Alexandriai Szent Katalin – november 25.
Az alexandriai patrícius vagy királyi család leánya, Katalin a Kr. u. III. század második felében élt Alexandriában. Tizennyolc esztendős volt, amikor Maxentius császár Alexandriába érkezett és megparancsolta a városban élő keresztényeknek, hogy bálványoknak áldozzanak. Katalin megtagadta a parancsot, sőt azonnal a templomba sietett, hogy keresztény testvéreit is visszatartsa a pogány áldozattól. Az ún. Katalin-passió szerint a császár összegyűjtötte tudósait, hogy győzzék meg Katalint. A fiatal leány Szent Mihály főangyal közbenjárására olyan erőt kapott, hogy szavainak hatására a tudósok megkeresztelkedtek. Katalint börtönbe vetették, ahol a pénz és a hatalom ígéretével igyekeztek rávenni őt hite elhagyására. Katalin azonban szilárd maradt a hitben, s ezt látva a császár hivatalnokai megtértek. Ekkor a császár késes kerékkel akarta a lány testét szétszaggattatni, de a késes kerék széttört és nem tett kárt Katalinban. A császárné esedezett a leány életéért és ő maga is kereszténynek vallotta magát – ekkor a császár rettenetes dühében a császárnét és udvartartásának keresztény szolgáit lefejeztette. Végül Katalint és fejvesztésre ítélték. Amikor lefejezték, testéből vér helyett tej folyt. Holttestét angyalok vitték a Sínai-hegyre, ahol ereklyéit a mai napig őrzik (a Szent Katalin kolostorban).
A legenda szerint Katalin, mint bármely más előkelő családból származó fiatal leány sokáig kereste a számára megfelelő vőlegényt. De nem talált olyan fiatalembert, akihez hozzákötötte volna életét. Egyszer egy remetével találkozott, aki egy képet mutatott neki, a képen Szűz Mária tartotta karjaiban a Kisjézust. Jézusra mutatva a remete így szólt: ez a te vőlegényed! Ekkor Katalin szüzességi fogadalmat tett, melyhez hű maradt haláláig.
A középkori Legenda Aurea szerzője így jellemzi a különleges fiatal leányt: Katalin öt dologban tűnik különösen csodálatra méltónak – a bölcsességben, az ékesszólásban, az állhatatosságban, a szűzi tisztaságban és a kiváltságos méltóságban.
A tizennégy segítőszent egyike. Fejedelmi ruhában, koronával ábrázolják. Többször jelenik meg női szentek társaságában, Szent Borbálával, Szent Dorottyával, Szent Ágnessel vagy Antiochiai Szent Margittal.
Hajnal Piroska
Paolo Veronese: Katalin misztikus eljegyzése
