Szentjeinket az örökkévalóságba érkezésüket jelző mennyei születésnapjukon ünnepeljük. Három kivétel van: a mi Urunk, Jézus Krisztus, a Boldogságos Szűz Mária és Keresztelő Szent János, akiknek földi, test szerinti születésnapja is ünnep az egyházi év naptárában. Ennek oka, hogy a keresztény hagyomány szerint Mária és Erzsébet találkozásakor (Lk 1,39-45) János az Üdvözítő közelsége miatt már anyja méhében elnyerte a megszentelő kegyelmet: amint Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, felujjongott méhében a magzat, és Erzsébetet eltöltötte a Szentlélek (Lk 1,41).

 

Keresztelő János (Ioannes Baptista) születésének körülményeiről Lukács evangéliuma (1, 8-25) számol be. A Szentírás tanúsága szerint az idős, gyermektelen házaspárnak, Erzsébetnek és Zakariásnak Gábriel angyal adja hírül János születését és küldetését :

“Ő maga Illés szellemével és erejével előtte fog járni az Úrnak.” (Lk 1,17)

Zakariás nem hisz az angyali szónak, ezért fia születéséig megnémul, és csak a gyermek születését követő nyolcadik napon, amikor eljöttek, hogy körülmetéljék a gyermeket, nyílt meg Zakariás ajka, hogy kijelentse: “János az ő neve.” (Lk 1,63). Majd felhangzik ajkán a Benedictus (Hálaének), amelyben Jánost a Messiás előfutárának hirdette:

“Téged pedig, fiú, a Magasságbeli prófétájának fognak hívni, mert az Úr előtt jársz majd, hogy előkészítsd útját…” (Lk 1,67-80)

 

Az evangélista még hozzáteszi, hogy a gyermek “mindaddig a pusztában élt, míg Izrael előtt föl nem lépett.” (1,80) A Gábriel angyal jövendölésében olvasható kijelentés, mely szerint a születendő gyermek “bort és mámorító italt nem fog inni” (1,15) az ószövetségi názir fogadalmat idézi (Számok 6,1-8). Megjelenésének leírása is erre utal:

“János teveszőrből készült ruhát viselt, csípőjét bőröv vette körül, és sáskával meg vadmézzel élt.” (Márk 1,6)

Tanítását, a Messiás előfutáraként teljesített küldetését, valamint Jézusról tett tanúságát a szinoptikus evangéliumok tartalmazzák.

Szent Ágoston így tanított a Keresztelőről:

“Nincs más az atyák között, akinek földi születésnapját  ünnepelnénk meg, csak Jánosnak és Jézusnak a születését ünnepeljük. Ez nincs jelentőség híján: János magtalan öregasszonytól születik, Krisztus fiatal szűz leánytól; atyja nem hisz János születésében, ezért megnémul, Mária hisz Jézusban, és hitben foganja őt. János olyan, mint valami határvonal a két szövetség, az Ó- és Újszövetség között.”

Vértanúságát augusztus 29-én ünnepeljük.

Hajnal P. (Katolikus Lexikon, Szentek élete, Adoremus 2012/6 nyomán.)

kép1 (Franz Anton Maulbertsch: Mária és Erzsébet találkozása, oltárfreskó részlet, Vác, Székesegyház)

kép2 (Murillo: A gyermek Jézus és K. Szt János kagylóval)

kép3 (Murillo: A gyermek Keresztelő Szent János)

kép4 (Leonardo da Vinci: Keresztelő Szent János)

kiemelt kép (Luca Giordano: Keresztelő Szent János születése