Az “angyali doktor” – Aquinói Szent Tamás

Adoro te devote latens Deitas,

Quae sub his figuris vere latitas.

Tibi se cor meum totum subjicit

quia te contemplans totum deficit.

Gyakran felhangzik templomunkban is Aquinói Szent Tamásnak az Oltáriszentséghez írott csodálatos himnusza (a magyar szöveg Babits Mihály fordítása alapján készült), melyben katolikus hitünk alapvetései mellett a hívő lélek bensőséges vallásos érzülete is gyönyörű kifejezést nyer. Január 28-án emlékezik meg az Egyház az “angyali doktorról”, Aquinói Szent Tamásról.

Tamás előkelő, nápolyi grófi család sarja (1225-ben vagy 1227-ben született Roccasecca várában), s mint legkisebb fiút szülei egyházi pályára szánták. Öt éves korában került a montecassinói bencés kolostorba, majd 1239-ben a nápolyi egyetemre, ahol grammatikát, logikát és természettudományt tanult. 1244-ben belépett a kolduló domonkos rendbe, ami édesanyját annyira elkeserítette, hogy Tamást fivéreivel elfogatta és egy évig fogva tartotta Roccasecca várában. 1245-ben Tamás elhagyhatta  várat, Párizsba utazott, ahol Nagy (Szent) Albert tanítványa lett, mesterét követte Kölnbe, ahol rövidesen bibliatudományt kezdett tanítani. 1252-ben visszatért Párizsba, 1256-tól magister teologiae, 1257-ben Szent Bonaventurával együtt az egyetemi magiszteri karba is bekerült. 1259-ben visszatért Itáliába, Orvietoban tanított, Rómában főiskolát szervezett a tehetségesebb domonkos rendi növendékeknek. 1268-tól három éven át a párizsi egyetemen tanított, 1272-ben tért vissza Itáliába. 1273-ban megszervezte a rendi főiskolát. 1273. december 6-án visszavonult a tanítástól. A pápa hívására útra kelt, hogy részt vegyen a zsinaton, de megbetegedett és a fossanuovai ciszterci apátságban elhunyt (1274. márc. 7). 1323-ban avatták szentté, 1567-ben egyháztanítóvá nyilváníttatott, 1880-tól “minden katolikus iskola védőszentje”. A teológusok, a könyvkereskedők és a szüzek is őt hívják segítségül.

Az “angyali doktor”

Élettisztaságáért és fényes elméjéért már életében Doctor Angelicus-nak nevezték. Élete fő műve a Summa Theologiae (A teológia foglalata), mellyel megteremtette a modern értelemben vett teológia tudományát. Arisztotelész filozófiájának következetes alkalmazásával foglalta rendszerbe a teológiának a korábbi évszázadok során megfogalmazódott tételeit, egységes rendszerré tette a hittudományt. Ragyogó elme, mélyen hívő lélek – áttekintette és szintézisbe foglalta mindazt, amit a görög bölcselők és az arabok, amit Szent Ágoston és a többi egyházatyák mondtak és leírtak Istenről és a világról, a kegyelemről és a természetről.

1264-ben IV. Orbán pápa elrendelte az Úr napjának megünneplését és Aquinói Szent Tamást bízta meg az úrnapi officium elkészítésével. Tamás tollából származik tehát az ünnep gyönyörűséges szekvenciája a Lauda Sion, valamint a Pangue lingua, a Sacris solemniis és a Verbum supernum kezdetű himnuszok.

A legenda szerint, egy alkalommal a kereszt előtt álló Szent Tamást megszólította az Úr: „Helyesen írtál rólam, Tamás. Milyen jutalmat kérsz érte?” Tamás így válaszolt: „Egyedül csak téged, Uram. Amit írtam, minden csak pelyva.”

Dicsérd, Sion, Megváltódat,

vezéredet, pásztorodat áldja hangos éneked!

…

Nagy titokról szól az ének:

élet élő kútfejének, a Kenyérnek hódolunk!”

(Úrnapi szekvencia, Babits Mihály és Sík Sándor ford. alapján, ÉE 577)

 Hajnal Piroska (MKL, Éneklő Egyház, saját)

 kép

Velazquez: Aquinoi Szent Tamás

Filippino Lippi: Szent Tamás győzedelmeskedik a pogány filozófusokon (részlet)

 Szent Tamás a feszület előtt