Lukács evangélista az Apostolok cselekedeteiben beszámol arról, hogy feltámadása után 40 nappal Krisztus az Olajfák hegyéről felment a mennybe. Az Ascensio Christi (a lat. ascendo=felmegy, felemelkedik igéből) Urunk, Jézus Krisztus megdicsőülésének utolsó földi állomása, amikor a maga isteni erejével, tanítványai szeme láttára fölment az Atyához a mennybe (Ap. Csel. 1,4-11; Lukács 24:50-53, Márk 19,19). Az evangélisták közül Lukács az egyetlen, aki Krisztus mennybemenetelét időhöz és térhez kötve, konkrét eseményként kezeli. Az Újszövetség szerzői csupán annak közlésére szorítkoznak, hogy a feltámadt Krisztus a mennyben van és ott az Atya jobbján ül.

Jézus feltámadása már átmenet volt a megdicsőült életbe, és ez a mennybemenetellel vált teljessé. A mennybemenetel, vagyis az Atyához való visszatérés a mennyből való alászállás, azaz „az emberré lett” ellentéte. A karácsonykor jászolban fekvő kisdedet imádva a mennyből alászállott és értünk emberré lett Kisjézusban Második Személyt szemléljük, most a démoni erők felett győzedelmeskedő Jézust ünnepeljük, aki betölti a világmindenséget, mint az Egyháznak és a teremtésnek a feje.

mennybeA mennybemenetel a Szentlélek elküldésének és Jézus második eljövetelének az alapja. Az apostolok az által váltak valóban a föltámadás tanúivá, hogy tanúi lettek a mennybemenetelnek. A kereszthalálban csak a hívők, a megjelenésekben és a mennybemenetelben csak a kiválasztottak láthatták meg Krisztus felmagasztalását, a második eljövetelkor majd minden ember meggyőződik róla.

Az ünnep neve nyelvünkön “Áldozócsütörtök”, az elnevezés arra utal, hogy 1918-ig ez a nap volt a húsvéti szentáldozás határnapja.

Hajnal Piroska

(A Bibliai Lexikon és a Magyar Katolikus Lexikon alapján)

Lucca della Robbia

flamand miniatúra

monsnubifer.org/programs/ascension-prayer-vigil