Szeptember 8. – Kisboldogasszony

Egyházunk a Szeplőtelen Fogantatás után kilenc hónappal ünnepli e rendkívüli, kegyelmekben gazdag gyermek születésnapját (Nativitas Beatae Mariae Virginis). Ujjongva, zsoltárokat énekelve állunk a kisded Mária bölcsőjénél, mert majd tőle születik a Krisztus, aki eltörli a bűnöket és a kegyelmeket kiárasztja.

Nagy örömmel, énekléssel zengedeznek az egek,

Vidámságot, nyájasságot mutatnak a földiek;

Mert ma Szűz Mária mint a legszebb rózsa,

Bimbajából kinyíla,

Szüzesség virága, ékes lilioma:

Kisasszonyunk Mária!

(Gimesi gyűjtemény, 1844)

Mária születéséről és gyermekéveiről egy apokrif újszövetségi irat, a feltehetően Kr. u. II században, görög nyelven íródott Jakab ősevangélium számol be részletesen. Szülei, a vagyonos, idősödő (Szent) Joachim és (Szent) Anna, akárcsak Ábrahám és Sára hosszú-hosszú évek óta imádkoznak Istenhez gyermekáldásért, de imájuk nem talál meghallgatásra. A bánkódó Joachim elindul a pusztába, hogy negyven napig böjtöljön és gyermekáldásért könyörögjön.

Egy napon áldozatot (bárányt) mutat be Istennek, hogy megtisztuljon. Ekkor megjelent neki egy angyal, hogy hazatérésre utasítsa.

A hazafelé úton egy pásztor kunyhójában tölti az éjszakát, ahol álmában ismét megjelenik neki egy angyal, hogy közölje vele az örömhírt: gyermeke fogant. Az otthonában imádkozó Anna szintén az angyaltól értesült arról, hogy gyermeke születik.

Kilenc hónap elteltével megszületik Mária. A legenda szerint a kisleányt szülei már születése pillanatában felajánlották Isten szolgálatára.

 Szűz Mária születése a középkori festészet kedvelt témája volt. Jézus születésével ellentétben Mária születését mindig zárt belső térben, legtöbbször egy szakrális jellegű épület szobájában ábrázolják. Ez az ábrázolásmód utal arra, hogy Máriát már születésekor templomi szolgálatra szánták (a kis Mária három éves korában lépkedett fel a jeruzsálemi templom lépcsőin, hogy a főpap előtt megjelenjen), és jelenti azt is, hogy Mária tulajdonképpen Krisztus egyháza. Az itt látható jelenetek Giotto di Bondone (1267-1337) freskóciklusának részei.  (Padovában, a Szűzanyának szentelt Arena-kápolnát egy gazdag uzsorás építtette, engesztelésül bűneiért. A falakra Giotto tizenhárom jelenetet festett Szűz Mária és szülei életéből, huszonhat freskó Krisztus életét ábrázolja, tizennégy részlet pedig az Erények és Bűnök allegóriáit.)

Mária születésének pontos helye nem ismert. A jeruzsálemi hagyomány a Betheszda-fürdő mellett jelölte meg Mária szülőházát. Itt már az V. század elején Szent Anna tiszteletére templomot építettek. A VII. századtól a templom felszentelésének évfordulóján, szeptember 8-án emlékeztek meg Szűz Mária születéséről.

Hajnal Piroska

(Katolikus Lexikon; Seibert, J., A keresztény művészet lexikona, Bp., Corvina, 2002; Borchgrave, H. de, Kalandozás a keresztény művészet világában, Bp., Athenaeum, 2000; Éneklő Egyház, Hozsanna)

kiemelt kép

kép1

kép2

kép3