Hazánkban elsőként a váci piarista templomban nyílt valódi örökimádási kápolna egy hónapja. Az év 365 napján 0–24 óráig működő imahelyet Beer Miklós megyéspüspök szentelte fel.

Az erdélyi arisztokrata család nemes lelkű sarja Segesváron született 1892-ben, teológiai tanulmányait Innsbruckban végezte, majd Nagyváradon szentelték pappá, 1915-ben. Gyulán kapott kápláni helyet és tanított a nagyváradi szemináriumban, melynek prefektusa is volt. 1917-től 1941-ig Gyula plébánosa. 1941-ben nevezték ki győri püspökké (a szentelésre szeretett városában, Gyulán került sor).

Vilmos püspök a világháborús években, és különösen a háború utolsó éveiben, amikorra már a katolikus egyház igen súlyos károkat szenvedett, hősiesen, félelmet nem ismerve pártfogolta az üldözötteket és az internáltakat. 1944. október 15-ét követően többször is beadványokban fordult a nyilas vezetőséghez és tiltakozott a zsidóüldözés ellen. Győr városának megkímélése érdekében közbenjárt a német katonai parancsnokságnál. 1945 nagyhetében kétszáz menekült zsúfolódott össze a püspöki palota pincéjében, főleg asszonyok és gyermekek. Nagypénteken, a palota udvarába berontó orosz katonák az asszonyok kiadását követelték. Vilmos püspök kilépett a pincéből és határozottan megtagadta a nők kiszolgáltatását. Ekkor kapta a három lövést, s a hasfalába fúródó egyik golyó okozta későbbi halálát. A hős püspök 1945. április 2-án, húsvétvasárnap belehalt sérüléseibe.

A püspök halálos ágya mellett az utolsó pillanatig ott virrasztott nővére és szűkebb környezete, akik feljegyezték utolsó szavait: „Még egyszer üdvözlöm papságomat. Legyenek hűek az Egyházhoz! Hirdessék bátran az evangéliumot!… Vezessék vissza az igaz útra szegény félrevezetett népünket!”

Apor Vilmos püspök boldoggá avatási eljárását már 1945-ben elindították, majd (a szovjetbarát magyarországi légkör miatt berekesztették és 1990-ben indították újra). Vilmos püspököt 1997. november 9-én Rómában II. János Pál pápa iktatta a vértanú boldogok sorába.

 

1944. október végén a zsidóüldözés ellen a háborús években mindvégig tiltakozó Apor Vilmos püspök ajtaján egy ismeretlen és igen félénk fiatalember kopogtatott. A püspöki titkárnak megmondta a nevét és kihallgatást kért a püspöktől. A név hallatán a püspök azonnal fogadta Vermes Gézát, a nagyváradi szeminaristát. Vilmos püspök gyulai plébánosi évei alatt ismerte meg a Vermes családot. A zsidó család: a tanítónő édesanya (Riesz Terézia), az újságíró édesapa (Vermes Ernő) és egyetlen fiuk, Géza 1931-ben katolizáltak, a keresztelési szertartást Apor Vilmos plébános végezte. Emlékezett a családra, őszinte fájdalommal fogadta a Vermes szülők tragikus haláláról szóló beszámolót. Az ifjú Vermes Géza a nagyváradi szemináriumban tanult, tanárai menekítették a zsidóüldözések elől először Újpestre, majd Sopronba. A nyilas hatalomátvétel után a Budapesti  Központi Teológiai Szeminárium látszott a legbiztonságosabb helynek, és Géza ajánlólevélért jött a püspökhöz, amit természetesen meg is kapott. A püspök saját kezűleg írta meg az ajánlólevelet, megáldotta a fiatalembert, aki útnak indult Pest felé.

 Miklós püspök 1945. április 2-án hősi halált halt. Vermes Géza pedig elhagyta Magyarországot és Louvain-ben (Leuven, Belgium) belépett a Notre-Dame de Sion rendbe. Ő volt a tudományos világon az első, aki a holt-tengeri tekercsek témájában írta doktori értekezését, Louvain-ben. A holt-tengeri tekercsekről alkotott tudományos álláspontja mára már „tudományos orthodoxiává” vált. 1951-ben Nagy-Britanniában telepedett le, a Durham-i Egyetemen, majd az Oxfordi Egyetemen tanított. 1951-ben kilépett a rendből és megnősült. Egykori szeretett és tisztelt tanárom, Vermes Géza egy éve, 2013. május 8-án hunyt el, 89 esztendős korában. Az Oxfordi Egyetem emeritus judaisztika professzora, a Brit Tudományos Akadémia tagja, a történeti Jézus alakjának kutatója, s mint ilyen, iskolát teremtő tudósa lett abból a félénk szeminaristából, aki Vilmos püspöktől kért és kapott segítségét 1944 vészterhes őszén.

 

Hajnal Piroska

A vértanú püspök

Báró Apor Vilmos

Vilmos püspök Győrben

Vermes Géza

A Vermes házaspár és XVI. Benedek pápa

Sándor István élete árán is hűséges volt hivatásához

2013. október 19., szombat
Sándor István szalézi szerzetesi hivatásához élete árán is hűséges volt. Megrendülten állunk a koncepciós per áldozata előtt, akit hamis vádak alapján megkínoztak, halálra ítéltek és kivégeztek – mondta Erdő Péter bíboros Sándor István boldoggá avatási szentmiséjén szombaton, a budapesti Szent István-bazilika előtti téren.
MTI Fotó: Kovács Attila

MTI Fotó: Kovács Attila

Az eseményen részt vett Áder János köztársasági elnök, Kövér László házelnök, Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár, a szalézi szerzetesrend magyarországi letelepedésének 100. évfordulója alkalmából rendezett centenáriumi év védnöke, továbbá Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége, Paskai László bíboros és Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius.

Ott voltak a szertartáson a mártír szerzetes rokonai, ismerősei és több száz szalézi szerzetes a világ több országából is, továbbá

Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke, Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Mádl Dalma, Mádl Ferenc köztársasági elnök özvegye, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, Pokorni János, Pokorni Zoltán édesapja, aki Sándor István cellatársa volt.

Erdő Péter, a szentmise főcelebránsa a bazilika előtti zsúfolásig telt téren rámutatott: “gépies és elidegenedett világunkban ma is aktuális Sándor István üzenete. Egyéni és közösségi boldogulásunk útja Isten terve szerint a jól végzett munka, Sándor István személyében tehát a munkáját hittel és szeretettel végző ember példaképét tisztelhetjük.”

A bíboros felhívta a figyelmet arra: “Sándor István tisztelete legyen alkalom mindnyájunk számára a kiengesztelődésre és a lelki megújulásra! Személye legyen világító példa a hivatás vállalására, a becsületes munkavégzésre és a hűséges kitartásra Krisztus és az emberek szeretetében!”

Sándor István szalézi hivatását még szülővárosában, Szolnokon kapta, és miután belépett a rendbe, nyomdász lett. Nagy lelkesedéssel foglalkozott a fiatal munkásokkal, és a szerzetesrendek 1950-es betiltása után is tovább dolgozott a fiatalokkal. Az a rendszer, amely magát munkáshatalomnak hirdette, nem tűrte, hogy éppen a fiatal munkások között valaki keresztény nevelést folytasson – mondta.

Erdő Péter rámutatott: Sándor István ellen azt hozták fel vádként, hogy államellenes tevékenységet folytatott és hazaárulást követett el, valójában azonban csak nevelői tevékenységet végzett a katolikus egyház tanítása szerint. A hatalom ezzel a perrel példát akart statuálni, hogy távol tartsa az egyházat a munkás fiataloktól. Sándor István száznyolcvannégy óra vallatás után is hűséges maradt hivatásához. Harminckilenc évesen kötél általi halálra ítélték, és 1953. június 8-án kivégezték.

Ferenc pápa képviseletében Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa hirdette ki Sándor István boldoggá avatását. Azt mondta: “Ha a vallásüldözés szakadékot teremt az emberek között, a vértanúk áldozatukkal, a testvériséggel, a megbocsátással és az elfogadással hidakat építenek.”

Kiemelte, Boldog Sándor István “meg volt győződve arról, hogy a fiatal nyomdásztanulóknak szükségük van lelki nevelésre és vezetésre is”. Segített nekik a munka és a szabadidő hasznos eltöltésében, és volt egy 50-60 fiatal nyomdászinasból álló csoportja, amelynek tagjai a példája nyomán a szalézi hivatásra készültek – jegyezte meg.

Mint mondta, Sándor István minden szalézi papot vagy testvért emlékeztet arra, hogy “az Istennek szentelt élet egy valódi, vér nélküli mártíromság, amely napról napra kiteljesedik az evangélium és a szalézi karizma hűségében”.

Megemlítette, hogy a boldoggá avatási folyamathoz összegyűjtött tanúvallomások között van néhány, amely megemlíti, hogy Sándor István egyszer megmentett a haláltól egy súlyosan sérült fiút, aki a villamos kereke alá szorult. Egy másik alkalommal egy súlyosan beteg, tífuszos diák szüleinek ígérte meg, hogy vért ad, ha ezzel megmentheti a gyermek életét.

Rámutatott: Boldog Sándor István rendíthetetlenül megmaradt hitében. Inkább választotta a halált, ahelyett, hogy külföldre menekült volna vagy megtagadta volna szalézi hivatását.

Don Pascual Chávez szalézi rendfőnök a szertartáson úgy fogalmazott: “nagy dolgokat művelt az Úr az ő egyházával, meghívva Sándor Istvánt az isteni gyermekség, a keresztség, az életszentség által mint fogadalmas szalézi szerzetest az egészen szélsőséges hűség vértanúságára. Tele vagyunk ma ezért örömmel”.

Hozzáfűzte: “nagy dolgokat művelt az Úr a magyar néppel, hogy a nehéz időkben Sándor István, egy fiatal élet tanújaként teljes életét az ifjúságnak szentelte a végső áldozathozatalig.”

Havasi József korábbi szalézi tartományfőnök kifejezésre juttatta: “nagy és emlékezetes nap ez számunkra, magyar szaléziak számára, de nagy és emlékezetes nap ez az egész magyar egyháznak is.”

Hangsúlyozta: Boldog Sándor Istvánt nemcsak tisztelni, hanem követni kell, nekünk is – mint tette Boldog Sándor István – tanúságot kell tennünk Krisztus mellett, és “szent elhatározással nekünk is hirdetni kell Krisztus evangéliumát”.

Sándor István boldoggá avatásának egyházmegyei eljárása 2006-ban kezdődött és 2007-ben fejeződött be. Ez idő alatt sok tanút hallgattak meg. Ennek folytatásaként a szentszéki eljárás 2008-ban kezdődött meg, a bíborosok kollégiumának döntése idén január 15-én született meg. A pápa március 27-én fogadta Angelo Amatót, és engedélyezte 63 új boldog dekrétumának kihirdetését. Közöttük volt az is, amely elismerte Sándor István vértanúságát.

Tájékoztatást kaphatunk a www.sandoristvan.hu honlapon.

Magyar Kurír

Élete árán is hűséges volt hivatásához

Jean Vanier, a Bárka közösség alapítója 85 éves. Ebből az alkalomból beszélgetett vele a francia Panorama.

A Bárka közösségben egészségesek és betegek élnek együtt: befogadják és segítik a fogyatékosokat mindennapjaikban. Jean Vanier, a közösség alapítója 49 évig élt egy Trosly-Breuil nevű francia kisvárosban a Bárka otthonában. Közel két éve átköltözött egy másik házba, amely a Bárka lelkiségi központja közelében van. Idős kora ellenére úgy érzi, ma is tele van életerővel.

Már nem utazik: lelkigyakorlatokat vezet. Különleges kegyelemnek tartja, hogy világi hívőként milyen sokféle embernek adhat tanítást: jönnek hozzá hajléktalanok, papok, újraházasodott elváltak… Hét-nyolc fős csoportokat fogadnak. A cél nem az, hogy az úgynevezett igazságot keressék, hanem hogy mindenki elmondhassa, ami benne van. Az utolsó előtti napon  megmossák egymás lábát. Különleges szép gesztus ez: „olyan gesztus, amely a gyengeség előtt hódol… Amikor megérintettem a fogyatékosokat, akkor tudtam  megmutatni nekik maguknak azt, hogy milyen értékesek. A test Isten temploma!” – hangsúlyozta.

A Bárkában az emberek megtanulnak gyengédnek lenni. Bátorságot merítenek ahhoz, hogy megérintsék a másik kezét, átkarolják a vállát. „Meg vagyok győződve róla, hogy a gyengédség az evangelizáció egyik formája. Még ha első látásra nem is látszik különlegesen hatékonynak, hiszen egyszerre csak egy ember kezét tudjuk megfogni.”

A fiatalokról szólva elmondta: nekik is a szeretet iskolájára van szükségük. Meg kell tanulniuk szeretni. Ez nem könnyű, hiszen ahhoz, hogy az ember közösségbe lépjen másokkal, le kell mondania egyfajta hatalomról. Ez maga az alázat.

Elmondta azt is, hogy a hozzájuk érkező önkéntesek ma kicsit mások, mint régen voltak. Régen több reményük volt, akkor a hippik és az utópiák világából jöttek. II. János Pállal együtt bátran mondták: Soha többé háborút! A mai fiatalok mások, sokat szenvednek a családban, az iskolában, a világ állapota miatt… De hozzátette: „amikor észreveszik, hogy képesek életet adni valakinek, aki gyengébb náluk, az gyönyörű! És amikor elmennek a Bárkából, azt mondják: átváltoztam.”

A Bárkának ma már 140 közössége működik szerte a világban, Európában, Indiában, Szíriában és másutt. Vanier hangsúlyozza: az üzenetüket nem ő terjesztette el a világban, hanem maguk a fogyatékosok, az ő kiáltásuk, amely meghallgatásra várt. Fontosnak tartja azonban, hogy elkerüljék azt a veszélyt, amely a gyors növekedésben rejlik: ne gondolják, hogy ők maguk jelentik a megoldást. Maradjanak csak egy jel. A világ arra ösztönöz mindenkit, hogy hivatalszerűvé váljon. Nekik viszont meg kell őrizniük a kicsinység lelkületét, amely a Bárka jellemzője. Kifejezte meggyőződését, hogy az Egyház jövője a kis közösségekben rejlik: boldog, szenvedélyes, imádságos közösségekben, amelyek a szegényekkel együtt élnek. Olyan közösségekben, amelyek eléggé kicsinyek ahhoz, hogy minden egyes tagjuk fontosnak érezhesse magát.

„Az Egyháznak szüksége volt egy látomásokkal rendelkező pápára, mint II. János Pál, szükség volt XVI. Benedekre, hogy helyreállítsa az egyensúlyt. Ferenccel pedig itt van egy pápa, aki azt mondja: ‘Egy szegény Egyházat akarok, veletek együtt!’ Ez nagyon különleges dolog! Egy új Egyház felé tartunk” – vallotta meg nagy lelkesedéssel.

A Franciaországban nagy erőkkel dúló, a házasság intézményéről szóló vita kapcsán elmondta: az örökbefogadott gyermekeknek nem egyes és kettes szülőre, hanem egy férfira és egy nőre van szükségük, hogy a szüleik legyenek. De hozzátette: azért ne essünk pánikba, az élet folytatódik. Nem tartja magát a dogmák ellenségének, sőt, szereti a dogmákat. Ami azonban ennél fontosabb: konkrét segítséget adni az embereknek ahhoz, hogy felemelkedjenek. Emlékeztetett arra, hogy a homoszexuálisokat évszázadokon keresztül bűnözőnek tartották, még börtönbe is zárták őket, ha egy ágyban találtak rájuk. Ezen változtatni kellett: a változás persze megingatja  a stabilitást, mégis szükség van rá.

Vanier kiemelte, hogy az Egyház képes a változásra: „Ezt tette 1986-ban Assisiben, amikor II. János Pál párbeszédbe kezdett más vallásokkal. Ma már megengedi, hogy a szellemi fogyatékosok is szentáldozáshoz járulhassanak. Lassan megérti, hogy az emberiség felét a nők alkotják… Igen, az Egyház megváltozhat. Ne féljünk attól, hogy új és új ajándékokat kérjünk a Szentlélektől!”

Beszélt az imádság fontosságáról is: segít, hogy Jézus jelenlétében maradjunk és engedjük, hogy elfoglalja bennünk a helyét. Imájában egységben érzi magát azokkal, akik már a mennyben várják. Gyakran felidézi Etty Hillesum gondolatait: olyanok vagyunk, mint egy kövekkel teli kút, egy egész élet munkája kell ahhoz, hogy megtisztítsuk magunkat mindattól, ami megakadályozza, hogy Istenhez érjünk.

Reménye ugyanaz, mint amit 42 éve is mondott egy interjúban: „Isten éberen őrködik felettünk, nem hagy el minket.”

Magyar Kurír

Aki nézte a Húsvéti Szentmise közvetítését a Vatikánból meghatódva tapasztalhatta, hogy azt a misekönyvet, amelynek aranyozott borítóját az immár Magyar Örökség Díjas Ozsvári Csaba készítette és a  Magyar Katolikus Egyház ajándékozta II. János Pál pápának, amit Benedek pápa is használt,  most Ferenc pápa miséjén is, a Föld sok-sok lakójával együtt látható volt.  Már aki tudta, hogy mit lát, mert a magyar TV közvetítésben sajnos erről szó sem esett. A külföldi tudósításokban gondolom még kevésbé.
Jó lenne Ozsvári Csaba páratlan művészetét a világgal [az egyházon belül is(a magyarral kezdve)  kívül is] megismertetni, mert erre mindannyian Zugligeten belül és kívül büszkék lehetünk, ahogy bármely nép büszke lenne.
Az sem mellékes, és legközelebbi alkalommal  erre is gondoljunk, hogy a misekönyv felmutatásakor, a Magyarok Nagy Asszonya és magyar szentek tekintenek a Szent Atyára, de a pápai címer mellett a Szentkorona is látható.

Talán ezt másoknak is elmesélhetnénk.

Ozsvári   Csaba szerintem hiteles és jó  reklámhordozója  is lehet(ne) az Egyháznak, élete, munkássága példaadó, alkotásai maradandóak.

      Kár lenne nem észrevenni, nem tudni és elhallgatni.  .

Ozsvári Csabáról:

1993-1995 között a Váci Egyházmegye megrendelésére készített liturgikus ötvöstárgyakat, majd 1996-ban Paskai László bíboros számára misekönyvet. 1997-ben tíz év munkáiból Officium címmel rendezett kiállítást a Budavári Mátyás-templomban.

Báró Apor Vilmos boldoggáavatása alkalmából (1997) domborművet készített II. János Pál pápának, az alkotás címe: Vir Dolorum.

Joseph Ratzinger bíboros egyik püspöki mellkeresztje is Ozsvári Csaba alkotása 1998-ból. Ugyanebben az évben részt vett a Mai egyházművészet kiállításon a Római Magyar Akadémián. A következő évben Karl Joseph Rauber apostoli nuncius rendelt tőle liturgikus tárgyakat.

Legismertebb művei közé tartozik az a domborművekkel díszített misekönyv, a magyar egyház hivatalos ajándéka, amelyet II. János Pál pápa magyarországi látogatása alkalmából alkotott. A misekönyvet XVI. Benedek pápa jelenleg is használja, legutóbb az idei húsvéti vigília szertartáson. Ugyancsak sokan láthatták a budapesti városmisszió során a Szent István-bazilika előtt felállított mintegy három méter magas keresztjét, illetve a felújított máriapócsi kegykép alakjait is az ő koronái (glóriái) díszítik.

A magyar főpásztorok 2008-as ad limina látogatásuk alkalmával egy Ozsvári-kelyhet ajándékoztak a Szentatyának. XVI. Benedek pápát személyesen is köszönthette ez év április 1-jén, az általános kihallgatás keretében, és átadhatott neki – a magyarországi Schönstatt Mozgalom tagjai nevében – egy általa készített feszületet, amelyen az Egyházat jelképezve a Szűzanya is látható.

 

Gál Magdi

 

Ozsvári Csaba(1963-2009) élete

Megemlékezés az 5 gyermekes családapáról

 

 

A The Priests – A 3 éneklő pap nevű formáció alaposan felforgatta mind a könnyű-, mind a komolyzenei életet az elmúlt hetekben. Az Észak-Írországból származó római katolikus papokból álló trió először az Egyesült Királyságban szerzett platinalemezével került a figyelem közzéppontjába. A nem mindennapi produkció a UK valaha leggyorsabban fogyó klasszikus zenei CD-je, amellyel a három éneklő pap egyúttal egy új Guiness világrekord tulajdonosa is lett.

 

Kattintson a csodálatos felvételekre és érdekes riportra:

Mennyei dallamok

 

 

kép

 

Ferenc pápa köszönetet mondott az Úrnak, hogy Szent József, az egyetemes Egyház védőszentje ünnepén kezdheti meg péteri szolgálatát. Utalt arra, hogy ez a nap elődje névnapja is, akivel egységben van az imádságban, egymás kölcsönös szeretetében és elismerésében.

A köszöntések után, amelyek során külön üdvözölte a többi keresztény felekezet képviselőit, a zsidó és más vallású közösségeket, a felolvasott evangéliumi részről elmélkedett. „József erre fölébredt álmából és úgy tett, ahogy az Úr angyala parancsolta. Magához vette feleségét” (Mt 1,24). Isten küldetést bízott Józsefre, hogy legyen őrző, Mária és Jézus őrzője – itt II. János Pál szavait idézte –, és az Egyház őrzője is: „Szent József, amilyen szeretetteljesen viselte gondját Máriának, és amilyen örömmel szentelte magát Jézus Krisztus nevelésének, ugyanígy oltalmazza és őrzi annak Titokzatos Testét, az Egyházat, melynek előképe és példája maga a Szent Szűz.” (Redemptoris Custos 1.)

Ferenc pápa elmondta, hogyan is gyakorolja József ezt a szolgálatot: alázatosan, csendesen, ugyanakkor teljes hűséggel akkor is, amikor nem ért mindent. Állhatatos szeretettel áll Mária mellett egészen addig az evangéliumi jelenetig, amelyben  a 12 éves Jézust a jeruzsálemi templomba vezeti. Ott van Mária mellett az örömteli és a nehéz pillanatokban és a názáreti hétköznapokban.

A Szentatya elmagyarázta, hogyan élte meg József ezt az őrzői hivatást: folyamatosan Istenre figyelt, fürkészte a jeleit, készségesen vállalta, hogy nem saját, hanem Isten tervét valósítja meg. Ugyanezt kéri Isten Dávidtól: nem ember által épített házat akar, hanem azt, hogy hűséges legyen a Szavához. Maga Isten építi a házat, Szentlelkével megjelölt, élő kövekből. „József őrző, mert tudja Istent hallgatni, engedi, hogy az ő akarata vezesse, és éppen ezért érzékenyebb a rá bízott emberek iránt, képes realizmussal olvasni az eseményeket, figyel arra, ami körülveszi, és meg tudja hozni a legbölcsebb döntéseket” – sorolta a pápa. Látjuk, milyen készségesen válaszolt József Isten hívására, és azt is látjuk, hogy a keresztény élet központja Krisztus. „Őrizzük meg Krisztust az életünkben, hogy megőrizzünk másokat, megőrizzük a teremtett világot!” – figyelmeztetett.

Majd kiterjesztette ezt a felelősséget, amely nem csupán a keresztények, hanem minden ember felelőssége. Megőrizni a teremtett világot, ahogyan Assisi Szent Ferenc tette, azt jelenti, tisztelni Isten minden teremtményét és a környezetet, amelyben élünk. Részletesen beszélt egymás őrzéséről: „Őrizni az embereket, gondoskodni mindenkiről, minden emberről, szeretettel, különösen a gyermekekről, az öregekről, azokról, akiknek élete a leginkább törékeny, és akik gyakran szívünk peremére szorulnak. Gondoskodni egymásról a családban: a házastársak kölcsönösen őrzizzék egymást, a szülők pedig gondoskodjanak gyermekeikről, majd idővel a gyermekek váljanak szüleik őrzőivé. Őszintén megélni a barátságokat, ami azt jelenti, kölcsönösen megőrizzük egymást a bizalomteli közelségben, a tiszteletben, a jóban. Lényegében minden az ember őrzésére lett bízva, ez a felelősség mindenkit érint. Legyetek Isten ajándékainak őrzői!”

Ezt követően elmondta, mi történik, ha nem élünk ezzel a felelősségünkkel: a szív érzéketlenné válik. A történelem minden korszakában vannak Heródesek, akik rombolnak, halált hoznak, elcsúfítják az ember arcát.

Ferenc pápa ezután azokhoz fordult, akik felelős szerepet töltenek be gazdasági, politikai vagy társadalmi téren, és szólt minden jóakaratú emberhez is: legyünk egymás és környezetünk őrzői; ne hagyjuk, hogy a pusztítás és a halál jelei kísérjék utunkat a világban. Ahhoz, hogy másokra vigyázhassunk, saját magunkat is gondoznunk kell! A gyűlölet, az irigység, a gőg beszennyezik az életet! Őrködnünk kell érzelmeinken, szívünkön, mert onnan indulnak ki a jó és a rossz szándékok: azok, amelyek építenek és azok, amelyek pusztítanak! Ne féljünk a jóságtól, a gyengédségtől!

A gondoskodás, az őrködés mások felett jóságot igényel, azt kéri, hogy a jóságot gyengédséggel éljük meg – hangsúlyozta a pápa. Szent József lelkéből is nagy gyengédség árad, amely a lélek erejét mutatja, azt, hogy képesek vagyunk másokra figyelni, mások iránt részvéttel lenni.

Aztán elmondta: Szent József ünnepével együtt ünnepeljük Róma új püspöke, Péter utóda szolgálatának kezdetét. Jézus Krisztus hatalmat adott Péternek. Háromszor kérdezte őt szeretetéről, majd háromszor szólította fel: legeltesd bárányaimat. Az igazi hatalom a szolgálat. A pápának is egyre inkább előre kell haladnia abban a szolgálatban, amelynek ragyogó csúcspontja a kereszten van.

Szent Józsefhez hasonlóan ki kell tárnia karját, hogy megőrizze Isten egész népét, szeretettel és gyengédséggel fogadja be az egész emberiséget: különösen a legszegényebbeket, a leggyengébbeket, a legkisebbeket, azokat, akikről Máté ír a szeretetről szóló utolsó ítélet kapcsán: akik éheztek, akik szomjaztak, akik idegenek, mezítelenek, betegek voltak, börtönben raboskodtak

(vö. Mt 25,31–46).

Ezt követően Ferenc pápa a második olvasmányról beszélt, amelyben Szent Pál Ábrahámról szól, aki „a remény ellenére is reménykedve hitt” (Róm 4,18). Szükségünk van arra, hogy megpillantsuk a remény világosságát, és saját magunknak is reményt adjunk! Őrizzük meg a teremtett világot! A reményünk Isten látóhatárára nyílik, amit Krisztus nyitott meg számunkra, és arra a kősziklára épül, ami Isten.

Kérte: őrizzük meg Jézust Máriával, őrizzük meg az egész teremtett világot, őrizzünk meg mindenkit, különösen a legszegényebbet, őrizzük meg saját magunkat. Mindnyájan arra kaptunk meghívást, hogy felragyogtassuk a remény csillagát: őrizzük meg szeretettel mindazt, amit Isten ajándékozott nekünk!

Végül Ferenc pápa ezekkel a szavakkal fejezte be homíliáját: „Kérem Szűz Mária, Szent József, Szent Péter és Pál apostolok, Szent Ferenc közbenjárását, hogy a Szentlélek kísérjen el szolgálatom során, nektek pedig azt mondom: imádkozzatok értem! Ámen.”

 

 

 

Érdekesség: 3 pápa együtt?????

II. János Pál fogadja Ratzinger bíborost(XVI. Benedek pápa) és a mostani pápánkat??? Fotó hitelessége nem bizonyított!!!

Viszont igazi hír:

 

 

Áder János köszönti Ferenc pápát (2013.03.19)

Kattintson a szövegre és láthatja a Bonum Televízió rövid videóját.

Szent József

Assisi Szent Ferenc

Ferenc pápa

Szűz Mária

Magyar Kurír

Ferenc pápa beiktatása

 

 

2013. március 13-n, szerdán 19 óra 6 perckor fehér füst szállt fel a Sixtusi-kápolna kéményéből a pápaválasztó konklávéban lezajlott eredményes szavazás jeleként. Néhány másodperc múlva megszólaltak a harangok is, megerősítve az új pápa megválasztásának hírét. Az új pápa megválasztásának tényét, a pápa személyét és nevét este 8 óra után Jean-Louis Taurant, a korelnök protodiakónus bíboros jelentette be a Szent Péter bazilika erkélyéről, a következő szavakkal:

Annuntio vobis gaudium magnum;
habemus Papam:

Eminentissimum ac Reverendissimum Dominum,
Dominum Georgium Marium
Sanctae Romanae Ecclesiae Cardinalem Bergoglio
qui sibi nomen imposuit Franciscum.

Jorge Mario Bergoglio, Buenos Aires bíboros-érseke a 266. főpásztor a római katolikus egyház történetében. A világmédia, amely – nagyrészt az utóbbi évtized robbanásszerű híradástechnikai fejlődésének köszönhetően – óriási, a tegnapi estén szinte kizárólagos figyelmet fordított a Vatikánra, első reagálásaiban azonnal az új pápa megválasztásával és személyével kapcsolatos kuriózumokat hangsúlyozza: a modern korban ő az első Európán kívüli (latin-amerikai) pápa, az első jezsuita a Szentszék trónján, a pápaság történetében az első, aki Ferenc néven lép Szent Péter örökébe. Ferenc pápa este 8 óra után néhány perccel jelent meg a Szent Péter téren összegyűlt mintegy 150 ezres tömeg előtt, a pápaválasztó bíborosokkal együtt. Már első nyilvánosság előtti megjelenésével „történelmet írt”, ugyanis először nem ő áldotta meg a híveket, hanem arra kérte őket, hogy imádkozzanak érte, vagyis az ő személyében az új pápáért. A bíborosi testület egyik tagja közölte, hogy Ferenc pápa szakított a hagyománnyal abban a tekintetben is, hogy nem a pápa számára készített emelvényre lépett (mintegy bíborosai fölé magasodva), hanem bíborosai között jelent meg, immáron pápaként az erkélyen.

Bíboros-érsekünk, Dr. Erdő Péter tegnap esti nyilatkozatában kiemelte, hogy az új pápa egyszerű, fehér pápai reverendában jelent meg a hívek előtt, ami szintén iránymutató gesztusnak tekinthető. Erdő Péter megemlítette, hogy az új pápa bensőséges és közvetlen stílusban szólt a tiszteletére összegyűlt hívekhez. Különös fontosságot tulajdonított annak a ténynek, hogy az újonnan megválasztott Szentatya Latin-Amerikából „érkezett”, ahol a világ katolikusságának 41 %-a él.

A pápa megválasztása utáni órákban az elemzők, Vatikán-szakértők már tudni vélték, hogy a az újonnan megválasztott pontifex a középkor nagy szentjét, Assisi Szent Ferencet és az ő lelkiségét idézte meg névválasztásával: a hívek és a külvilág felé nem a katolikus egyház pompáját és nagyságát, hanem a szerénységet, az egyszerűséget kívánja hangsúlyozni, felidézve Assisi Szent Ferenc szemléletét. Ez a gondolkodásmód tükröződött Bergoglio érsek életvitelében: egyszerű lakásban lakott és a tömegközlekedést használta, elsősorban busszal közlekedett Buenos Airesben.

Ferenc pápa azonban ezidáig nem nyilatkozott a névválasztást illetően, így tehát minden ezzel kapcsolatos elemzés találgatás csupán. Miért ne utalhatna a Ferenc név Xavéri Szent Ferencre, a jezsuita rend szentjére, Loyolai Szent Ignác szobatársára, az újkori katolikus misszió meghatározó alakjára, akit a pápa a Távol-Kelet legátusává nevezett ki 1540-ben és egész életében úton volt: Indiától Japánon át Kínáig hirdette az evangéliumot.

Az apai ágon olasz származású Ferenc pápa Argentínában született és élt, így elképzelhető, hogy szívének kedves Solano Szent Ferenc alakja. A Xavéri Szent Ferencnél egy nemzedékkel később született Solano Ferenc is a mai Spanyolország területén született, alapfokú iskoláit a jezsuitáknál  végezte, majd a ferences rendbe lépett. Életszentségének híre gyorsan terjedt, de ő a népszerűség elől menekülve a missziókba kérte magát, Peruba küldték. Tizenöt éven át hirdette az evangéliumot az indióknak, betegeket gyógyított, prédikált a népnek. Mintegy 25 000 indiót keresztelt meg. Argentína, Uruguay, Peru és Chile védőszentje. Utolsókén e szavak hagyták el ajkát: “Soli Deo gloria!”

Hajnal Piroska

Utólagos megjegyzés: Ferenc pápa nyilatkozott a névválasztásról – Assisi Szent Ferencet, a szegények védőszentjét választotta

Forrás: Szentek élete, Katolikus Lexikon, http://www.latimes.com/news/world/worldnow/la-fg-wn-francis-pope-name-20130313,0,2642213.story, http://www.vg.hu/kozelet/tarsadalom/argentin-lett-az-uj-papa-399705, ujember.hu,

 Ferenc pápa a bíborosokkal

 Ferenc pápa, Assisi Szent Ferenc

Xavéri Szent Ferenc

Solano Szent Ferenc