Az Egyház egyik legkedveltebb szentje: Páduai Szent Antal

A katolikus országokban alig van olyan templom, ahol ne találnánk meg szobrát vagy képét:  fiatal ferences szerzetesként ábrázolják, kezében liliom, kereszt, karján a Kisdeddel. Ez utóbbi arra a XIV. században elterjedt legendára vezethető vissza, amely szerint Szent Antalnak a Szentírás tanulmányozása közben megjelent a gyermek Jézus.

1190-ben született Lisszabonban, 15 éves korában lépett be az ágostonos Szent Vince, majd Santa Croce kolostorba, ahol szentírástudománnyal és az ókeresztény irodalommal foglalkozott; elmélyülten tanulmányozta Szent Ágoston munkásságát. A ferencesek missziós tevékenységét látva, s önmagában felfedezve a missziós lelkületet, 1220-ban a ferences rendbe lépett és Marokkóba indult hittérítőnek. Útját súlyos betegsége miatt megszakítani kényszerült. Hajóját egy vihar Szicília partjaihoz sodorta. 1221 pünkösdjén találkozott Szent Ferenccel, majd egy itáliai remeteségben élt imádságban és vezeklésben. Egy véletlen (váratlanul prédikálnia kellett) felfedte rendkívüli adottságait: képzettségét, tudományokban való jártasságát és szónoki adottságait, karizmáját. Ettől kezdve a rend prédikálni küldte: bűnbánatot, megbékélést és az emberiség jobbá válását hirdette. A prédikátor eszközeivel harcolt az eretnekek: a katarok, az albigensek és a pataria mozgalom  ellen. Kortársai az eretnekek kalapácsának is nevezték.

Szent Antal rakta le Bolognában a ferences teológiai oktatás alapjait (1223-25). Rómában IX. Gergely pápa előtt beszélt, és a Szentírásban való jártasságáért elnyerte a Szövetség szekrénye címet. Ekkor történet, hogy a jelen lévő soknyelvű hallgatóság minden egyes tagja a saját anyanyelvén hallotta őt beszélni.

1230-ban érkezett Padovába, ahol a nagyböjti időszakban az egész várost megtérítette. Véget vetett az uzsorások hatalmaskodásainak. Máig érvényben van az ő javaslatára hozott adóstörvény, amely szerint az adós csak vagyonával felel adósságáért, személyével és családjával nem.

Élete végén, betegsége hónapjaiban is prédikált és a megbékélést hirdette. 1231-ben halt meg Arcella kolostorában, ahonnan szentnek kijáró tisztelettel vitték Padovába. Sírja és fejereklyéje a padovai ferences templomban állandó tisztelet tárgya. IX. Gergely pápa avatta szentté 1232. május 30-án.

Ünnepe: június 13.

(Hajnal P. Forrás: Katolikus Lexikon, A szentek élete)

kép1

kép2 (Filippino Lippi: Szent Antal egy szerzetest ajánl a Szűzanya oltalmába)