Boldog Bódi Mária Magdolna

2025. szeptember 6-án Ferenc pápa elismerése után, XIV. Leó pápa képviseletében Erdő Péter bíboros, prímás boldoggá avatta Bódi Mária Magdolna szüzet és vértanút több mint tízezer hívő jelenlétében.

XIV. Leó pápa apostoli levelét az alábbiakban közöljük:

Mi, Udvardy György Testvérünk, Veszprémi Metropolita Érsek, továbbá számos Püspöktestvérünk és a hívek sokasága kérésére válaszolva a Szentek Ügyeinek Dikasztériumával történt egyeztetés után Apostoli Tekintélyünknél fogva engedélyt adunk arra, hogy Isten Tiszteletreméltó Szolgálója, Bódi Mária Magdolna világi hívő és vértanú, aki mint bölcs és okos szűz teljesen átadta magát isteni Jegyesének, és az ő szeretetére válaszul saját életét sem félt neki áldozni, ezentúl a Boldog címet viselhesse, és őt minden esztendő október 26. napján, a jog által előírt helyeken és módokon ünnepelni lehessen. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.

Kelt Rómában, Szent Péternél, június hónap huszonkilencedik napján, Szent Péter és Pál apostolok ünnepén, az Úr kétezerhuszonötödik, Szentévében, pápaságunk első esztendejében.

XIV. Leó pápa

Az ünnepélyes boldoggá avatási szentmisén Erdő Péter, bíboros prímás homíliáját az alábbiakban teljes terjedelmében olvashatják:

Excellenciás Apostoli Nuncius Úr! Érsek és Püspök Urak! Kedves Paptestvérek, Szerzetestestvérek és Nővérek! Krisztusban Kedves Testvérek!

1. Szüzet emelt ma oltárra az Egyház: érintetlenségét kövessük! Vértanút avattunk boldoggá: ajánljuk fel a magunk áldozatát! Bódi Mária Magdolna szűz és vértanú 24 éves sem volt, amikor életét áldozta a hitért és a tisztaságért.

Vértanúsága nem váratlan szerencsétlenség volt, hanem egy elkötelezett fiatal élet megkoronázása.

Igaz, hogy nehéz környezetben látta meg a napvilágot. Igaz, hogy a háború idején sokan szenvedtek és meghaltak, de az ő esetében ez mégsem csupán a sors csapása volt, hanem egy mély, elkötelezett, katolikus vallásosság megkoronázása.

2. Magdi apostoli lelkülete már iskolás korában jelentkezett. Szeretett volna fegyelmet tartani az osztályban. Néha játék közben még hitvitákat is rendeztek osztálytársaival, ahol mindenki a saját vallását védte. Ő mindig a katolikus csoport vezetője volt. Szívében ott élt az apostoli lelkület. 1941 nyarán a péceli lelkigyakorlatos házban végezte első zárt lelkigyakorlatát. Az Actio Catholica számára képeztek világi apostolokat. Magdi szeretett volna szerzetes lenni, de nem vették fel, mert szülei nem éltek házasságban. Világi apostolként viszont megérezte a kegyelem erejét. Lelkesedett, kutatott. A Katolikus Dolgozó Lányok Országos Szövetsége ebben az időben keresett vezetőképzésre rátermett munkáslányokat. Magdi Fűzfő-Gyártelepen dolgozott. Nagy örömmel vett részt ezen a képzésen.

Hivatásának tekintette, hogy dolgozó lányként neki kell Krisztushoz vezetni a többi munkásokat.

Ugyanakkor szorongó szívvel látta családja helyzetét. Édesapja sohasem kapott vallásos nevelést, azt sem tudta, milyen vallású. Magdi viszont imádkozott és áldozatokat ajánlott fel az egész családért. Nem csupán apostoli lendületet érzett, hanem Krisztus iránti különleges szeretetet is. Nem hagyott fel a gondolattal, hogy egészen neki szentelje az életét. Ezért, bár szerzetes nem lehetett, 1941. október 26-án, Krisztus Király ünnepén magánfogadalmat tett:

örökös szüzességet vállalt Krisztus iránti szeretetből.

Állandó kegyelmi életét gondosan őrizte. Rendszeresen járt gyónni, napját szentmisével és szentáldozással kezdte. Erre másokat is rávezetett, fellelkesített. Amikor barátnői elkeseredtek, megvallotta nekik: „Én is levert vagyok néha. Akkor bemegyek a templomba, és elmondok Jézusnak mindent. Attól megvigasztalódom.” Volt olyan munkatársa, akit meggyőzött, hogy ne káromkodjon többet. Másokat rávezetett, hogy kérjék bátran a szentek közbenjáró segítségét. Ismét másoknak sokszor kölcsönadta cipőjét, kabátját, hogy el tudjanak menni szentmisére.

3. Mint a szentek közül sokan, ő is megérezte, hogy milyen sors vár rá. Egy lelkigyakorlat után barátnőjével beszélgettek arról, hogy szentek lesznek. Később pedig egy lelki beszámolójában azt mondta: „A halálra vezető körülményeket siettetni vagy előidézni nem szabad!” „A keresztény embernek a halál elől menekülnie kell mindaddig, amíg választás elé nem kerül: a bűn és a halál között. De ha választásra kerül a sor, gondolkodás nélkül a halált választja. Ez a vértanú.” Egy imádkozó közösségben azt is hozzátette: „meglátjátok, én fogok elsőnek meghalni közülünk.”

1944 végére a harcok zaja egyre közelebbről hallatszott, gyakoribbá váltak a légiriadók – a front Litér felé közeledett. A szovjet csapatok végül 1945. március 23-án érkeztek meg a településre, amelynek közössége a háború hosszú évei alatt óriási veszteségeket szenvedett, sok litéri férfi soha nem tért haza a harcmezőről. Aznap délután Magdi néhány asszonnyal és gyerekekkel együtt a helyi kastély udvarán kialakított óvóhely lejáratánál tartózkodott, amikor két fegyveres szovjet katona támadt rájuk.

Egyikük a bunkerbe küldte Magdit, aki tudta, mi vár rá, sokat hallott a katonák által elkövetett erőszakról. Tisztaságát védelmezve a zsebében tartott kisollóval megszúrta a katonát, és menekülni próbált, közben a többi asszonyt figyelmeztette a veszélyre. Pár pillanattal később a Magdira támadó katona megjelent az udvaron, és azonnal lőtt – a beszámolók szerint hat golyó fúródott a lány testébe. Az első lövés után Magdi megállt, a második lövésnél karjait az ég felé tárta, majd összezárta ezekkel a szavakkal: „Uram, Királyom! Végy magadhoz!”

4. Bódi Magdi

nem csak a tisztaságát védte, hanem Krisztus iránti hűségből és szeretetből adta életét. Mindhalálig megtartotta fogadalmát.

Áldozata közvetlen hatással is volt környezetére. A többieket elkerülte a halálos veszedelem. Családtagjai életébe pedig beköltözött a hit és a szeretet. Szülei rendezték házasságukat. Az őt ismerők között pedig elterjedt vértanúságának és életszentségének híre. Ezért már az 1945-ös év során elkezdték gyűjteni az adatokat, a tanúságokat. Halála után szinte rögtön csodálatos imameghallgatások kezdődtek.

5. Az Egyház Bódi Mária Magdolnát ma hivatalosan is a boldogok sorába iktatta. Azért tettük ezt, hogy példáját kövessük, és közbenjárását bizalommal kérjük. Bódi Mária Magdolna a tisztaság vértanúja volt. Manapság tisztaságról beszélni bátorságot kíván. Tisztaságra vállalkozni pedig nem valamiféle extrém teljesítmény, hanem a Krisztus iránti személyes szeretet nagy elhatározása. Mindenki a maga állapota szerint hivatást kapott a tisztaságra. A házastársak a hűségre, a fiatalok a fegyelmezett előkészületre életük nagy döntése előtt, akik pedig a cölibátust, a szüzességet vállalták, hivatást kaptak a Krisztus iránti teljes odaadásra és az emberek teljes szívvel való szolgálatára. Bármilyen nehéz is mai világunkban vallani és követni ezt az eszményt, az isteni kegyelem csodákat képes alakítani az ember életéből.

Egy-egy igaz és szent ember lelki központja és támasza lehet egész közösségeknek. Irányt mutathat életében és halála után.

Boldog Bódi Mária Magdolnával elmondhatjuk, amit Szent Ambrus püspök írt Szent Ágnes vértanúságáról: „Már az is méltánytalanság a Jegyessel szemben, ha más jövendőbelire várunk. Azé leszek, aki már előbb engem választott.” „Csak láttad volna, hogyan remegett a hóhér, mintha ő lett volna az áldozat! Reszketett a keze és belesápadt az arca annak a másik életnek az elvesztésébe, pedig ez a leány nem féltette a saját életét. Látjátok, ebben az egy áldozatban két vértanúság van: a tisztaságé és a hité. Szűz maradt és a vértanúságot is elnyerte.”

Boldog Bódi Mária Magdolna szűz és vértanú, könyörögj érettünk! Ámen.

A teljes cikket a Magyar Kurír online változatában itt érhetik el.

Bódi Mária Magdolnáról ismertető cikket itt találhatják.