Cikkek archívuma ebben a rovatban: Egyéb

Konzcsalad2015Mai világban sok minden megváltozott. Közhelynek tűnik, de a férfi és női szerepek megváltozása komoly hatással van családjaink életére. Mire kell figyelnünk, miket kell figyelembe vennünk? Ezekben segít eligazodni Miklya Luzsányi Mónika 5 gyermekes családanya, írónő.    

2017.május 21-én plébániánk fiataljai veszik fel a bérmálás szentségét.

Ez a szentség – más néven konfirmáció, vagyis megerősítés – folytatása a keresztségnek, amelyhez szorosan kapcsolódik. Ez a két szentség az Eucharisztiával együtt egyetlen üdvözítő eseményt képez: ezek a keresztény beavatás szentségei, amelyek révén a meghalt és feltámadt Jézus Krisztusban új teremtményekké és az egyház tagjaivá válunk.

A bérmálás szentsége a megkenést jelzi és fejezi ki. Valóban, a szent krizma, a szent olaj révén a Szentlélek erejében még inkább hasonulunk Jézus Krisztushoz, aki az egyedüli valóban felkent, a Messiás, Isten Szentje. A „konfirmáció” szó arra emlékeztet, hogy ez a szentség növeli a keresztségben kapott kegyelmet: erősebben egyesít Krisztussal, tökéletesebbé teszi kapcsolatunkat az egyházzal; megadja nekünk a Szentlélek sajátos erejét, hogy Krisztus igazi tanúiként terjesszük és védelmezzük a hitet, bátran megvalljuk Krisztus nevét és soha többé ne érezzünk szégyent a kereszt miatt.

Az apostolok Urunk mennybemenetele és pünkösd közötti kilenc napon át imádkoztak a Szentlélek eljöveteléért. Erre emlékezve, mi is imakilenceddel készülünk a nagy ünnepre. Kérjük, 9 napon át imádkozd ezen imát bérmálásra készülőinkkel:

Minden kérés után mondjuk: Légy magasztalva és dicsőítve.

  1. Szentlélek Úr Isten, jóra való sugallatod előzze meg tetteinket és kísérje azokat a Te segítséged kegyelme, hogy minden munkálkodásunk Veled kezdődjék.
  2. Szentlélek Úr Isten, szállj le fenséged trónjáról és készíts helyet a Te szolgád szívében.
  3. Szentlélek Úr Isten, akit az Atya és a Fiú tisztel, segíts állandóan az Isten jelenlétében élnem.
  4. Szentlélek Úr Isten, akit az Atya és Fiú tisztel, taníts meg az Atya Isten akarata szerint élnem.
  5. Szentlélek Úr Isten, aki az Isten Fia szívében székelsz, taníts meg megismerni és szeretni Téged.
  6. Szentlélek Úr Isten, aki az Atya dicsőségéről gondoskodik, taníts meg Isten bizalmában odaadóan élnem.
  7. Szentlélek Úr Isten, a tűznyelvek jele, gyújtsd szívemben a szeretet lángját.
  8. Szentlélek Úr Isten, titkos fehér galamb, taníts meg szeretni a Szentírást.
  9. Szentlélek Úr Isten, akinek se arca, se neve nincsen, taníts meg helyesen imádkozni.
  10. Szentlélek Úr Isten, aki a próféták ajkával szólsz, taníts meg nyugodtan, kiegyensúlyozottan élni.
  11. Szentlélek Úr Isten, szeretet lángoló tűzhelye, taníts meg okosan és türelmesen élni.
  12. Szentlélek Úr Isten, minden mennyei és földi javak birtoklója, taníts meg szerényen és alázatosan élni.
  13. Szentlélek Úr Isten, kinek kincsei mérhetetlenek, taníts meg megérteni a szenvedés értékét.
  14. Szentlélek Úr Isten, kinek kincsei megbecsülhetetlenek, taníts meg helyesen kihasználni a drága időt.
  15. Szentlélek Úr Isten, meg nem szűnő szeretet, oltalmazz a gőgtől és a szeretetlenségtől.
  16. Szentlélek Úr Isten, taníts meg ellenállni a haszontalan gondolatoknak és a felesleges képzelődéseknek.
  17. Szentlélek Úr Isten, a kegyelmek osztogatója, taníts meg mellőzni a felesleges beszédet és tevékenységet.
  18. Szentlélek Úr Isten, akinek teljességéből mindannyian merítettünk, taníts meg hallgatni és a kellő időben szólni.
  19. Szentlélek Úr Isten, örök szeretet, taníts meg jó példát mutatni másoknak.
  20. Szentlélek Úr Isten, végtelen jóság, adj kitartást a jóban.
  21. Szentlélek Úr Isten, édes tanító, taníts meg helyesen bánni az emberekkel.
  22. Szentlélek Úr Isten, lelkek kedves tanítója, taníts meg, hogy ne ítélkezzem senki felett, és a sérelmeket ne emlegessem.
  23. Szentlélek Úr Isten, fény mely a lelkeket boldoggá teszi, taníts meg meglátni mások szükségleteit, és a jócselekedeteket nem elhanyagolni.
  24. Szentlélek Úr Isten, nyomorultak atyja, add megismernem saját hibáimat.
  25. Szentlélek Úr Isten, aki csodákat művelsz a lelkekben, vezess éberséggel a tökéletességre.
  26. Szentlélek Úr Isten, aki ismeri a világegyetem jövőjét, segíts megszabadulni a sátán és a test rabszolgaságából.
  27. Szentlélek Úr Isten, aki előtt nincs titok, segíts elmenekülnöm a sátán ármányai elől.
  28. Szentlélek Úr Isten, aki ismeri az én jövőmet, a Te védelmed alá helyezem magamat, családomat, testvéreimet, barátaimat, jótevőimet és minden embert az egész világon.
  29. Szentlélek Úr Isten, taníts Isten dicséretére és dicsőségére, az emberiség üdvösségére és Szűz Mária örömére élni, hogy mint gyümölcsöző hasznos szolga, jó halállal haljak meg.
  30. Szentlélek Úr Isten, légy lelkem lelke, siess kegyelmeddel segítségemre. Segíts, hogy mindenben Reád hagyatkozzam, nevedben dolgozzak és Veled imádkozzak. Amen.

forrás 1.

forrás 2.

Henri Boulad egy életének 84. esztendejében járó, eredetileg szíriai származású, jezsuita szerzetes. Felekezete szerint görög katolikus, tehát Rómához tartozó, de bizánci rítusú keresztény.

Muzulmán környezetben élő keresztény kisebbség tagjaként Pascal, Teilhard de Chardin és Simone Weil tanítványának vallja magát. Családja szíriai, nagyapja, az interjúban is említett Szelim, még az 1860-as keresztényüldözés elől menekült Damaszkuszból Alexandriába és később ott is telepedett le. Boulad édesapja révén tehát szír-, míg édesanyja révén olasz származású, anyanyelve a francia. Már kamaszkorában pap szeretett volna lenni és 19 évesen be is lépett a jezsuita rendbe, 1963-ban Bejrútban szentelték pappá. Közel két évtizeden keresztül folytatta tanulmányait, filozófiából, teológiából, pszichológiából és pedagógiából is diplomázott, összesen három doktorátust szerzett. Ezt követően, Egyiptomba visszatérve 1967-től a kairói és alexandriai tanulmányi és nevelői központok tagja, tanára, majd vezetője. Nagyszabású tervet valósított meg a leprások felkarolására, melybe fiatal keresztény és mohamedán egyetemi hallgatók százait kapcsolta be. A 70-es évek végén az Egyiptomban működő szerzetesek elöljárói tanácsának elnökeként, Kalkuttai Teréz anyával egyetértésben szervezte meg az egyiptomi Caritast. 1983-tól Szudánban menekülttáborok szervezésével segítette az ottani népirtás elszenvedőit, illetve az ott, akkoriban még valós jelenségként létező rabszolgaság felszámolásáért küzdött. Abszolút önfeláldozó életéért megkapta a francia érdemrend tiszti keresztjét. 1991-től az észak-afrikai és keleti országokért felelős Caritas elnöke, továbbá alelnöke a római Caritas központnak. Számtalan előadást tartott Európában is, beszédei rádiókban is hallhatóak voltak. Számos műve megjelent magyar nyelven is. 2004 óta a kairói jezsuita kollégium vezetője.
Az idős jezsuita szerzetes szerint az iszlám és a muzulmánok közé nem szabad egyenlőségjelet tenni! Henri Boulad kiemelte, hogy a toleranciának is van egy bizonyos küszöbe, és bár szerinte az emberiség katasztrófa felé halad, mivel keresztény, így optimistának kell lennie a jövőt illetően.
Az interjút Kocsis Éva készítette  a Kossuth Rádió 180 perc műsorában.
– Egyre feszültebb a helyzet a Közel-Keleten, a családja szíriai, mit gondol, mi az a lépés, vagy döntés, amivel ezt a helyzetet meg lehetne oldani?
– Igen, ahogy mondta a családom szíriai származású, de már Szent Pál ideje óta Egyiptomban élünk. Van is egy kis keresztény negyed, ahol az egyik utcát Boulad utcának hívják. 1860-ban a muzulmánok lemészároltak tízezer keresztényt 10 nap alatt.
A nagyapám, Szelim és családja megmenekült egy nyitott lelkű muzulmán férfinak köszönhetően.
Vagyis kétféle iszlám létezik, és ez mára is igaz.
Van az irányítani akaró, erőszakos, és van a liberális, nyitott, toleráns iszlám.
Ez a kettősség Mohamed óta létezik, és a Koránban is jelen van. A két irányzat között pedig teljes az ellentmondás.
Az első a nyitottságra, a második a térítésre és mészárlásra fókuszál. Arra már a 9-10-ik században rájöttek a muzulmánok, hogy választani kell a kettő közül, és a másodikat, az erőszakos iszlámot választották. Bár a történelemben sokan voltak, akik sürgették a toleranciához és nyitottsághoz való visszatérést.
Ilyen volt például Abbasid bagdadi kalifa, vagy Al-Mamún kalifa. Aztán az 1928-ban alapított Muzulmán Testvériség az élre tört, a céljuk a kalifátus visszaállítása volt. Létrejöttük tulajdonképpen egy űrt pótolt, hiszen négy évvel megalakulásuk előtt Kemal Atatürk megszüntette a muzulmán világ egységét jelképező isztambuli Oszmán Kalifátust.
Képzeljük csak el ezt az űrt, ez olyan volt, mintha azt mondanák, hogy többé nincs pápa Rómában.

– Tulajdonképpen egy űrt pótol mindaz, ami jelenleg zajlik a Közel-Keleten?

– Ezért volt fontos ez a történelmi visszatekintés. Ez a kettősség megmaradt, ami nem az iszlám, az az iszlám ellensége. Nem véletlen, hogy a Muzulmán Testvériség jelképe a két kard keresztben. Ugyanez van Szaúd-Arábia címerében is.

– Az iszlám világban az Iszlám Állam terrorszervezet hol helyezkedik el?

– A radikalizmus teljesen megfelel az iszlám vallás hagyományainak.
A legfőbb próféta, Mohamed, sokszor maga is részt vett azokban a karaván fosztogatásokban, amelyeket híveinek is megengedett, vagy például árulás miatt lemészárolt 600 zsidót.
Tehát, amikor az iszlám világ azt mondja, hogy Mohamed a példa, akkor a minta a radikalizmus, a terrorizmus is. De amikor én ezt kimondom, akkor iszlamofóbnak neveznek, holott ez történelmi tény.

– Nem azért mondják, hogy Ön iszlamofób, mert vannak olyan iszlám hívők, akik ellenzik az erőszakot, ellenzik a terrorizmust?

– Különbséget kell tenni az iszlám és a muzulmánok között.
A muzulmánok nagy többsége kedves, szimpatikus ember. Békeszeretőek, akik az együttélésre törekszenek. Azonban egy őket irányító kisebbség nem az. Egyiptomban volt olyan, akit azért akasztottak fel nyilvánosan, mert a liberális, nyitott irányt támogatta. A történelem során sokszor próbálkoztak azzal, hogy az iszlámot toleránssá tegyék. Az iszlámnak több nagyon nyitott gondolkodója is van, akik a hitet és az értelmet akarták egyensúlyba hozni.
Mindig elítélték őket. Tíz évszázadon keresztül. De mindig voltak olyanok, akik ellenezték a radikalizmust.

– Akkor viszont a modern kor egyik nagy kérdése, hogy hogyan lehet a radikális iszlamizmus ellen, a terrorizmus ellen küzdeni. Lehet-e például fegyverrel?

– Sajnos a nyugat az iszlamizmus cinkosa. Gentleman’s agreemnent az elv – vagyis politikai, gazdasági és stratégiai okokból a nyugat úgymond flörtöl az iszlamizmussal.
Azt mondják – és hajlamos vagyok elhinni, – hogy Amerika korábban együttműködött az ISIS-szel. Ez a helyzet eszköz lenne az amerikaiak és a pénzvilág számára, hogy rátegye a kezét erre az olajban gazdag területre.

– Tehát Ön szerint a terrorizmus elleni harc az olajért, az ásványkincsekért folytatott harc?

– Igen, úgy gondolom, hogy ez egy olyan összefonódás, amelyben mindenki megtalálja a számításait. Szerintem van egy láthatatlan, manipuláló kéz a háttérben: gondoljon csak Szaddam Husszein, vagy Kadhafi bukására, a Bassar el Asszad elleni harcra, vagy Murszi egyiptomi hatalomra jutására, vagy mindarra, ami Jemenben történik, mindez azt szolgálja, hogy destabilizálja a térséget.

– Gondolom, hogy azzal egyetért, hogy az ellen mégiscsak tenni kell valamit, hogy keresztények ezreit végezzék ki.

– Nyilvánvalóan. De sajnos még a katolikus egyház sem nagyon hajlandó szembenézni a dolgokkal. A párbeszéd jegyében nem hajlandó világosan látni, és az igazságot kimondani.
A nyugat a tolerancia jegyében megnyitja a kapuit az intolerancia előtt.
Van egy francia város, Roubaix, ahol például a katolikus iskolákba már szinte csak muzulmán tanulók vannak. Személyesen jártam ott, az iskolatitkártól tudom.

– A Charlie Hebdo tragédia hogyan lett volna megelőzhető?

– Ez 12 ember halála. Szíriában negyedmillióan haltak meg.
Miért koncentrálunk csak a 12 emberre?
Mert Párizsban ölték meg őket.
És közben a világ tétlenül nézi azt, ami a Közel-keleten zajlik. Csak nagyon kevesen nyújtottak segítséget.

– A másik ezzel összefüggő probléma a bevándorlás kérdése.
Azt mondja a magyar miniszterelnök, hogy a bajban lévő embereket meg kell menteni, de akik kihasználják ezt a szolidaritást, azokat nem lehet beengedi Európába.
Mi a jó megoldás?

– Érdekes, hogy az integrációval nem volt minden bevándorlónak gondja. Hogy van az, hogy szinte csak az iszlám az, amelyik nem képes az integrációra?
És ki is mondják: nem akarunk integrálódni, hanem mi fogunk titeket integrálni.
És ehhez a terv a következő: az első a bevándorlás, amely tudatosan tervezett.
A másik a gyermekszülés.
Mondják is, hogy „asszonyaink méhén keresztül fogjuk meghódítani Európát”.
És tessék: az európaiaknak 1-2 gyereke van, a muzulmánoknak 5-10.
Néhány éven belül a demográfiai egyensúly megbillen.
Ez matematika. És a harmadik, a megtérés.
A nyugat elvesztette vallásai gyökereit és morális tartását.
Emiatt az iszlám – főleg a fiataloknak – igazodási ponttá vált, amit a nyugat már nem tud megadni.
És mindaz, amit balliberálisnak nevezünk az ebbe az irányba mutat.
Ilyenkor persze rögtön mondják, óóó, akkor te jobboldali vagy? Nem, én nem vagyok semmi pártján.
Én az igazság pártján állok, Jézus pedig azt mondja, az igazság szabaddá tesz. Európa, a nyugat már nem szabad.
Sem politikailag, sem erkölcsileg nem szabad már.
Engem nyugtalanít Európa céltalansága. Már nem hiszünk semmiben sem.
Hogy mit tegyünk?
Elég bátornak kell lenni az igazságot kimondani. Akár azon az áron is, hogy elvágják a torkunkat.
Az egyik esély ma az internet. A twiter, facebook, amely elindította Egyiptomban is a forradalmat.
Európának pedig vissza kell nyernie az erkölcsiségét és a hitét, amit a második világháború után elvesztett.
Ez az első és legfontosabb feladat.
Napóleon élete vége felé azt mondta: „két erő vetélkedik a világon: a kard és a lélek. A kettő közül a lélek az erősebb.”
Ha egy olyan ember mint Napóleon, aki egész életében háborúzott ezt mondja, akkor az jelent valamit. A valódi erő, ami a világot irányítja az a lélek.

– Akkor egyetért a bevándorlás szigorításával?

– Nagyon helyes, ha segítjük az embereket. De van, amit úgy nevezünk, hogy a „tolerancia küszöbe”.
Ez azt jelenti, hogyha valakit találok az utcán és hazaviszem, enni adok neki, szobával kínálom, igyekszem a problémáit megoldani.
De egyszer csak azt mondja nekem: „de nekem nem egy, hanem két szoba kell. Aztán három. És ne délben legyen ebéd, hanem 3 órakor.”
Amikor az akarja megszabni a törvényt, akit befogadtam, akkor elküldöm az otthonomból. Jézus azt mondta, „legyetek szelídek, mint a galamb, és okosak, mint a kígyó”.
Európa most békés, mint a galamb, de elfelejtette a másik utat.
A nyitottság, a tolerancia, az emberi jogok nevében eladjuk a házainkat, eladjuk az országunkat, eladjuk a kultúránkat és eladjuk az identitásunkat.
Nagyon sokan figyelmeztetik Európát, de nem akarja meghallani.
Amikor majd megérti, késő lesz. És ez nagyon hamar elkövetkezik.
Európa fővárosában, Brüsszelben a leggyakoribb név, amit a gyerekeknek adnak a Mohamed. Brüsszel 40 százaléka muzulmán.

– Optimista a jövőt illetően?

– Ha nem lennék optimista, nem lennék keresztény.
Az optimizmusomat úgy hívják, hogy reménység.
Emberi szempontból katasztrófa felé haladunk.
De hiszek a lélekben, hiszek a történelem irányában.

Henri Boulad

kép

„A kivándorlás joga előtt létezik a jog a helyben maradáshoz” – tolmácsolja a pápák álláspontját Dr.Papp Miklós görögkatolikus lelkész. A budapesti Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola erkölcsteológia tanszékének vezetőjével a menekültügy morális kérdéseit taglaltuk.

– Napjainkban sokakat a keresztény szeretet parancsa a menekültek mérlegelés nélküli befogadására hívna, racionális énünk viszont megfontoltságra int. Milyen szempontok segíthetnek a helyes mérlegelésben?...

„Jelenlét nélkül nincs szeretet. Ha nem vagyok jelen, akkor az nem valódi szeretet.
A személyes figyelem adja meg azt a személyességet, melyet az ember igazán az Istennel való közösségből tud megtanulni.”- mondja Sajgó Szabolcs jezsuita atya

Mi a hasonlóság a házasság és a zarándoklat között? Milyen titkokat rejt a szerzetesség? Kik a Szentjánosbogarak?

Nézd meg a videót és ismerd meg Sajgó Szabolcs jezsuita atya válaszait!

  mapa online

Templomunk 275. évfordulója alkalmából ebben az évben több koncertet is szervezünk. Szeptember utolsó vasárnapján, szeptember 26-án 17h-kor rákoscsabai keresztény hangszeres gyerekek produkcióiból állítunk össze egy hangversenyt. Örömmel vennénk, ha jelentkeznél, és egy zongorakíséretes darabbal részt vennél ezen a zenei eseményen.

 

Kérlek ennek szervezéséhez add meg a következő adatokat:

 

Neved:…………………………………………………………………………………………………………..

Születési dátumod:…………………………………………………………………………………………………………….

Hangszered:………………………………………………………………………………………………………

Hangszeres osztályod:…………………………………………………………………………………………..

Zenetanárod (felkészítő tanárod) neve:…………………………………………………………………………

A választott darab címe:……………………………………………………………………………………………………….

A választott darab zeneszerzője:……………………………………………………………………………………………….

 

Nagyon fontos, hogy a választott darabod zongorakíséretét az adatlappal együtt küldd vissza szeptember 10-ig. (A kottán mindenképp tüntesd fel a neved!) .

Szeptember 19-én szombaton, délelőtt 9 és 11 óra között tartunk egy főpróbát, az ezen való jelenlét feltétele a koncerten való muzsikálásnak.

A jelentkezési lapot és a kottát odaadhatod:

-Dudásné Fekete Imeldának (06 30 366 2634)

-Tóthné Mózer Annamáriának (06 30 260 3001)

 

Bármilyen kérdésed van, keress meg bátran!

Minden jót!

Annamari és Imelda

kép

 

Szeretettel hívjuk a Szeretetláng Fesztiválra augusztus 29-én, 9-18 óra között  Máraremetei Kegytemplom parkjába.

Az esztergomi bazilika altemplomában helyezték örök nyugalomra augusztus 22-én Paskai László bíborost, nyugalmazott esztergom-budapesti érseket. A gyászmisét utóda, Erdő Péter bíboros mutatta be a zsúfolásig megtelt főszékesegyházban.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A szertartáson koncelebrált Stanisław Dziwisz bíboros, krakkói érsek és Josip Bozanić zágrábi érsek megbízottja, Ivan Saska segédpüspök, Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai és számos Kárpát-medencéből érkezett püspök, valamint mintegy háromszáz paptestvér. A szentmisén részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az állami, társadalmi és kulturális élet képviselői, a diplomáciai testületek tagjai, a testvéregyházak képviselői.

A szentmise elején Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius tolmácsolta Ferenc pápa üzenetét, amelyet Erdő Péter bíborosnak küldött elődje haláláról értesülve.

Erdő Péter bíboros szentmisén elhangzott prédikációját teljes terjedelmében közöljük.

Kedves Gyászoló Testvéreim!

1. A mai evangéliumban Krisztus szenvedéstörténetének egy részletét hallottuk. A felolvasott sorok ennek a passiónak a végét tartalmazzák. Pontosabban szólva majdnem a végét. Jézus már az Olajfák Hegyén vért izzadva imádkozik. Ránehezedik az emberiség bűne. Előre látja a szenvedést, ami vár rá, és kéri Istent, hogy szabadítsa meg őt. Mégis hozzáfűzi: „Ne az én akaratom legyen, hanem a tiéd”.

Ezután látjuk magunk előtt az elfogatást, a megcsúfolást, a megostorozás kínjait, szinte halljuk, amint a tömeg Barabás szabadon bocsátását kívánja, és elszorul a szívünk, amikor Jézus tanítványaitól elhagyatva elindul a Golgotára. A keresztre szegezés és az agónia, a Krisztus ajkáról felhangzó zsoltáridézet, hogy „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?” szinte a végtelenségig fokozza a drámai feszültséget. Nem a kétségbeesés kiáltása ez, hanem a szenvedő Messiás küldetésének beteljesedéséről és ennek sugárzó tudatáról tanúskodik. Ezután következik Lukácsnál az utolsó szó: „Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet!” A megnyugvás, az Istenbe vetett, végső bizalom szavai ezek. Utána szinte a csendben kopognak a következő sorok Arimateai Józsefről, aki elkéri Pilátustól Jézus testét, és sziklasírba helyezi. Tiszteletre méltó és nagyszerű történet volna ez. Egy ártatlan ember halála, aki hűséges maradt Istenéhez, és a szenvedésben sem veszítette el bizalmát és szeretetét.

Csakhogy ez a szakasz a szenvedéstörténetnek csak majdnem a vége. A történet vége a feltámadás, a húsvét hajnalának örömhíre, a találkozás a tanítványokkal és az ígéret, hogy „veletek vagyok minden nap, a világ végezetéig”. Ha Krisztus velünk akar lenni a világ végéig, akkor azt is akarja, hogy mi, tanítványainak közössége létezzünk a történelem végéig. Isten nélkül nem volna világmindenség és nem volna ember sem. Vele lenni, a közelében lenni a földi életben is a legnagyobb boldogság. De aki úgy hal meg, hogy rábízza az életét, hogy vele való szeretetkapcsolatban végzi be földi pályáját, annak számára ez a szeretet a biztosíték az örök életre és a boldogságra. Mindenkinek, aki Istennel kiengesztelődve fejezi be pályáját, nyitva áll az útja, megvan a reménye az üdvösségre. Ezt az utat kíséri az Egyház imádkozó szeretete, az elhunytakért felajánlott szentmise is.

2. Paskai László bíboros Krisztus hitében és szeretetében élt. Fiatalon felébredt lelkében a papi és szerzetesi hivatás. Olyan kereszténységet ismert meg Szent Ferenc rendjében, amely a nehéz időkben is kész a nagylelkűségre, a közvetlen emberi segítségre és akár a hősies önfeláldozásra is. Amikor manapság a háború alatt és után vértanúságot szenvedett magyar ferencesek boldoggá avatási ügye zajlik, egyre világosabban látjuk, hogy milyen volt a légkör és a helyzet, amikor elhunyt bíboros főpásztorunk a ferences hivatást választotta. Mire tanulmányait befejezte, és sor került a papszentelésre, már a szerzetesrendeket is feloszlatták, a kevés engedélyezett közösség pedig csak igen korlátozott létszámmal működhetett. Ezért aztán a Nagyváradi Egyházmegye kötelékében, a Csanádi Egyházmegye területén végezte papi szolgálatát. Hamarosan teológiai tanár és szemináriumi elöljáró lett előbb Szegeden, majd Budapesten. A Hittudományi Akadémián a filozófia professzora volt. Soha nem felejtem el lényegre törő, világos, hitünket erősítő előadásait. Amikor pedig Zemplén püspök úr halála után a tanév végéig átvette a morálteológia oktatását, végigfutott a szemináriumon a hír, hogy vigyázni kell, mert a professzor úr komolyan veszi a vizsgát. Paskai bíboros úr a hitet és a teológiát valóban komolyan vette. Meggyőződése volt, hogy az igazságokat és a fogalmakat az adott kor és eszmerendszer összefüggésében kell érteni és magyarázni. Vallotta, hogy az igazságot kereső embernek „fegyelmezett gondolkodásra” van szüksége. Szemináriumi elöljárói munkája éppen úgy, mint tanári tevékenysége sokak számára ma is kedves emlék.

Püspöki kinevezése után előbb Veszprémben, majd Kalocsán, végül Esztergomban teljesítette szolgálatát. Itt érték a rendszerváltozás viharos évei. Olyan időszakban vezette az Esztergomi, majd az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyét, amikor megváltozott az ország és az Egyház élete. Ez az az időszak, amikor a rendszerváltozással új intézményes lehetőségek nyíltak az egyházak előtt is, amikor hazatért Mindszenty bíboros úr, és újratemették Esztergomban. Ez volt az az idő, amikor kétszer is pápalátogatásra került sor Magyarországon. Ezek voltak azok az évek, amikor számos egyházi intézmény kezdhette meg ismét a munkáját. Olyan idők voltak azok, amelyek mindenkitől állóképességet, nyitottságot, új ötleteket kívántak. Olyan személyes tulajdonságokat, amelyek valóban különlegesek.

Paskai László bíboros a hit embere volt, a legfontosabbnak tartotta az egyházmegye életében az Oltáriszentség és a Szűzanya tiszteletét. Minden első csütörtökön és első szombaton közös imádságot tartott a papi és szerzetesi hivatásokért, a magyar ifjúságért és a családokért. Különösen szívén viselte a kárpátaljai misszió ügyét. 1994-ben pedig ő tartotta meg a II. vatikáni zsinat után, sőt a II. világháború után az első egyházmegyei zsinatot Magyarországon.

3. Hálával emlékeznek rá mindazok, akiket püspökké, pappá vagy diakónussá szentelt, azok a közösségek, amelyeket ő alapított, közöttük a Szent István Lovagrend, azok a plébániák és szerzetesrendek, akiknek az életét szeretettel segítette és kísérte. Magam is köszönettel tartozom neki mint hajdani tanáromnak, gondos és segítőkész főpásztoromnak és tiszteletreméltó elődömnek, aki szeretettel fogadott az egyházmegyében.

Kedves és közvetlen volt a nyugalomba vonulása után is. A papok nagyon szerették, részt vett az egyházmegye közös eseményeiben. Alázattal viselte a kritikákat és a nemegyszer igazságtalan támadásokat is. Méltósággal és szeretettel hordozta az évek terhét, a fokozódó betegségek szenvedéseit. Tudtuk ugyan az utóbbi hetekben, hogy már súlyosan megromlott az egészsége, mégis váratlanul ért bennünket halálának híre. Szeretettel őrizzük az emlékét, imádkozunk érte mindannyian. Kérjük Krisztus Urunkat, hogy fogadja örök dicsőségébe és boldogságába László főpásztorunkat! Forduljon hozzá is ezekkel a szavakkal: „Még ma velem leszel a paradicsomban!” Ámen.

* * *

A gyászszertartást megelőzően a dicsőséges rózsafüzért imádkozták el az augusztus 17-én, hétfőn elhunyt főpásztor lelki üdvéért. A végakaratának megfelelően elmondott liturgia Paskai bíborosnak – az esztergomi bazilika főoltára előtt felállított – koporsója előtt zajlott a jelenlévő püspökök vezetésével.

Paskai László Szegeden született 1927. május 8-án. Apja Paskai Ádám, anyja Ördög Mária. Egy fiútestvére van. 1945-ben a szegedi piarista gimnáziumban érettségizett, és ezután augusztus 29-én Szécsényben belépett a ferences rend Kapisztrán Szent Jánosról nevezett rendtartományába. A szerzetesrendben a Pacifik nevet kapta. A ferences rendben 1949. október 4-én tett örökfogadalmat. Teológiai tanulmányait Gyöngyösön kezdte.

A rend szétszóratása után a nagyváradi egyházmegyéhez került, és tanulmányait Budapesten a Hittudományi Akadémia hallgatójaként fejezte be, ahol 1952-ben teológiai doktori címet szerzett.

Budapesten szentelték pappá 1951. március 3-án. Ezután Szegeden püspöki szertartó volt. 1955-ben Szegeden a szeminárium prefektusa és a teológiai főiskola tanára, 1962-ben a szeminárium spirituálisa; 1965–1969 között Budapesten a Központi Papnevelő Intézet spirituálisa, 1973-tól rektora volt. Közben 1965–67 között a Hittudományi Akadémián a filozófia megbízott tanára, 1967–1978 között nyilvános rendes tanára volt.

VI. Pál pápa 1978. március 2-án címzetes bavagalianai püspökké és veszprémi apostoli kormányzóvá nevezte ki. Püspökké szentelése 1978. április 5-én Veszprémben történt. Szentelője Lékai László bíboros, esztergomi érsek, társszentelői Kádár László érsek és Kisberk Imre püspök voltak. Püspöki jelmondata: In virtute spiritus / A lélek erejében (Lk 4,14). 1979. március 31-én veszprémi megyéspüspökké nevezték ki. II. János Pál pápa 1982. április 5-én utódlási joggal kalocsai koadjutor érsekké nevezte ki.

1986. június 30-án, Lékai László bíboros halála után a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökévé választották meg, e tisztséget 1990. szeptember 17-ig töltötte be. Az esztergomi érseki székre való kinevezése 1987. március 3-án történt, így Magyarország prímása lett. 1988. június 28-án a pápa bíborossá kreálta, és címtemplomául kijelölte a Corso d’Italián levő Avilai Szent Teréz-templomot. Rómában 1988-tól tagja volt a Megszentelt Élet Intézményei és az Apostoli Élet Társaságai Kongregációjának, a Justitia et Pax Pápai Tanácsnak és a Kánonjogi Kódex hiteles értelmezésével foglalkozó pápai bizottságnak.

1988. augusztus 20-án II. János Pál pápát a püspöki ponferencia nevében lelkipásztori látogatásra hívta meg, amely 1991. augusztus 16–20. között történt meg. 1989-től volt tagja a Keleti Egyházak Kongregációjának. 1989 májusában Kárpátalján tett látogatást, elindította a helyi római katolikus egyház újjászervezését, majd 2002. március 27-én a Szentszék megyéspüspökséggé szervezte ezt a területet, melynek első püspöke Majnek Antal. Mindszenty József földi maradványait Mariazellből hazahozatta, és 1991. május 4-én újratemette az esztergomi bazilika altemplomában, majd 1994-ben elindította boldoggá avatását.

Az új időknek megfelelően II. János Pál pápa magyarországi látogatása évében, 1991-ben ökumenikus szellemben nemzetközi konferenciák vették kezdetüket, amelyek azóta is tartanak. Ezeket a levéltár szervezte Esztergom várossal, majd Komárom-Esztergom megyével karöltve, és ennek eredményeként publikációk láttak napvilágot. Mindezeket Paskai László bíboros pártfogolta védnökként és előadóként is. Nem véletlen, hogy az 1991-es konferencia és a hozzá kapcsolódó kiállítás kötetei ajándékként kerültek a Szentatyához. Emellett megindulhatott a Strigonium Antiquum periodika is. Létrehozta az esztergom-budapesti zsinat szellemében az Egyháztörténeti Bizottságot, amely évente rendez konferenciát Budapesten a főegyházmegye történetével foglalkozó kutatók részvételével. Ennek eredményeként rendezhette meg a millennium alkalmából készülő vatikáni kiállításhoz kapcsolódva a konferenciát, amelynek előadásaiból összeállt a Miscellanea Ecclesiae Strigoniensis periodika első kötete. Amikor az Állami Egyházügyi Hivatal 1989-ben megszűnt, és kihirdették az úgynevezett harmadik magyar köztársaságot, akkor nagyobb mozgásteret biztosítottak az egyháznak.

A Szentszékkel folytatott megbeszélések értelmében 1990-ben megújult a vatikáni diplomáciai kapcsolat, és Angelo Acerbi nuncius hazánkba érkezett. II. János Pál pápa lelkipásztori céllal 1991-ben hazánkba látogatott. A Szentatya 1993-ban a Hungarorum gens kezdetű rendeletében a magyar egyházmegyéket átszervezte, így az eddigi esztergomiból Esztergom-Budapesti Főegyházmegye lett. Még ebben az évben az érsekség átköltözött Budapestre.

Paskai László 1994. július 3–9. között, Magyarországon a II. Vatikáni Zsinat után elsőként megszervezte az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyei Zsinatot. Több templomot szentelt föl: 1987-ben a győri Szentlélek-templomot és a budapest-pünkösdfürdői Boldog Özséb-templomot, 1994-ben Budapest-Kőbányán a Szent György-templomot és Budapest-Kelenföldön a Szent Gellért-templomot, 1995-ben Újpest-Káposztásmegyeren a Szentháromság-templomot, 1996-ban Budapest-Lágymányoson a Magyar Szentek templomát, valamint a Budapest-Zoborhegy téri Regnum Marianum-templomot, 2000-ben Budapest-Pestszentlőrincen a Szent Margit-templomot, valamint Budapest-Rákoskeresztúr-Madárdombon a Szent Pál-templomot, 2001-ben Budapest-Soroksár-Újtelepen a Fatimai Szűzanya-templomot.

Több egyházmegyei és országos egyházi ünnepség szorgalmazója volt. Nagyszabású ünnepségsorozatot rendeztek a határokon átívelően Szent Adalbert tiszteletére, a millenniumot a Szent Korona Esztergomba vitelével ünnepelték meg. A Vatikán és egyes országok szorosabb kapcsolatát kifejező vatikáni kiállítások sorában a magyar egyház az elsők közt vehetett részt 2001-ben. 2002. december 7-én II. János Pál pápa elfogadta a 75. évét betöltött bíboros lemondását, Paskai László ekkor a főegyházmegye apostoli adminisztrátora lett, e szolgálatot 2003. január 11-ig látta el. 2003. március 23-án Batthyány-Strattmann László boldoggá avatási szentmiséjén II. János Pál pápa mellett koncelebrált.

Nyugdíjba vonulása óta Esztergomban, a Simor János Nyugdíjas Papi Otthonban lakott, és ahol tudott, segített a lelkipásztorkodó papságnak és utódának, Erdő Péter bíborosnak. 2008. október 23-án Esztergom díszpolgárává választották.

Fotó: Mudrák Attila; MTI

Agonás Szonja/Magyar Kurír

kép