Komm, Rosa! Für unser Volk!” (Gyere Róza! A népünkért!) E szavakkal lépett ki a kolostorból, két SS-tiszt foglyaként a karmelita Edith Stein, testvérével, Rosa Steinnel, 1942. augusztus 2-án. Egy héttel később, a birkenaui haláltáborban, a gázkamrában ért véget földi életük.

A kármelita Szent Terézia Benedikta 1891. október 12-én látta meg a napvilágot Breslauban, vallásos zsidó család gyermekeként. Édesanyja korán megözvegyült, de töretlen hittel és elszántsággal nevelte tizenegy gyermekét, különösen is féltő szeretettel a legkisebbet, Edith-et. Már kisgyermek korában kitűnt intelligenciájával, korán megtanult héberül, szívesen olvasta a prófétai könyvek héber szövegét. A tizenéves leány saját élete belső igazságát kereste, az utat, amelyen el kell indulnia, s noha továbbra is elkísérte édesanyját szombatonként a zsinagógába, érezte, hogy az igazság keresése során a zsidóság határait át kell lépnie.

Egyetemi évei alatt, Breslau és Göttingen egyetemein filozófiát tanult, a hozzá hasonlóan kereső fiatal értelmiségiek köréhez tartozott, a fenomenológia professzorának, a zsidó Husserlnek tanítványa és követője lett egy időre. 

Az első világháborúban vöröskeresztes ápolónőként teljesített szolgálatot. A Monarchia és Németország sebesült és haldokló katonáit ápolva szembesült a véres valósággal. Hite meg nem ingott, de a fenomenológia, a természetfeletti Létezőbe vetett hite már homályba borult. A ragyogóan tehetséges Edith hátat fordított Husserlnek és a fenomenológiának. Freiburgba ment, habilitálni szeretett volna és egyetemi karriert befutni, de egy nőnek, bármilyen okos és tehetséges is, ez a huszadik század húszas éveiben nem volt könnyű.

Kereső volt még ekkor is, amikor barátaitól megkapta a spanyol misztikus, Keresztes Szent János írásait. “Ez az igazság!” – sóhajtott fel Edit, amikor a könyvet elolvasta. Ez – vagyis Krisztus. Megtalálta az igazságot, amit gyermekkora óta keresett, de nem a filozófusokét, hanem a személyes Istent. Avilai Szent Teréz önéletrajzának hatására megtért (megtérése pillanatától katolikus).

1922. január 1-én keresztelkedett meg és ekkor járulhatott először a szentáldozáshoz, még ebben az évben megkapta a bérmálás szentségét. Ezután hazament, és közölte édesanyjával: “ katolikusvagyok!” Ezután a domonkosok tanítóképzőjében tanított Speyerben. 1931-ben Münsterben egyetemi docens lett. Hitler hatalomra jutását követően abbahagyta a tanítást, hogy kollégáit megkímélje a zsidósága miatti esetleges kellemetlenségektől. 1933. október 15-én lépte át a Kármel küszöbét Münsterben. 1935 húsvétján tette első fogadalmát. Édesanyja a fogadalomtétel órájában, leányával megbékélve halt meg. Terézia Benedikta 1938-ban tette le az örök fogadalmat.  Az év utolsó napján a kolostor orvosa átmenekítette Hollandiába. 1939-ben felajánlotta magát engesztelő áldozatul a világ békéjéért. 1940-ben nővére, Róza is belépett a Kármelbe.

1942. augusztus 2-án két SS-tiszt jelent meg a kolostorban: Terézia Benedikta és Róza nővéreket keresték. Mielőtt elhurcolták volna, Terézia Benedikta a kolostor kápolnájában, a tabernákulum előtt földre borulva megismételte első fölajánlását Jézusnak népéért és a világ békéjéért.

 

Szent II. János Pál pápa 1987-ben boldoggá, 1998-ban szentté és 1999-ben Európa társvédőszentjévé avatta.

Ünnepe: augusztus 9.

Hajnal P.

(Forrás: Katolikus Lexikon, Szentek élete, Puskely Mária: Európa társvédőszentje, Új Ember Évkönyv, 2007, 68-71.)

kép1

kép2

kép3

kiemelt kép

 

  1. Kérem Edit Steint, segítsen rátalálnom a személyes Istenre.

    Hozzászóló: Hegyi Margit
    válasz erre