A Hit Éve 2012-2013

 

„Amikor az Emberfia eljön, vajon talál-e hitet a földön?” – kérdezi szomorúan Jézus, második eljövetelére utalva (Lk 18,8). Nem titok, hogy XVI. Benedek pápa elsősorban azért hirdette meg a Hit Évét, mert úgy találta, Európa a hit válságának idejét éli. Erről beszélt a minap honfitársai, német világi katolikusok előtt egyik útja során, melynek célja a Hit Évének népszerűsítése volt. Nyíltan kimondta: „az Egyház igazi válsága a nyugati világban – a hit válsága”. A hit kapuja, ez a Hit Évét meghirdető pápai üzenet címe. A rövid írás sok témát érint, de két kulcsszava az ismeret és a Biblia. XVI. Benedek már üzenete legelső mondatában határozottan, egyszerűen leszögezi, „e kapu küszöbén akkor lehet belépni, ha Isten szavát hirdetik, és ha a szív enged a kegyelem átformáló erejének”. Két feltétel, egyformán lényeges mindkettő, Isten szava, a Biblia mint forrás, és a készséges szellemi szív, személyiségünk mélyrétege, mely e szót befogadja. Az év egyik legfontosabb feladataként azt jelölte meg a Szentatya, hogy újra megismerjük hitünk tartalmát a Biblia és a Katolikus Egyház Katekizmusa alapján, mert elszomorító és nagyon aggasztó előjel a jövőre nézve az a tudatlanság, bizonytalanság, amely ma Isten, Krisztus és a hit dolgaival, meg a Szentírással kapcsolatban uralkodik, még a keresztények között is.

A nyugati világot sokféle, gazdasági, környezeti, szellemi, lelki, kulturális, erkölcsi válság sújtja, és nem lehet tagadni, hogy ez hatással van az egyházra, hiszen az egyház jelenleg e világban van. A babonák, félrevezetések, álmessiási tanok, keleti misztika, asztrológia, a számtalan csalárd megtévesztés, röviden: a hit dolgaiban való tudatlanság ma szemünk láttára szakít el tömegeket Krisztustól, egyháztól. Az a bizonyos evangéliumi só szemünk láttára veszíti el ízét, a lámpás világosságát, hitközöny járja át sokak szívét, lengi be a templomok légterét. A hit válsága, mondta egy Hit Évéről tartott vatikáni tanácskozáson Rino Fisichella bíboros, antropológiai válság is, az ember válsága. Alig 20 éve, a rendszerváltás környékén még joggal hittük, hogy a nem hívők szenvednek Isten hiányától. Mostanra odáig romlott a helyzet, folytatta a bíboros, hogy a hiány ugyan ma is megvan, hiszen az ember úgy lett teremtve, hogy keresse Istent, csakhogy sokan ma már nem érzékelik e hiányt magukban. A világ mai csinnadrattája közepette a szív, a fül, az értelem eltompult. Ma ezt a falat kell áttörnie az egyháznak, amivel százszor nehezebb dolga lesz, mint akár csak 20 évvel korábban volt.    

Igen, válság van. Ám a válság az egyház számára soha nem végzet vagy tragédia. Mert a vál-ság vál-asztást jelent, a válság olyan helyzet, amikor választani kell. A válság másik neve krízis; e görög eredetű szavunk is a választás igéjéből, a krinó-ból ered, mivel pont ez a dolog lényege. A válság: vízválasztó, választani kényszerít. Olyan idő, amikor tisztán elválik a jó és a rossz, amikor választani kell közöttük, és még lehet választani. Választani Isten, Krisztus, az élet, meg a gonosz, a halál erői között. „Íme, eléd tártam jót és rosszat, életet és halált, mondja Isten, „DE TE VÁLASZD AZ ÉLETET!” (MTörv 30,19) Ezt kérte az Úr hajdan a népétől, ezt kéri tőlünk is ma. A Hit Évének célja, hogy ezt mindenki felismerje, megszívlelje – és válasszon.

 

                                                                                                           Dér Katalin

 

 

Porta fidei

Rino Fisichella

válság

Válaszd az életet