A bűnös szentté válhat, a bűneiben megnyugvó ember nem
Mindennap éberen őrködjünk, hogy ne kerüljünk távol az Úrtól –mindannyian ki vagyunk téve: a szív elgyengüléséről.
Dávid szent, még ha bűnös is volt. A nagy és bölcs Salamont azonban elutasítja az Úr, mert romlott. Erre a látszólagos ellentmondásra összpontosított a pápa homíliájában. A Királyok első könyvéből való olvasmány (1Kir 11,4–13) Salamonról és engedelmetlenségéről szól. Egy furcsa dolgot hallottunk – jegyezte meg a pápa: „Szíve nem volt teljesen az Úrral, az ő Istenével, mint Dávidnak, apjának a szíve.”Ez furcsa, mert Salamon nem követett el súlyos vétkeket, mindig kiegyensúlyozott volt, míg Dávidról tudjuk, hogy nehéz élete volt, és bűnös ember – mondta a Szentatya. – Mégis Dávid szent, Salamonról pedig azt mondják, hogy szíve eltávolodott az Úrtól. Az Úr korábban magasztalta őt, amikor óvatosságot kért a kormányzáshoz a gazdagság helyett. Tehát mivel magyarázható ez az eltávolodás? – tette fel a kérdést a pápa. – Azzal, hogy Dávid amikor tudta, hogy vétkezett, minden alkalommal bocsánatot kért. Salamon viszont, akiről az egész világ jókat mondott, és akivel Sába királynője is találkozni akart, eltávolodott az Úrtól, hogy más isteneket kövessen, nem vette ezt észre.” „Ez a szív elgyengülésének problémája. Amikor a szív kezd elgyengülni, nem olyan az, mint egy bűnös helyzet, vagyis hogy elkövetsz egy bűnt, és azonnal észreveszed, mondván: »Vétkeztem.« Ez világos. A szív elgyengülése ezzel szemben egy lassú folyamat, amelybe apránként csúszunk bele. Salamon dicsőségével, hírnevével eltelve ezen az úton kezdett járni.” „Paradox módon jobb a bűn nyilvánvalósága, mint a szív elgyengülése. A nagy Salamon király romlottként végezte: bűneiben megnyugvó lett, mert szíve meggyengült. A gyenge vagy meggyengült szívű férfi vagy nő legyőzött ember. Ez történik sok kereszténnyel közülünk. Azt mondják: »Én nem követek el nagy bűnöket.« »De milyen a szíved? Erős? Hűséges az Úrhoz, vagy lassan csúszik lefelé?«” – tehetnénk fel a kérdést.
„A szív meggyengülésének drámája mindannyiunkkal megtörténhet az életben – mutatott rá Ferenc pápa. – Mit tegyünk akkor? Őrködjünk szívünk felett. Őrködjünk. Mindennap kövessük figyelemmel, hogy mi történik szívünkben.”
„Dávid szent. Bűnös volt. Egy vétkes, aki szentté vált. Salamont viszont elutasították, mert romlott volt. Egy bűnei mellett kitartó ember nem válhat szentté. A bűnökben való megnyugváshoz a szív elgyengülése útján jutunk. Őrködjünk tehát! Mindennap őrködjünk szívünk felett! Tegyük fel a kérdést magunknak: »Milyen a szívem, a viszonyom az Úrral?« Ízleljük meg a hűség szépségét és örömét” – javasolta a pápa.