A féltékenység és az irigység lerombolja a keresztény közösséget
A féltékenység és az irigység lerombolja a keresztény közösséget – ezt mondta a pápa csütörtök reggeli szentm
iséjén. A keresztény hívők csukják be az ajtót a féltékenykedés és irigykedés előtt, mert ezek megbolygatják a közösséget. Ezzel a figyelmeztetéssel fordult a pápa azokhoz a hívekhez, akik jelen lehettek csütörtökön reggel a Szent Márta Ház kápolnájában bemutatott szokásos szentmiséjén.A Szentatya homíliájában ezúttal is a szentmise olvasmányaiból indult ki. Az első olvasmány Sámuel könyvéből (1Sám 18,6-9) a filiszteusok felett aratott győzelemről beszél. Az örömujjongást rövidesen a keserűség és a féltékenység érzései váltják fel, mert Saul királynak nem tetszett, hogy az asszonyok körtáncot lejtve dicsőítették a Góliát felett győztes Dávidot. A nagy diadal verességé alakul át Saul király szívében, amelybe lassan beférkőzik a féltékenység, úgy, ahogy az Káin esetében is történt. A rossz zaklatottsága ez, amely nem tűri, hogy a másik nagyobb érdemeket szerzett. Ahelyett, hogy ő is dicsérné Istent a győzelemért, amint Izrael asszonyai tették, magába fordult, haragos lett és a keserűség mérgébe fojtotta érzéseit.A féltékenység gyilkossághoz vezet, amint az irigykedés is. Az ördög az irigység ajtaján keresztül lépett be a világba, amint azt a Szentírásban olvassuk. A féltékenység és az irigység kinyitja az ajtót a gonoszság előtt és lerombolja a közösség életét. Ha a keresztény közösség néhány tagja féltékeny és irigy, mindjárt egymás ellen uszítja az embereket.Ferenc pápa,kereszténysFerenc pápa azokra a szép reményekkel indult keresztény közösségre emlékezett, amelyekbe belépett a féltékenység, az irigység rossz szelleme és vele együtt a szomorúság, a neheztelés és az egymás ellen fecsegés szokása. Aki nem szereti testvérét az öl – mondja János apostol.
A Szentatya csütörtök reggeli szentbeszédét ezekkel a gondolatokkal zárta: „Ma, ezen a szentmisén imádkozzunk keresztény közösségeinkért, hogy az irigykedés ne férkőzzön be se az egyes emberek, se pedig a közösségek szívébe. Akkor előre haladhatunk örömmel és dicsérve Istent. Kérjük ezt a nagy kegyelmet, azt, hogy ne essünk a szomorúság, a neheztelés, a féltékenykedés és az irigység csapdájába.
iséjén. A keresztény hívők csukják be az ajtót a féltékenykedés és irigykedés előtt, mert ezek megbolygatják a közösséget. Ezzel a figyelmeztetéssel fordult a pápa azokhoz a hívekhez, akik jelen lehettek csütörtökön reggel a Szent Márta Ház kápolnájában bemutatott szokásos szentmiséjén.A Szentatya homíliájában ezúttal is a szentmise olvasmányaiból indult ki. Az első olvasmány Sámuel könyvéből (1Sám 18,6-9) a filiszteusok felett aratott győzelemről beszél. Az örömujjongást rövidesen a keserűség és a féltékenység érzései váltják fel, mert Saul királynak nem tetszett, hogy az asszonyok körtáncot lejtve dicsőítették a Góliát felett győztes Dávidot. A nagy diadal verességé alakul át Saul király szívében, amelybe lassan beférkőzik a féltékenység, úgy, ahogy az Káin esetében is történt. A rossz zaklatottsága ez, amely nem tűri, hogy a másik nagyobb érdemeket szerzett. Ahelyett, hogy ő is dicsérné Istent a győzelemért, amint Izrael asszonyai tették, magába fordult, haragos lett és a keserűség mérgébe fojtotta érzéseit.A féltékenység gyilkossághoz vezet, amint az irigykedés is. Az ördög az irigység ajtaján keresztül lépett be a világba, amint azt a Szentírásban olvassuk. A féltékenység és az irigység kinyitja az ajtót a gonoszság előtt és lerombolja a közösség életét. Ha a keresztény közösség néhány tagja féltékeny és irigy, mindjárt egymás ellen uszítja az embereket.Ferenc pápa,kereszténysFerenc pápa azokra a szép reményekkel indult keresztény közösségre emlékezett, amelyekbe belépett a féltékenység, az irigység rossz szelleme és vele együtt a szomorúság, a neheztelés és az egymás ellen fecsegés szokása. Aki nem szereti testvérét az öl – mondja János apostol.A Szentatya csütörtök reggeli szentbeszédét ezekkel a gondolatokkal zárta: „Ma, ezen a szentmisén imádkozzunk keresztény közösségeinkért, hogy az irigykedés ne férkőzzön be se az egyes emberek, se pedig a közösségek szívébe. Akkor előre haladhatunk örömmel és dicsérve Istent. Kérjük ezt a nagy kegyelmet, azt, hogy ne essünk a szomorúság, a neheztelés, a féltékenykedés és az irigység csapdájába.
