„Szent tehenek” a nappaliban – foci EB idején

Mindez együtt Petra számára a henyélés és nemtörődömség szimbóluma, még tán a közös életük rendjének semmibevételéé is. A sérelem tehát a saját „szent tehenén” esik, és Petra egyetlen módot ismer ennek a sérelemnek a megtorlására: megtámadni a másik „szent tehenét”.
Rendrakás a meccs alatt – mi ez, ha nem hadüzenet?
Petra tehát folytatja a rendezgetést. Közben véletlenül felrúg egy üres üveget. Ez csak fokozza a dühét (belül azért elégedett is, hogy újabb okot talált a támadáshoz). Tovább morog:

– Azért a sörösüveget nem kellene a földre tenni. Ez mégsem egy kocsma.
– Majd kiviszem.

Tibor még bízik abban, hogy kikerülheti a konfliktust és maradhat a maga kedvtelésénél. Képletesen szólva: próbálná a maga tehenét arrébb terelgetni, hátha elférnek ketten is. Petra azonban nem hagyja annyiban.

– Kiviszed mi, ahogy szoktad?
– Ne bosszants.
– A zoknidat is az ágy mellett hagytad. Pedig tegnap is kértem…
– Ne akarj megnevelni! Negyvenéves leszek. Már nem fogok változni!
– Szóval így állsz a házasságunkhoz? Hogy már nem fogsz megváltozni? Szerinted így van jövője egy kapcsolatnak?

Nem tudom, Tibor mit gondol most, de szerintem így nincs jövője egy valódi kapcsolatnak. Ha Petrának baja van, elégedetlen Tiborral, akkor a lehető legrosszabb helyzetet választotta ennek közlésére. Soha ne támadd nyíltan a másik „szent tehenét”! – ha vannak alapszabályok egy sikeres kapcsolatban, akkor ez biztosan az. Teljesen felesleges azon keseregni, hogy a másik miért éppen pont azt a „szent tehenet” legelteti. Ha a kapcsolat fontos, a „szent tehenet” is megkapjuk vele együtt. Egy évre, két évre, negyven évre – ezen lehet, hogy semmi nem fog változni. Vagy legeltetjük együtt a magunkéval, vagy beosztjuk a legelőt (eddig a tiéd, eddig az enyém), de ha egymás ellen játsszuk ki „őket”, akkor rosszul járunk. Feltéve, ha tényleg a kapcsolat fontos, és nem egyes-egyedül a saját „szent tehenünk”.

Kicsit előreszaladtunk. Tibor közben még mindig megpróbál oldalazni.

– Muszáj ezt most? Nyilván akkor is a földre tettem a sörösüveget, amikor megismertél.
– Nem hinném.– Mindegy, a lényeg, hogy akkor még jó voltam neked. Például elfogadtad, hogy szeretem a focit és megnézek egy meccset.
– Most is elfogadom! Itt kerülgetlek, miközben reggeltől estig egyedül suvickolom ezt a rohadt lakást!!

 Döntéshelyzet, kegyelmi pillanat, szent idő. Tibor kimondta: Jó vagyok-e még neked (sörrel és meccsel – és minden „szent tehenemmel”)? Petra is majdnem kimondta: Nyugalomra és állandóságra vágynék, de egyedül érzem magam. Most kiderülhet, hogy kinek mi is a fontos. A saját „szent tehén”, vagy a társ, mindenestül? Minden konfliktus egy lehetőség is a valódi egymásra találásra – de az eltávolodásra is.

A fontosabb mérkőzés most nem a képernyőn zajlik, hanem a képernyő előtt – de kinek drukkoljunk? Tibornak vagy Petrának? A meccseket ugyan ki lehet hozni döntetlenre is, de ott a két fél mindenképpen egymás ellen játszik. Eddig Tibor és Petra is egymás ellen játszottak. Egymás ellen játszanak-e ezután is? Drukkoljunk nekik együtt, hogy ezen a zöld gyepen mindkét „tehénke” találjon magának legelőt.

Forrás: Képmás