Keresztelő Szent János vértanúsága – augusztus 29.
Isten úgy akarta, hogy Keresztelő Szent János születésében és halálában is Fia előfutára lett. Az Egyház a mai napon vértanúságát (égi születésnapját) ünnepli.
Szent Márk evangéliumának tanúsága szerint Heródes Antipász tetrarcha Jézus nyilvános működésének kezdetén Jánost elfogatta és bebörtönözte. Az evangélista a tetrarchák családi viszonyaival magyarázza János elleni gyűlöletüket: Heródes Antipász ugyanis testvérének, Fülöpnek húgát Heródiást vette nőül. János figyelmeztette Heródest: „Nem szabad elvenned testvéred feleségét.” Hosszú idő után elérkezett Heródiás számára a bosszú ideje: a király születésnapján lakomára hívta országa előkelőségeit, a vacsorán Heródiás lánya, Salomé bement a terembe és táncával elkápráztatta a vendégsereget. A király a vendégek előtt esküvel fogadta, hogy bármit megad Salóménak jutalomképpen. A leány, anyja tanácsára Keresztelő János fejét kérte. Heródes nem tagadhatta meg a kérést. Kis idő elmúltával a hóhér elhozta egy tálcán Keresztelő János fejét, odaadta a leánynak, az pedig elvitte anyjának (Márk 6,17-29). János testét tanítványai temették el.
Keresztelő János földi életében sokszoros ajándékot kapott: Isten kegyelméből minden szent tökéletessége megvolt benne. Próféta volt, apostol volt, vértanú volt, mert az igazságért elszenvedte a halált.
Hajnal Piroska
(Magyar Katolikus Lexikon, Legenda Aurea)
