Urunk megjelenése (Epifánia), más néven Vízkereszt, főünnep, melynek megünneplésére 2014-től, harminc esztendő után újra január 6-án kerül sor.

A karácsonyi időszak második nagy ünnepe, mely keletről terjedt el az egész Egyházban. Az ünnep latin elnevezése, Epiphania Domini jelentése megjelenés, megnyilvánulás, látogatás. Jézus Krisztus megszületésével Isten a földi világba, a történelembe vonult be. Az isteni mindenhatóság elrejtve van jelen Jézusban, de egy-egy pillanatban átfénylik emberi természetén, kinyilvánul a világ előtt.

Az Egyház zsolozsmája így fogalmaz: “Hármas csodával ékes napot ünneplünk”. Három ilyen kinyilvánulást hirdet és jelenít meg e napon a liturgia:

1. A napkeleti bölcsek/királyok a gyermekben elismerik a várva-várt királyt. Személyükben – a pásztorok által jelképezett zsidó nép után – az egész földkerekség imádja a Kisdedet. Őket a betlehemi csillag vezette el az Istengyermek jászolához, minket a hit csillaga vezet Betlehembe.

2. Az ünnephez tartozik Krisztus megkeresztelkedésének misztériuma. Itt az Atya és a Szentlélek nyilvánította ki, hogy Jézus a Fölkent – ez is megnyilvánulás (Epiphania).

3. Ennek a napnak a misztériumához tartozik még a kánai menyegző csodája: ez volt Jézus első csodája, isteni hatalmának első kinyilvánítása (Epiphania).

E nap megünnepléséhez tartozik a vízszentelés (innen ered a vízkereszt elnevezés!!), a plébános megáldja a hívek házát és az ajtófélfára ekkor kerül a felirat 20+G+M+B+14. A kettébontott évszám közötti betűk – CMB – jelentése: Christus Mansionem Benedicat = Krisztus áldja meg ezt a hajlékot. (A népi lelemény következtében a C-t G-re “magyarosították”, mert azt a Casparus latin személynév kezdőbetűjének vélték, s ez magyarul Gáspár.)

Íme, eljött az Uralkodó, az Úr;

s kezében az uralom, a hatalom és az ország! (ÉE 523)

Hajnal Piroska

 

 

Fra Angelico

Giotto1

Giotto2

Giotto3