Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap, amikor a keresztény világ Jézus, Jeruzsálembe való ünnepélyes bevonulására emlékezik. Ezt valószínűleg sokan tudjuk a mai napról. Azt viszont már talán kevesebben tudják, hogy honnan ered a virágvasárnap elnevezés vagy éppen miért hallhatunk két evangéliumot. Fábry Kornél atya misevlogjában többek között ezeket a kérdéseket is megválaszolja.

Jézus szamárháton érkezett Jeruzsálembe, húsvét ünnepére. Ezzel beteljesítette Zakariás jövendölését. Az elé kivonuló emberek olaj- és pálmaágakkal köszöntötték őt. Mindegyik evangélista említést tesz róla, hogy gallyakkal és felsőruhájuk leterítésével köszöntötte a nép Jézust. A pálmaágakat viszont csak János írja le. Fábry Kornél atya misevlogjában többek között azt is elmagyarázta, hogy mit jelentett ez a jelkép.

„A pálma, a győzelemnek, a dicsőségnek a jelképe. Szoktuk is mondani, hogy győzelmi pálma. Érdekes, hogy az ünnep latin elnevezése éppen innen származik: Dominica Palmarum, azaz Pálmavasárnap. Európa legtöbb országában nem találunk pálmát, így virágvasárnap ünneplésekor tiszafa, fűzfa vagy más fák ágaival helyettesítik a pálmát. Hazánkban a lombfakadás előtt virágzó fűz ágait használjuk, a barkát. Ugyanakkor mégsem innen kapta az elnevezését, hiszen Magyarországon ezt az ünnepet virágvasárnapnak hívják.”

A szentmise menete is más ilyenkor a megszokotthoz képest. Amikor éppen nem járvány van, akkor a templom előtt barkaszenteléssel kezdődik a szertartás, míg az evangélium helyett Urunk szenvedés történetét olvassák fel, azaz a Passiót. Bár ez kicsit furcsa lehet, mivel nem sokkal előtte még Jézus jeruzsálemi bevonulását ünnepeltük, de ennek is megvan az oka, hogy miért alakult így.

„Korábban a katolikus egyházban a szentmiséket reggel vagy délelőtt tartották, hiszen éjféltől a szentáldozást megelőző szentségi böjt volt érvényben. Így aki áldozni akart a misén, az éjféltől már nem vehetett magához élelmet. A virágvasárnapi evangélium ekkor a jeruzsálemi bevonulásról szólt. Később a barokk korban elterjedt, hogy vasárnap délután Passiókat énekeltek. 1953 óta azonban délután és este is lehet szentmiséket bemutatni és a szentségi böjt ideje is lerövidült.

Ugyanakkor mindkét hagyomány megmaradt, így kerülhetett a két evangéliumi szakasz ugyanabba a szentmisébe.”

További érdekességekről az alábbi videóban beszél Fábry Kornél atya.