Franciaország védőszentje, a nyugati kereszténység egyik legnépszerűbb patrónusa Pannóniában született. Pogány katonatiszt édesapját hamarosan Triciniumba (ma Pavia) vezényelték. Márton 12 éves korában, pogány szülei akarata ellenére jelentkezett katekumennek. Viszonylag hosszú felkészülési idő után, hat esztendővel később keresztelkedett meg. A 15 éves fiút Severus és Probus császárok rendelete alapján besorozták, és mint lovas testőrt Galliába helyezték.

Galliában, Amiens-ben történt, hogy a város kapujában egy koldus alakjában megjelent előtte Krisztus, és Márton felebaráti szeretetből neki ajándékozta köpenye felét (nem sokkal ezután keresztelkedett meg). A hadseregből leszerelt, majd Poitiers városában (Szent) Hilarius püspökhöz csatlakozott, aki exorcistává (ördögűzővé) szentelte. Itáliába való visszatérése után édesanyját is keresztény hitre megtérítette, majd visszatért Poitiers mellé, hogy Hilarius püspök támasza lehessen az ariánusokkal folytatott küzdelmében. Már a hazájában töltött évek során a remeteség iránt érzett elhivatottságot. Poitiers mellett külön kis remetelakot épített magának, ahol visszavonultan, szerény körülmények között élt, de tanítványai egyre nagyobb számban telepedtek le közelében. Cellája körül a ligugéi, később tours-i cellája körül a marmoutier-i kolostor. Aszkéta-szerzetesi felfogása és életmódja sokakban váltott ki nemtetszést, mégis, a tours-i püspök halála után a papság és a hívek is Mártont szerették volna püspöküknek. 371-ben választottak Tours püspökévé. A hírre Márton, alázatból egy liba ólban bújt el, de a libák gágogása elárulta rejtekhelyét, így kénytelen volt elvállalni a püspökséget.

Márton püspök, mint jó pásztor rendszeresen látogatta nyáját, prédikált, és mivel megkapta a gyógyítás ajándékát, csodás gyógyulások is fűződtek személyéhez. Márton keménykezű is tudott lenni ott, ahol a hit dolgai kerültek veszélybe, vagy a pogány téveszmék akadályozták az evangélium terjedését. A nép atyjaként szerette. Életéről, személyéről és csodatetteiről számos legenda őrződött meg.

Attributumai: koldus a lovaskatona lábánál, kettévágott köpeny, pásztorbot, lúd (a XV. századtól az alpesi országokban festett oltárképeken tűnt fel először), pohár.

Magyarország patrónusa. Kultuszát Szent István király is támogatta, zászlaira Szent Márton képét festette.

Hajnal Piroska (Szentek élete, Katolikus Lexikon alapján.)

kép1 (Pannonhalma)

kép2 (Oltárdíszítés, XIII. század. Santiago de Compostela, Zarándok Múzeum)

kép3 (Simone Martini: Szt Márton odaadja köpenyét a koldusnak, XIII. századi freskó)

kép4 (Balatonudvari, oltárkép)