Szent Vér kultuszának története
A hagyomány szerint a Golgotán fölfogták és áhítattal őrizték a Krisztus oldalából
folyó Szent Vér egy részét. Nagy Károly ideje alatt egyéb Krisztus-ereklyék mellett,
azt a drágakőedényt is Nyugatra hozták Jeruzsálemből, melyben a Szent Vért
őrizték.
Az átlényegülésről folyó 12-13. századi teológiai viták hatására növekedett
az Oltáriszentség kultusza, amelyet elősegített Lüttichi Szent Julianna látomása és
1264-ben a bolsenai mise, amikor a konszekrált ostya vérezni kezdett. Vérző
szentostyákról a 13.-14. században, a katolikus világ sok helyéről, főleg bajor
területekről van adatunk. Hatásukra IV. Orbán elrendelte az Úrnapja ünnepét.
A Szent Vér saját ünnepe Magyarországon augusztus 8-a volt. A helyi jelentőségű
ünnepet IX. Pius pápa 1849-ben az egész Egyház számára előírta július 1-re.
Ezután július a Szent Vér hónapja lett, Szent Vér-ájtatosságokkal.
Búcsújáró helyeink között Szent Vér-ereklyével bírt Pécs, Vasvár, Győr, Kassa,
Szeged, Ludbreg (Horvátország), Garamszentbenedek és Báta.
