“Amikor beteltek a Pünkösdnek napjai, az apostolok  mind együtt voltak ugyanazon helyen; zaj támadt az égből, mint a heves szélvész, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek szólani, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket (Apostolok csel. 2,1-4).”

A Pünkösd (görög pentekoszté = ötvenedik) a Szentlélek eljövetelének ünnepe a Húsvét utáni ötvenedik napon. A Szentlélek elküldése teljesíti ki a Húsvét ünnepét, mert Húsvét hatásai csak Pünkösd után a Szentlélek által kezdhettek érvényesülni.

Az ószövetségi korban zarándokünnep volt, melynek neve a történelem során többször is változott. Eredetileg aratási ünnep, az első búzatermés ünnepe, a Számok könyve (28,26) a hetek ünnepének nevezi, mert a kovásztalan kenyér ünnepe után 7 héttel ülték. Később lett az első kéve felajánlása utáni ötvenedik nap (Lev 23,9-14, Tób 2,1, stb). Aratási ünnep, tehát örömünnep, melyet nagy vigassággal ültek meg.

 

Az ünnep a Kr. u. 2. századtól történeti jelleget öltött: a Sinai-hegyen kapott törvény kihirdetésének lett az emléknapja (ApCsel 2,5). Az Újszövetségben  a Szentlélek eljövetelének napja. Pünkösd nyelvcsodája helyreállítja a bábeli  zűrzavart: a Szentlélek egybegyűjti azt, ami azelőtt szétszóródott, egységbe forrasztja a sok különbözőt. A Szentlélek által egybegyűjtött emberek gyülekezete az Egyház (Ecclesia), ily módon a Pünkösd az Egyház születésnapja. Az eddig háttérbe húzódó apostolok igehirdetőkké válnak a Szentlélek által, elindítva ezzel az Egyház missziós, apostoli tevékenységét.

 Veni Sancte Spiritus, et emitte caelitus lucis tuae radium.

 

A Pünkösd ünnepéhez kapcsolódó magyar népszokások (pünkösdölés) alkalmával a fiatalok pünkösdi királyt (legénybírót) és  pünkösdi királynét (királylányt) választanak. A pünkösdi király a legények vetélkedéséből győztesen kikerült ifjú lett (lásd Jókai Mór: Egy magyar nábob című regényének a pünkösdi király választásáról szóló fejezete), a pünkösdi királyleány pedig erényessége miatt nyerte el a kitüntető címet. Koronája (koszorúja) rózsából készült. 

Hajnal P.

(Forrás: Katolikus Lexikon, Herbert Haag: Bibliai Lexikon, Éneklő Egyház)

kép1

kép2

kép3

kép4