A nagy múlttal rendelkező, de a jövőbe bizonytalanul tekintő Vas megyei faluban úgy rendezték a templom körüli területet, hogy az különleges funkciót kapott. A Guzmics Izidór Bibliai Kert Vámoscsaládon a falu közösségének mindennapi munkája révén alakul, hogy bemutassa a Biblia említette közel kétszáz növényfajt. Aigner Géza plébános mutatta be kezdeményezésüket.

A vámoscsaládi malomban született Guzmics Izidor bencés szerzetes, bakonybéli apát a névadója a Szent Márton-templom körül létesített bibliai kertnek. „A Biblia kétszáz körüli növényt említ. Ezeket szeretnénk fokozatosan elültetni a kertünkben. Lássuk, ahogy felnő előttünk, ezáltal gazdagodjon növényismeretünk, és mélyüljön bibliaolvasásunk” – mondta Aigner Géza plébános a minapi avató ünnepséget követően.

„A kertben már számos növényt elültettek – így már látható a krisztustövis, a mandula, a judásfa, szőlő, virágzik a gránátalma. Aranysárga búzaföld veszi körül, ott van a bab, a köles, a fokhagyma, a sáfrány, a mustármag, a liliom, a kapor, a menta, a fűzfa, a tölgyfa, a diófa, az almafa és az izsóp. Minden növény mellett tábla áll, mely idéz a növény előfordulását tartalmazó bibliai szövegből és tartalmazza a növény leírását. A kert egyik felében hatalmas koronájú fa körül ülőkék várják, hogy az érdeklődők felüssék a Bibliát és megkeressék a táblákon szereplő bibliai szövegrészeket.

Rácsodálkoztam, milyen növények is vannak a Bibliában, és érdeklődéssel keresem a különböző fordításokban szereplő megnevezéseket” – mondja a plébános, amivel a faluban nincs egyedül.

„A kert még alakulóban van. Nincs még meg a tapasztaltat, minek milyen a helyigénye. Sok munkát igényel a gondozás, öntözni kell minden este. Ha nem lenne céltudatosság, nem is működne” – fogalmaz Aigner Géza. Vannak további tervei is. A kert körüli sávot ősszel szeretnék megtisztítani, és a falu minden gyerekének kijelölni egy részt, amit kedve szerint ültethet. A másik oldalon Vámoscsalád történetét bemutató történelmi kertet terveznek. „A legfontosabb számunkra, hogy az emberek jobban kötődjenek a templomhoz” – vallja a plébános.

Az 1221-ben történelmi forrásokban már említett faluban már régen megszűnt az iskola, a hivatalok heti néhány órát tartanak nyitva. 235 lakosából 108 nyugdíjas, mindössze 11 gyerek van.  Az utóbbi években 30 ház vált üressé, a korábban betelepült osztrák, német nyugdíjasok, kiöregedve a kertészkedésből, sorban eladják ingatlanjaikat. A fiatal generáció pedig nem akar már kertet telepíteni. Van azonban néhány tervük is: szeretnénk egy aszalókemencét, szálláshelyeket a falusi turizmushoz kapcsolódva. Lekvárkészítő házi üzem van kialakulóban, mindez szervesen össze tud kapcsolódni – ismertette Aigner Géza.

A falu közösségi életét kizárólag két civil szervezet és a plébánia tartja ébren. Négy ingatlan is van, amit hasznosítani kellene – mutatta meg Aigner Géza a Szent Márton plébánia néhány megmentett értékkel gazdag épületét. Rendbe hozták a pincét, itt közösségi teret alakítottak ki. „Ha jön egy csoport, le tudjuk ültetni őket. Elhelyeztük a két teremben a szőlőtermés eszközeit, borászat kellékeit, azokat a dolgokat, amik régen a pince, a présház körül voltak. Találkozzon ezekkel a gyerek – ez a célunk. Készült egy feladatlap is, mely arra hívja, hogy felfedezze, megnézze az eszközöket” – mondja a plébános.

Megismerve a falu körülményeit, bizonytalan jövő képe rajzolódik ki. Aigner Géza mégsem borúlátó. „Folytatjuk a megkezdett munkát, addig tervezünk, amíg előre látunk.”

Magyar Kurír