Cikkek archívuma ebben a rovatban: Egyéb

Szereti az életet, szeret jót enni,szereti a jó társaságot, jó beszélgetéseket, kirándulásokat, mert ezek mind a jó Istenről mondanak valamit. Jól érzi magát, mert Isten mindent megad ehhez! Hobbija a fotózás.

Hogyan vált szabaddá??

forrás

Szent Benedek (kb. 470-547) életéről meglehetősen keveset tudunk. Halála után 40-50 évvel azonban (még elő tanúk elbeszélése nyomán) Nagy Szent Gergely pápa a Dialógusok című művének második részében megírta életét. Ez azonban, a szerző szándéka szerint, a Benedek életéhez kapcsolódó kis történetek, csodák sorozata. Gergely pápa igazában azt akarja olvasói tudtára adni, hogy hőse, Benedek — “neve és kegyelem szerint Áldott” (ezt jelenti a Benedictus név is) –, a Lélek mindenféle adományát megkapta. Életrajzi adatként azonban ebből az elbeszélés-sorozatból is világos: a szabin hegyek között fekvő kisvárosból, Nursiából (ma: Norcia) származott, Rómában tanult, de tanulmányai befejezése előtt — megundorodva az ottani erkölcstelen élettől — visszavonult, először Enfidébe (ma: Affide), majd tovább az Anio folyócska völgyében Sublacumba (ma: Subiaco). Itt éveken át remetéskedett, majd tanítványokat gyűjtött egy kis monostorba. Később — a hagyomány szerint 529-ben — innen is tovább ment, és végleg a Cassinum hegyen (ma: Monte Cassino) telepedett le, és ott alapította meg tulajdonképpen monostorát. Ennek a közösségnek írta szabálykönyvét, a Regulát.

A keresztény Nyugat számára a benedeki Regulát követő szerzetesek, a bencések teremtették meg a szerzetességet.Nursiai Szent Benedek

Regula

Szent Benedek szerzeteseivel Cassinum hegyén (ma: Monte Cassino) telepedett meg végleg. Itt írja meg — a szerzetes atyák tanításának és saját élettapasztalatainak felhasználásával — Reguláját, a közösségben élő szerzetesek szabálykönyvét.
A Regula szerzetesi életkeretet és lelki alapokat nyújtó írás, amely szerkezetileg Prológusból (Előszó) és 73 fejezetből áll.
A benedeki Regulát követő szerzetesek apát vezetése alatt az evangéliumi tanácsok vállalásával radikálisabb keresztény életet szeretnének élni. Mindebben a tanulékony szív megőrzése, az engedelmesség, az egyszerű élet vágya és a tisztaság segíti őket. Életük keretét a liturgia (közösségben végzett imádság), a lectio divina (lelki épülést szolgáló olvasmányok) és a munka jelöli ki.

Regula szövege

forrás

kép és részletesebb életrajz

Ne kívánd felebarátod házát! Ne kívánd felebarátod feleségét, se szolgáját, se szolgálóját, se ökrét, se szamarát, és semmit, ami a felebarátodé! (Kiv 20,17)

Hogyan látod az életed? Tetszik, szereted és élvezed, vagy azt kívánod, bárcsak más lenne? Amikor másokat látsz, azt kívánod, bárcsak a helyükben lehetnél, és az ő életük lehetne a tiéd? Szeretnél úgy kinézni, ahogyan ők, azzal rendelkezni, amivel ők, szeretnéd a családjukat, a karrierjüket? Vagy, elégedett vagy azzal az élettel, amit Istentől kaptál?

Ha valaki a másét kívánja, azt a Biblia nem támogatja. Isten a Tízparancsolatba is belefoglalta ennek a tiltását. Soha nem lesz tiéd valaki másnak az élete, így azután vágyakozni felesleges időpocsékolás. Nem lesz a kinézeted sem olyan, mint az övék, tehát használd ki a legjobban azt, amid van.

Senkinek sem tökéletes az élete, és az is lehetséges, hogy ha valakinek az életét kívánod, az illető valaki másnak az életét kívánja, vagy éppen a tiéd után vágyakozik. Ismeretlen emberek híresek akarnak lenni, a hírességek pedig az ismeretlen emberek magánéletére vágynak. Az alkalmazott főnök akar lenni, a főnök pedig, kevesebb felelősségre vágyik. Az egyedülálló nő házasságról álmodozik, a házasságban élő pedig, néha azt kívánja, hogy bárcsak egyedülálló lenne. A megelégedettség nem érzés, hanem döntés. A megelégedettség nem azt jelenti, hogy soha nem akarunk változást, vagy javulást látni, hanem azt, hogy boldogok lehetünk ott, ahol vagyunk, és a lehető legtöbbet kihozzuk abból, amink van, és élvezzük az élet ajándékát.

Bízz Benne. Ha Isten azt akarja, hogy neked is meglegyen az, ami másnak, akkor bízhatsz Benne, hogy eléd fogja hozni, de először azzal légy elégedett, amid van.

 

Joyce Meyer

Botond testvér: Rendben vagyok

„Meg vagyok róla különben győződve, hogy az apostolok azért tudták hirdetni az evangéliumot, mert őket megismerték, megszerették és rajtuk keresztül megszerették az Úr Jézust.”   Botond testvér

 

forrás

A hagyomány szerint a Golgotán fölfogták és áhítattal őrizték a Krisztus oldalából

folyó Szent Vér egy részét. Nagy Károly ideje alatt egyéb Krisztus-ereklyék mellett,

azt a drágakőedényt is Nyugatra hozták Jeruzsálemből, melyben a Szent Vért

őrizték.

Az átlényegülésről folyó 12-13. századi teológiai viták hatására növekedett

az Oltáriszentség kultusza, amelyet elősegített Lüttichi Szent Julianna látomása és

1264-ben a bolsenai mise, amikor a konszekrált ostya vérezni kezdett. Vérző

szentostyákról a 13.-14. században, a katolikus világ sok helyéről, főleg bajor

területekről van adatunk. Hatásukra IV. Orbán elrendelte az Úrnapja ünnepét.

A Szent Vér saját ünnepe Magyarországon augusztus 8-a volt. A helyi jelentőségű

ünnepet IX. Pius pápa 1849-ben az egész Egyház számára előírta július 1-re.

Ezután július a Szent Vér hónapja lett, Szent Vér-ájtatosságokkal.

Búcsújáró helyeink között Szent Vér-ereklyével bírt Pécs, Vasvár, Győr, Kassa,

A Szent Vér ereklye Ludbregben

Szeged, Ludbreg (Horvátország), Garamszentbenedek és Báta.

Bátai kegytemplom honlapja

 

forrás

kép

 

 

 

Az Úr Jézussal érintkezni kell: odamenni hozzá és megérinteni, illetve engedni, hogy ránk tegye a kezét. Kevés csak az érzelmek szintjén érintkezni vele, mert a legtisztább lelkesedés is lelohad, a legfennköltebb érzések is megváltoznak, talán épp az ellenkezőjükre fordulnak, mi magunk azonban több vagyunk ennél, személyiségünk érzelmeink mögött van. Kevés az értelmi úton való érintkezés is a mi Urunkkal, mert bár nélkülözhetetlen, hogy legyen róla alapvető fogalmunk, tudásunk, hiába gyarapítjuk vele kapcsolatos ismereteinket nap mint nap, ő mindezeken túl van, elérhetetlen messzeségben, s ha akarja, értelmünk működését részben vagy teljesen kiiktatva lép kapcsolatba velünk, álomban vagy elragadtatásban. Sőt még az akaratunk szabadságával történő érintés is kevés: hozhatunk döntéseket miatta és érte, de ha ezt nem az ő kegyelmének erőterében tesszük, erőfeszítéseink hiábavalóak és hatástalanok lesznek.
Testestül-lelkestül kell kiszolgáltatnunk magunkat Jézus érintésének, azzal a vággyal és hittel közeledve feléje, mint a hosszú évek óta beteg asszony, aki szenvedélyesen hitte, hogy már ruhája szegélyének érintésétől is meggyógyul. Az a közeg pedig, amelyben az Úr Jézussal a valóságos és teljes érintkezés létrejöhet, mindenekelőtt a szentségek és a liturgia világa, ahol ő lelkünk mélyét érinti meg, és megváltásának erejével legtitkosabb sebzettségünket gyógyítja. S ez akkor is igaz, ha külsőleg nem érezzük a gyógyulást. Az iránta való szeretetből elfogadott, értelmesen vállalt szenvedés mélyebb érintkezésre és egységre vezet a mi Urunkkal, mint a testi egészség visszanyerése. A gyógyulás vágyánál is erősebbnek kell lennie annak a vágyunknak, hogy vele egyesüljünk és az ő dicsőségére legyünk, akár úgy, hogy gyógyító ereje sokak előtt megnyilvánul rajtunk, akár pedig úgy, hogy szenvedéseinket egyesítjük az ő tisztaságos és végtelen érdemű szenvedésével.
Gyógyító Urunk, Jézus Krisztus, add kegyelmedet, hogy azzal a tudattal járuljunk Eléd minden szentáldozásban, hogy a kenyér színében isteni hatalmadat rejtő ruhád szegélyét érintjük, mely a Te csodálatos, gyógyító erődet közvetíti. Segíts, hogy tartózkodjunk a világ érintésétől, és elutasítsuk az önző és tisztátalan érintéseket, de a Te gyógyító, megerősítő, életadó érintésed hordozói és továbbadói lehessünk testvéreink számára.
Mk 5,21-43

„… nem használt a hirdetett ige, mivel nem párosult hittel azokban, akik hallgatták.” (Zsid 4,2)

A katalizátor az, ami elősegíti a változást, eléri, hogy megtörténjenek a dolgok! Például a pezsgőtabletta víz nélkül nem pezseg, a tésztából élesztő nélkül nem lesz kenyér, a magok napsütés nélkül nem nőnek növénnyé, a kékből sárga nélkül nem lesz zöld, a petéből spermium nélkül nem lesz magzat, a szikra nem gyújt tüzet, ha nincs hozzá oxigén.

A hit idézi elő, hogy Isten Igéje működjön életedben, hit nélkül semmi sem fog történni. Az izraelitákról szólva Pál ezt mondta: „nekünk is hirdették az evangéliumot, mint azoknak is; de nekik nem használt a hirdetett ige, mivel nem párosult hittel azokban, akik hallgatták” (Zsid 4,2). Egy író így fogalmazott: „Bizonyos eredmények sohasem érhetők el a megfelelő katalizátor nélkül. A lelki növekedéshez nem elég Bibliát olvasni vagy prédikációkat hallgatni. A megértést aktiváló összetevő a hit. Ha halljuk Isten üzenetét, aszerint is kell cselekednünk… Talán keserűség vagy harag van benned egy tönkrement kapcsolat miatt, és Isten azt mondja, hogy lépj túl ezeken az érzéseken, benned viszont nincs meg az akaraterő ehhez. Hadd bátorítsalak, bízz Isten igéjében, és cselekedj hitben! Ígéretei ki fognak nyílni életedben, ha aktiválod a hitedet.” A hit nem azt jelenti, hogy értelmed egyetértően jóváhagyja Isten Igéjét, és nem is a szív helyett csupán szájjal ismételgetése annak, amit olvastál. A hit az, ha Isten igéje szerint cselekszel, biztosan tudva, hogy Isten meg fogja tenni, amit megígért. Van egy különbség a hit és a bizalom között. Lehet, hogy elhiszed, hogy egy szék megtart, de csak akkor derül ki, hogy valóban bízol benne, ha ráülsz, és teljes súlyoddal ránehezedsz. Érted már a lényeget?

forrás

A katalizátor a kémiában olyan anyag, ami úgy gyorsít fel (akár nagyságrendekkel) egy kémiai reakciót, hogy ő maga annak során nem változik meg maradandóan. A szó a görög katalüszisz (feloldás) szóból keletkezett, latin végződéssel. A katalizátorok úgy fejtik ki hatásukat, hogy jelenlétükben a reakciók más úton, alacsonyabb aktiválási energiájú részfolyamatokon keresztül játszódnak le, ezzel növelvén a reakciósebességet. A katalizátornak gyakran kis mennyisége is elegendő nagy mennyiségű anyag átalakulásának meggyorsításához.

kép

Ferenc pápa enciklikájáról szóló ismertetőt a Szentszék készítette elő újságírók számára. A Vatikáni Rádió közel 40 nyelvi szerkesztőségének gondozásában elérhető honlapján történt az enciklika hivatalos közzététele. A magyar nyelvű fordítást Vertse Márta, a Vatikáni Rádió magyar műsorának nyugalmazott felelős szerkesztője készítette.