Sarlós Boldogasszony – július 2.
Az üdvtörténeti találkozás leírását Szent Lukács evangéliumában olvashatjuk (1,39-80). Ezen a napon Mária és Erzsébet, illetve a két magzat, Jézus és Keresztelő Szent János találkozását és János megszentelődését ünnepeljük (noha ez a nap valójában Mária Erzsébetéktől való elköszönésének a napja). Szent Lukács beszámolója szerint a találkozás pillanatában Erzsébet betelt a Szentlélekkel, méhében megmozdult a magzat. Az előfutár, János anyja méhében megkapta a megszentelő kegyelmet (ezért ünnepeljük Keresztelő Szent János földi születésnapját is – június 24). Mária megbizonyosodott az angyali üdvözletben kapott jel igazságáról: “idős rokonod, Erzsébet szintén gyermeket vár”. Erzsébet “Uramnak édesanyjaként” köszöntötte Máriát, és elhangzottak látomásos szavai: “áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse…” Mária a Magnificat szavaival válaszolt a köszöntésre:
Magasztalja lelkem az én Uramat,
Örvendezve élek szárnyai alatt,
Szolgálója lettem, lepillantott rám,
Alázattal zengi dicséretét szám. (ÉE 251)
A találkozást követően Mária 3 hónapot tölt el Erzsébet és Zakariás házában, Keresztelő Szent János születéséig.
Ünneplését a minoriták a XIII. században már szorgalmazták, az egész egyházban VI. Orbán pápa rendelte el a XIV. században, Mária oltalmát kérve a nyugati egyházszakadás megszűnéséért. Az ünnep elnevezése Visitatio Beatae Mariae Virginis. A látszólag ellentmondásos dátum, július 2 – kilenc nappal Keresztelő Szent János születése után – Mária hazatérésének időpontját jelzi, miután három hónapig rokonánál tartózkodott.
A katolikus magyarság az aratás megkezdésekor is a Szűzanyához imádkozott, és a termés betakarításának idejére eső első ünnepet is Szűz Máriához kötötte. (Téves tehát az a hagyomány, amely az aratás kezdetét “Péter-Pál” napjához kapcsolja. Elképzelhető mindazonáltal, hogy egyes vidékeken valóban Péter-Pálkor kezdték meg a betakarítást.) Az ünnep magyar elnevezése, Sarlós Boldogasszony, a betakarításnak arra az ősi módjára utal, amikor az asszonyok sarlóval aratták a gabonát.
A középkori festészet kedvelt témája, Mária életének egyik legfőbb eseménye, gyakran az angyali üdvözlet párjaként jelenik meg. Erzsébet hódolattal fogadja Máriát, M. S. Mester képén kezet csókol neki. A késő gótikus művészek Erzsébetet idős asszonyként jelenítik meg. A jelenetet Erzsébet háza előtt vagy egy középkori város főterén láthatjuk, a mellékalakok között a barokk korban Zakariás és József is feltűnik.
Hajnal Piroska
