A homlokzatán olvasható felirat szerint “A Város és a Földkerekség minden templomának anyja és feje”. A pápák székesegyháza, ahol az új pápa néhány nappal megválasztása után látogatást tesz, és elfoglalja tanítói székét, katedráját. Egyházunk e napot ünnepnek tekinti, amikor a szentmisén dicsőséget is mondunk.

 

A bazilikát még ókorban, Nagy Konstantin császár (Kr. u. 306-337) uralkodásának idején kezdték építeni a Lateranus család család palotájának helyén, és I. Szilveszter pápa szentelte fel 324. november 9-én a Legszentebb Üdvözítő titulussal. Ez volt az ókori Róma és a kereszténység első nyilvános temploma. Az 5 hajós, 56 márványoszlopos, félkörű apszisában mozaikképpel ékesített templomot a rómaiak “basilica aurea” néven emlegették. A népvándorlás, majd az itáliai háborúskodások során erősen megrongálódott, zsoldoskatonák fosztották ki, 1349-ben földrengés okozott az épületben óriási károkat. A Konstantin által építtetett bazilikából csak az alapforma, a fal egyes részei, márványoszlop töredékek maradtak meg.

A barokk stílusban újjáépített bazilikát 1726-ban XIII. Benedek pápa szentelte fel újra a Megváltó és Keresztelő Szent János tiszteletére. A szent kapu fölött 4 márvány dombormű Keresztelő Szent János életéből vett eseményeket örökít meg. A falakon – többek között – domborműves Biblia pauperum látható (XVII-XVIII. sz.), bal oldalon az ószövetségi előképek, szemben velük az újszövetségi beteljesülésük képei. A főhajó végében álló márvány főoltárt, amelynél a II. Vatikáni Zsinatig csak a pápa misézhetett, IX. Pius pápa (1846-78) építtette, belsejében helyezték el azt a faoltárt, amelyen a a hagyomány szerint I. Szent Szilveszter pápa misézett. Itt őrzik Szent Péter és Szent Pál koponya ereklyéjét. Az eredeti gyöngyökkel és drágakövekkel ékesített ereklyetartó a francia forradalomnak esett áldozatul. Az ereklyék fennmaradtak, 1804-ben egy ezüstözött ereklyetartóban helyezték el őket.

A XVI/XVII. század fordulóján épült kereszthajó szentségi kápolnájának négy oszlopát Kleopátra királynő legyőzött hajóinak bronzából öntötték Jupiter Capitolinus temploma számára, Nagy Konstantin ajándékozta őket a bazilikának. Az oltár fölött az Utolsó Vacsora aranyozott bronz domborműve, amely mögött egy VII. századig visszavezethető hagyomány szerint az Utolsó Vacsora asztalának ereklyéit őrzik.

A mai ünnepen az az evangéliumi szakasz hangzik el (János 2,13-22), amelyben Jézus kiűzi a jeruzsálemi templomból a kereskedőket és pénzváltókat. A templom szentségét profanizáló, a templomban is a haszonszerzést kereső, a szent helyen nem megfelelőképpen viselkedő emberek kiűzésével Jézus megtisztítja a templomot, Atyjának házát. A kétkedő zsidóknak feltárja a legnagyobb csodát: a megváltás titkát. Ő, Jézus a templom, Isten lakóhelye az emberek között. Testének templomát lerombolják majd a kereszten, de ő felépíti azt. De fel kell figyelnünk ma Szent Pál apostol tanítására is: mindannyian Isten temploma vagyunk és Isten Lelke lakik bennünk.

Áhítattal és tisztelettel járuljunk tehát Isten oltárához, és lássuk meg halandó testünkben is Isten templomát!

Hajnal P.  (Forrás: Katolikus Lexikon, Adoremus 2012/11.)

 kép1

kép2

kép3

kép4