A plébániához kell fordulnunk:

házasságkötéssel, kereszteléssel, temetéssel kapcsolatban.

(Itt történik a megbeszélés, adatrögzítés)

…

A plébániához kell fordulnunk, ha szükségünk van:

 ►Keresztlevélre, házasságlevélre.

►Különféle igazolásokra, mert keresztszülőnek, bérmaszülőnek, házassági tanúnak kértek fel bennünket.

 ►Különféle engedélyekre, mert nem lakóhelyünk plébániáján szeretnénk házasodni, (elbocsátó); gyermekünket megkereszteltetni (keresztelési engedély).

►Egyházi fenntartású intézményekbe való bejutáshoz lelkipásztori ajánlásra.

►Itt fizethetjük be személyesen az éves egyházi hozzájárulást.
(Havi bruttó jövedelem 1%, 1 évre kiterjesztve 12x véve azt.)

 

 

Szeretnénk házasságot kötni.

A házasság, mint szentség (a Katolikus Egyház Katekizmusa szerint)

A házasság szentségének kiszolgáltatása

Ha elég régóta ismeritek és elég alaposan megismertétek egymást, ha nem csak szeretitek, hanem megszerettétek egymást a létező összes jó és rossz tulajdonságával együtt, akkor az elképzelhető legjobb elhatározásra jutottatok. Erre a honlapra valószínűleg azért kerestetek rá, mert ún. „templomi” házasságot szeretnétek kötni a római katolikus egyház szertartása szerint. (Szeretnétek szentségi házasságban élni; az együtt élésnek abban a formájában, amely a Teremtő akaratának megfelel és amelyet áldása kísér.)

A leggyakrabban felmerülő kérdések:

Összeházasodhat-e katolikus templomban két meg nem keresztelt?

Nem.

Összeházasodhat-e katolikus templomban egy katolikus keresztény és egy meg nem keresztelt?

Igen.

Meg kell-e keresztelkednie a házasságkötés előtt a meg nem kereszteltnek?

Ha egyébként nem volt szándéka megkeresztelkedni, akkor nem.

Összeházasodhat-e katolikus templomban egy katolikus keresztény és egy más felekezetű (református, evangélikus) keresztény?

Igen.

Át kell-e térnie a katolikus hitre a házasságkötés előtt a más felekezetű kereszténynek?

Ha egyébként nem volt szándékában, nem kell áttérnie.

Kellenek-e tanúk a „templomi” esküvőhöz?

Igen, két felnőtt korú tanú kell.

Lehet-e tanú más felekezetű keresztény, vagy meg nem keresztelt?

Végső esetben igen.

Részt kell-e venni valamilyen előkészületen, jegyes beszélgetésen?

Igen.  Ennek gyakoriságát, idejét az eskető pappal kell megbeszélni.

Házasodhat-e templomban az a katolikus, aki nincs megbérmálva?

Nem, kivéve abban az esetben, ha elháríthatatlan akadálya van e szentség pótlásának.

Kell-e gyónni áldozni az esküvő előtt?

Igen, a katolikus félnek.

Van-e költsége a házasságkötés szertartásának?

Igen, meghatározott tiszteletdíja van.

Szokás-e az esküvő előtt próbát tartani, meg lehet-e tekinteni a templomot?

Igen, természetesen.

Hogyan történik a templom feldíszítése?

A mi plébániánkon hozzá kell járulni a virágvásárlás költségeihez, és a plébánia gondoskodik a templom feldíszítéséről.

A szertartáson szól-e az orgona?

Igen.  A templomunkban jó minőségű orgona van és igény szerint művészi szinten teljesítő énekesnő áll rendelkezésre, akinek különdíját –igénylés esetén- a megrendelő állja.

Milyen iratok szükségesek a házasságkötéshez?  

A legfontosabb irat a keresztlevél.

(Három hónapnál nem régebbi kivonat a kereszteltek anyakönyvéből.) Mindenki ott tudja beszerezni, ahol megkeresztelték. Ha ez nehézségbe ütközik (pl. nagy távolságra van) az a plébánia, ahol az esküvő lesz hivatalos úton megkéri. Ha pl. egy nagyobb városban volt a keresztelés, azt is ki kell deríteni, hogy annak melyik plébániáján (templomában) történt.

Szükség lehet ún. elbocsátó levélre:

akkor, ha egy „harmadik” plébánián szeretnétek házasodni; vagyis sem nem a menyasszony, sem nem a vőlegény lakóhelye szerinti plébánián; hanem pl. egy budapesti és egy szegedi lakóhellyel rendelkező szeretne itt Rákoscsabán a  gyönyörű barokk főplébániatemplomban házasodni.

Igazolás a házassági tanúi tisztséghez.

A házasságkötéshez általatok felkért tanúk (amennyiben katolikus keresztények) a lakóhelyük szerinti plébániát keresék fel ezen igazolásért.

.

.

 

Szeretnénk gyermekünket megkereszteltetni.

A keresztség, mint szentség (a Katolikus  Egyház Katekizmusa szerint)

A keresztség kiszolgáltatása

Ez egy nagyon értékes, becsülendő gondolat. Ám értelme csak akkor van, ha felnevelni is keresztény módon szeretnék. Mint ahogy arra a szentségi cselekmény első részében ígéretet is tesznek a szülők, miután a pap megkérdezi: „megígéritek-e, hogy gyermeketeket Krisztusnak és az Ő Egyházának tanítása szerint nevelitek föl” ? Ennek a nevelésnek első lépéseiben maguk a szülők tanítják meg például gyermeküket egyszerű szavakkal imádkozni, keresztet vetni, hozzák magukkal a vasárnapi szentmisére; majd pedig iskolába kerülve beíratják hitoktatásra. Efelől természetesen nem kérdezik meg a gyermeket, hogy akarod-e, mint ahogy nem döntésétől teszik függővé azt sem, hogy iskolába járatják. A keresztény szülőnek tudnia kell, hogy súlyos felelősséggel tartozik gyermeke „lélekben, hitben” való fölnövekedéséért és éppen ezért nem a döntésképtelen gyermekre bízza ezt a fontos kérdést.

A leggyakrabban felmerülő kérdések:

Megkeresztelik-e a gyermeket, ha a szülők nem egyházi házasságban élnek, csak élettársak, vagy polgári házasságot kötöttek?

Igen.

Megkeresztelik-e a gyermeket, ha csak az egyik szülő katolikus, a másik más felekezetű keresztény, vagy nincs megkeresztelve?

Igen.

Ki kérheti a gyermek megkeresztelését?

A szülők közösen, vagy egyik szülő.

Milyen nevet adjunk a gyermeknek?

Olyan nevet, amelyet egy valaha élt és az Egyház által szentként, boldogként tisztelt személy viselt.  (Védőszentek) /fekete01.hlp-t kell letölteni/

Ki lehet keresztszülő?

Az a személy, aki maga is katolikus keresztény, példamutató keresztény életet él, volt elsőáldozó és bérmálkozott, (ha házas, egyházi házasságban él, saját gyermekeit keresztény módon neveli.) Ha bármelyik feltétel hiányzik (az utolsót kivéve), akkor a kiválasztott személy csak a keresztség tanújaként lehet jelen.

Hány keresztszülője lehet a gyermeknek?

A felénk elterjedt szokás szerint kettő; de lehetséges, hogy csak egy keresztszülője legyen.

Megkeresztelhető-e a gyermek keresztszülő nélkül is?

Igen, rendkívüli esetben.

Milyen időpontokra lehet a keresztelést kérni?

A mi plébániánkon általában vasárnap a délelőtti szentmisék között vagy után van keresztelés. Nyomós indokkal, megbeszélés szerint más időpontban is lehetséges.

Milyen iratok kellenek a kereszteléshez?

Ha valaki lakóhelye szerinti Plébánián keresztelteti meg gyermekét, akkor nincs szükség semmilyen iratra. A keresztelés kérésekor, a plébánián történő megbeszéléskor az anyakönyvezéshez szükséges adatokat, iratok nélkül is rögzítjük, hiszen senkinek nem fűződik érdeke ahhoz, hogy a valóságtól eltérő adatot közöljön. Gyermek neve, születési helye, ideje. Édesapja és édesanyja neve, születési helye, vallása, foglalkozása és állandó lakcímük. Keresztszülők/keresztségi tanúk neve, vallása, foglalkozása és  lakcíme.

Ha valaki nem a lakóhelye szerint illetékes plébánián szeretné gyermekét megkereszteltetni, akkor keresztelési engedélyt kell kérnie a lakóhely szerinti plébániától.

A keresztszülők keresztlevelüket kötelesek bemutatni, mert megkereszteletlen személy nem lehet keresztszülő!

.

.

Felnőttek keresztelése

Felnőtteket évente egyszer, húsvét vigíliáján, a nagyszombat esti szertartásban keresztelünk. Részesülnek a bérmálás és az eucharisztia szentségében is. Jelentkezés –korhatár nélkül- az év folyamán a plébánosnál, aki a nagyböjti időszakban (a húsvét előtti hat hétben) kb. öt alkalommal másfélórás előadások során készíti föl a jelölteket a szentségek vételéhez szükséges alapvető és elengedhetetlen hitismeretekkel. Az órák időpontját rugalmasan egyeztetjük, de aki ezt nem tartja be, nem bocsátjuk keresztelésre.

.

.

 

Szentkenet, betegellátás

A betegek szentsége (a  Katolikus Egyház katekizmusa szerint)

A szentség kiszolgáltatása

Az éltesebb korú híveknek általában évente egyszer, közösségi formában szolgáltatjuk ki a szentkenetet, miután elvégezték szentgyónásukat és járulnak a szentáldozáshoz is. Súlyos betegekhez, akikről tudható közelgő haláluk ideje, ne habozzunk időben papot hívni. Az utolsó percben sokszor lehetetlen is –többnyire más elfoglaltság vagy távollét miatt-, de megpróbálható. Fiatalabbaknak súlyos műtét vagy tartós beteg-állapot esetén adjuk fel. Karácsony és húsvét előtt egyeztetett időpontban, illetve -akik gyakrabban igénylik- minden hó első péntekén a délelőtti órákban visszük el a szentségeket.

.

.

 

Haláleset történt a családban.

A temetés végzése.

A katolikusnak keresztelt és remélhetőleg élete folyamán más szentségekben is részesült személyt a katolikus egyház szertartása szerint kell eltemetni. Ez nemcsak illendőség kérdése, hanem tiszteletben tartandó szabály, már csak azért is, hiszen az elhunyt „testét, a szentségek a Szentlélek élő templomává avatták”. Illetve akinek földi élete hajnalát az Egyház imája és a keresztség szentségi kegyelme ragyogta be, azt földi élete alkonyán is kísérje ugyanannak az Egyháznak a boldog örök életéért könyörgő imája a temetés szentelményében, és főként a lelki üdvéért bemutatott gyászmisében, hiszen „szent és üdvös dolog imádkozni a meghaltakért, hogy feloldozást nyerjenek bűneiktől”.

A halálesetet követően minél hamarabb vegyék fel a kapcsolatot az elhunyt lakóhelye szerint illetékes plébániával, így elkerülhető, hogy a forgalmasabb temetőknél jelenlévő, a katolikus egyházzal kapcsolatban nem lévő személyek visszaélést kövessenek el a szertartás végzését illetően.

Az első kérdések egyike a temetés időpontja.

Főszabály: végleges időpontról az eltemető pappal való egyeztetés előtt ne döntsenek! A temetés gyakorlati részének lebonyolítását temetési szolgáltatók végzik. A velük történt egyeztetés előtt/után fel kell keresni a plébániát.

A leggyakrabban felmerülő kérdések.

Milyen iratokra van szükség a haláleset bejelentésekor?

Mivel senkinek nem áll érdekében a valóságtól eltérő adatokat közölni, így iratra nincs szükség. A következő adatokkal kell készülni. Az elhunyt neve. Ha házas volt, házastársának /özvegyének, eltemettetőjének neve és telefonszáma. Ha egyedül élő volt, szüleinek vagy közeli hozzátartozójának neve. Az elhunyt születési helye, ideje (év, hó, nap);  az elhalálozás helye, ideje; az elhunyt lakcíme; a halál oka. Halála előtt részesült-e szentségekben (gyónás, áldozás, betegek kenete).

Szükség van-e részletesebb életrajzi adatokra?

Nincs szükség. Az eltemető pap rövid beszélgetésben igyekszik meggyőződni az elhunyt életének legfontosabb mozzanatairól: magához az élethez, a hithez, Istenhez, a családhoz, embertársaihoz való viszonyáról; ami elegendő ahhoz a megemlékezéshez, amely a temetéskor az elhunyttal kapcsolatban megfogalmazódhat. Az egyházi szertartás gerincét ugyanis az imádság valamint a keresztény hit leglényegesebb pontjairól a feltámadásról és az örök életről szóló vigasztaló tanítás képezi, nem a terjengős életút-ismertetés.

Van-e költsége az egyházi szertartásnak?

Igen, van meghatározott tiszteletdíja, amit a temetés előtt kell rendezni.

Temetéshez kapcsolódó szolgáltatások

Temetést gyászmisével egybekötve végzünk. Ennek ideje, ha van szabad hely a miserendben, akkor a temetés napja; ha nincs, akkor megegyezés szerint egy a temetés előtti vagy utáni időpont. Ha mindenképpen a temetés napjához ragaszkodnak, de a miserendben megadott óra nem megfelelő, megbeszélhető más  időpont is, de ennek teljesítése többletköltséggel jár.  Dicséretes szokás, hogy a későbbiekben (pl.: a temetés évfordulóján, az elhunyt névnapján/születésnapján…) ugyancsak szentmisét kérjünk az elhunyt lelkiüdvéért.

Szokásos harangozni is: lébániáinkon a temetéskor vagy a gyászmise végén. Végül is a gyászoló család dönti el, tekintettel az összes körülményre, kér-e harangszót (egyet, vagy többet), amelynek küllön költsége van.

Temetőnk nincs. Többnyire a péceli vagy a budapesti temetőkben vállalunk búcsúztatást.