A pápai lemondás (renuntiatio) azt az esetet jelzi, amikor a római katolikus egyházfő önként lemond Szent Péter székében viselt hivataláról. A legfőbb egyházi hivatal birtokosának, Róma püspökének, a katolikus egyház fejének megválasztását az egyházi jogszokás vagy tételes jog szabályozza. A mai kánonjog szerint a pápát a bíborosok testülete választja meg, amikor a jelölt a választást elfogadja, rászáll a hatalom. Ezt a hatalmat haláláig birtokolja. A kánonjog ugyanakkor lehetőséget biztosít a pápai lemondásra, melynek önkéntesnek kell lennie, a regnáló pápának szabad akaratából kell a trónról lemondania, és szándékát nyilvánossá kell tennie. Az egyházi jog nem ruház fel egyetlen személyt vagy testületet sem a pápai lemondás elfogadásának jogával. Az egyházi jogszokás értelmében a pápa közli lemondási szándékát a bíborosi testület tagjaival vagy legalábbis annak fejével. A kánonjogban nem szerepel előírás arra nézve, milyen eljárás követendő akkor, ha a pápa egészségi állapota meggyengül (és arra sem ad lehetőséget, hogy ilyen esetben bármely testület a pápát lemondásra szólítsa fel). A pápát tehát sem egészségi állapota, sem pedig előrehaladott életkora nem kötelezi arra, hogy lemondjon hivataláról. A modern korban három regnáló pápa töltötte be nyolcvanadik életévét Szent Péter trónján: VI. Pál, Boldog II. János Pál és XVI. Benedek. II. János Pál pápa személyével kapcsolatban röppent fel az a híresztelés, hogy 2000-ben, amikor betöltötte 80. életévét, komolyan fontolgatta lemondását, figyelembe véve akkorra már jelentősen megromlott egészségi állapotát. Utóda, XVI. Benedek pápa éppen erre hivatkozva mondott le a pápai hivataláról 2013. február 11-én. Szent Péter trónja üresen áll tehát 2013. február 28-tól mindaddig, amíg a bíborosok testülete meg nem választja Szent Péter következő utódját.

A Római Katolikus Egyház történetében öt pápa mondott le önként hivataláról: Szent Pontianus (III. század), XVIII. János (XI. század), IX. Benedek (XI. század), Szent V. Celesztin (XIII. század), XII. Gergely (XV. század), és négy további esetben a források nem értelmezhetők világosan. Az utolsó pápai lemondásra a XV. században került sor: 1415-ben XII. Gergely pápa (1406-1415) önként lemondott a pápai trónról, hogy ezzel véget vessen a nagy nyugati egyházszakadásnak (három különböző jelölt is magáénak követelte Szent Péter trónját). Lemondása előtt XII. Gergely az 1414-ben megnyílt konstanzi zsinatot felruházta a pápaválasztás jogával.

(Hajnal Piroska)

 kép1

Róma