idején tekintsünk tehát élőbb részvétellel a keresztre feszített Krisztusra, aki a kálvárián meghalva teljesen kinyilatkoztatta számunkra Isten szeretetét. A Deus caritas est enciklikámban a szeretet témáját vizsgáltam. Két alapvető formáját emeltem ki: az agapét és az eroszt.

Isten szeretete: agape és erosz
Az Újszövetségben sokszor szereplő agape kifejezés annak az ajándékozó szeretetét jelenti, aki kizárólag a másik javát keresi; az erosz szó viszont annak a szeretetét jelzi, aki birtokolni akarja, ami hiányzik neki, és egyesülni vágyik a szeretett személlyel. Az a szeretet, amellyel Isten körülvesz bennünket, kétségkívül az agape. Tud-e az ember valami olyat adni Istennek, ami még nincsen neki? Mindaz, ami az ember, és amit birtokol: Isten ajándéka, következésképpen az emberi teremtménynek van szüksége mindenben Istenre. De Isten szeretete erosz is. Az Ószövetségben a világegyetem Teremtője megmutatja a választott nép iránti megkülönböztetett szeretetét, amely felülmúl minden emberi motivációt. Ozeás próféta olyan vakmerő képekkel ábrázolja ezt az isteni szenvedélyt, mint amilyen egy férfi szeretete egy házasságtörő nő iránt.(2) Amikor Ezekiel Isten és Izrael népének kapcsolatáról beszél, nem idegenkedik a tüzes és szenvedélyes nyelvhasználattól.(3) E bibliai szövegek mutatják, hogy az erosz Isten szívének része: a Mindenható úgy várja, hogy teremtményei „igent” mondjanak, miként a fiatal vőlegény várja menyasszonya igenjét. A gonosz hazugságának csábítására az emberiség sajnos már történetének kezdetétől fogva elzárkózott Isten szeretetétől az önelégültség képtelen illúziójába ringatva magát.(4) Ádám önmagába fordulva eltávolodott az élet forrásától, amely maga Isten, és első lett azok között „akiket a haláltól való félelem egész életükre rabszolgává tett” (Zsid 2,15). Isten azonban legyőzhetetlen maradt, sőt, az ember által kimondott „nem” volt a végső ösztönzés ahhoz, hogy kinyilatkoztassa szeretetét annak egész megváltó erejével.

A kereszt bemutatja Isten szeretetének teljességét
A kereszt misztériumában tárul fel teljesen a Mennyei Atya irgalmának korlátlan ereje. Nagy árat fizetett azért, hogy visszanyerje teremtményei szeretetét, mégpedig egyszülött Fiának vérét. Így a halál, amely az első Ádám számára a magány és a tehetetlenség végső jele volt, átalakult az új Ádám szabadságának és szeretetének legfőbb jelévé. Bizonyosan állíthatjuk tehát Maximosz hitvallóval, hogy „Krisztus, ha lehet így mondani, isteni módon halt meg, mivel szabadon halt meg”.(5) A kereszten mutatkozik meg Isten irántunk érzett erosza. Hiszen az erosz – ahogy Pszeudo-Dionüsziosz mondja – az az erő, „mely nem engedi meg a személynek, aki szeret, hogy önmagába zárkózzon, hanem arra készteti, hogy egyesüljön azzal, akit szeret”.(6) Létezhet-e „őrültebb erosz”(7) annál, ami Isten Fiát arra indította, hogy egyesüljön velünk olyannyira, hogy sajátjaként szenvedje el bűntetteink következményeit?

„Akit keresztül szúrtak”
Kedves Testvéreim! Tekintsünk a kereszten átszúrt Krisztusra! Ő a legmegrázóbb kinyilatkoztatása Isten szeretetének, annak a szeretetnek, amelyben az egymással szembenálló erosz és agape kölcsönösen megvilágítják egymást. A kereszten maga Isten könyörög teremtményei szeretetéért: Ő szomjazik mindannyiunk szeretetére. Tamás apostol felismerte Jézusban „Urát és Istenét”, amikor oldalának sebébe tette a kezét. Nem meglepő, hogy a szentek közül sokan Jézus szívében találják meg e szeretetmisztérium legmeghatóbb megnyilvánulását. Azt is mondhatnánk, hogy Isten eroszának megnyilatkozása az ember felé nem más, mint agapéjának legnagyobb kifejezése. Valójában a szeretetnek csak az a foka teszi könnyebbé a legnehezebb áldozatokat, amelyben egyesül az ingyenes önajándékozás és a kölcsönösség iránti szenvedélyes vágy. Jézus azt mondta: „ha majd fölemelnek a földről, mindenkit magamhoz vonzok” (Jn 12,32). Az Úr mindenekelőtt azt várja tőlünk égő vággyal, hogy befogadjuk szeretetét, és hagyjuk, hogy magához vonzzon. Nem elég azonban csupán elfogadni szeretetét. Viszonoznunk is kell azt, és aztán elköteleznünk magunkat, hogy továbbadjuk másoknak: Krisztus „magához vonz”, mert egyesülni akar velem, hogy megtanuljam szeretni testvéreimet az ő szeretetével.

Vér és víz
„Föltekintenek arra, akit keresztülszúrtak.” Tekintsünk bizalommal Jézus átszúrt oldalára, melyből „vér és víz folyt ki” (Jn 19,34)! Az egyházatyák ezt a keresztség és az Eucharisztia szentségei szimbólumának tekintették. A Szentlélek működésének köszönhetően a keresztvízzel feltárul előttünk a szentháromságos szeretet belső világa. A nagyböjt arra késztet, hogy a keresztség kegyelmével lépjünk ki önmagunkból, hogy bizalmas ráhagyatkozással megnyílhassunk az Atya irgalmas ölelése előtt.(8) A vér, amely a Jó Pásztor szeretetének szimbóluma, különösen az Eucharisztia misztériuma révén árad belénk: „Az Eucharisztia egyesít bennünket Jézus önátadásának cselekményével… részeseivé válunk önátadása dinamikájának”.(9) Éljük tehát a nagyböjtöt úgy, mint „eucharisztikus” időt, amikor Jézus szeretetét befogadva megtanuljuk továbbadni magunk körül minden gesztusunkkal és tettünkkel. Annak szemlélése, „akit keresztülszúrtak”, arra késztet bennünket, hogy megnyissuk szívünket mások előtt, és felismerjük az emberi méltóságot ért sebeket. Mindenekelőtt arra fog ösztönözni, hogy küzdjünk az élet megvetésének és az ember kizsákmányolásának minden formája ellen, valamint arra, hogy enyhítsük sokak drámai elhagyatottságát és magányát. Legyen a nagyböjt minden keresztény számára megújuló tapasztalat Isten szeretetéről, amelyet Krisztusban ajándékozott nekünk, és amelyet nekünk is minden nap tovább kell ajándékoznunk a felebarátunknak, főleg a szenvedőnek és rászorulónak. Csak így részesülhetünk gazdagon a húsvét örömében. Mária, a Szép Szeretet Anyja vezessen minket ezen a nagyböjti úton, hogy valóban megtérjünk Krisztus szeretetére. Kedves Testvéreim, gyümölcsöző nagyböjtöt kívánok, és szívből adom rátok különleges apostoli áldásomat.

XVI. Benedek pápa