Lelki megtisztulásunkat és lelkünk, szívünk és elménk felkészülését szolgálja a három alkalomból álló lelkigyakorlat, a triduum, a szentmiséken elhangzó lelkigyakorlatos szentbeszéd. Ebben az esztendőben Gável Henrik atya, pestszentlőrinci plébános tartott lelkigyakorlatot templomunkban.

 A Messiáskirály napjaiban az igazság virága nyílik, és teljes béke lesz a világ végéig. (24. zsoltár)

tintorettoj

A karácsonyra várakozó ember, még a hívő ember figyelmét is eltereli az őt körülvevő hangoskodással teli világ a karácsony lényegéről, pedig Isten éppen azt akarja, hogy ezt a lássuk meg. A karácsony lényege az, hogy az Úr személyesen jön el hozzánk. Az ünnephez kapcsolódó hagyomány nem fedheti el előlünk ezt az igazságot. Ma már mindenki és bárki által ismételgetett közhely: a karácsony a szeretet ünnepe. Igen, az, de milyen szereteté? Azé a szereteté, hogy Isten szeret bennünket. A karácsony Isten szeretetének ünnepe. Az Isten fia közénk jövetelének ünnepe. Ez a karácsony legfontosabb üzenete: Isten fia közénk született – ez a mi valóságunk, és ezt a valóságot kell elfogadnunk (benne a betegséget, a halált is), a földi életet, úgy ahogy van.

Mit vár tőlünk és mit kínál nekünk az Úrjézus? Jézus észreveszi tanítványaiban a hitet, ők hisznek abban, hogy Jézusban az Isten van jelen. Újra át kell élnünk, a Szentlelket hívva segítségül, hitünk misztériumait, és mindezt a karácsonyra készülve mélyebben élhetjük át. Tudatosuljon bennünk az, hogy a hit nem magától értetődő dolog, a hit – ajándék. Gondolkodjunk el azon, talál-e hitet az Emberfia itt, amikor másodszor eljön? Az Úrjövet időszakában az Egyház a vőlegényt (Krisztust) váró menyasszony. Él-e ez a vágyakozás az Egyház tagjaiban – bennünk? Amikor az Egyház a karácsonyt ünnepli, az nem csak egyfajta megemlékezés! Krisztus valóban eljön, az idén is, mert Ő folyamatosan érkezik: ő az Emmánuel! Nem válhat a hitünk hagyománnyá, olyan ünnepléssé, amit a világ diktál. Ebben a szent időben várjuk az Urat, és csak Őt várjuk!

tintoretto

A triduum harmadik napján, december 7-én este, a Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának előestéjén Henrik atya gondolatban végigvezetett minket a Szűzanya igenjéhez vezető úton. Mária igenjére volt szükség ahhoz, hogy megkezdődjön a karácsony. Szűz Mária teljes kegyelmi fényben tündököl és így tündöklik az Egyház misztikus testének minden tagja a megváltás kegyelme által. Isten tervének megvalósításához kell a mi igenünk. Szenteknek kell lennünk, az Úr szentté akar bennünket tenni, mert csak a szentek üdvözülhetnek. A szentség nem kevesek privilégiuma, hanem minden keresztény kötelezettsége. Isten a lelkemen keresztül közelít meg engem, de teljesen birtokba akar venni: előbb-utóbb a testemet is.

A karácsony üzenete tehát túl az érzelgősségen, az édeskés hangulaton, a családi összejöveteleken, az ajándékozáson, a külsőségeken valódi örömet hirdet: Krisztus azért jött közénk, hogy velünk legyen mindig.

Alig néhány nap van már hátra karácsonyig. Ebben a rövid időben is jusson eszünkbe Henrik atya egyik, nagyon is a jelenkorban élő ember számára szóló figyelmeztetése: legyen a karácsony igazi ünnep, és semmiképpen se legyen az adventi hajszát követő kifulladás!

 (Lejegyezte: Hajnal Piroska)

 Giotto di Bondone: Jézus születése

 Tintoretto: Jézus születése

 Tintoretto: Angyali üdvözlet

 

 

 

 

 

A brüsszeli városházán úgy döntöttek, idén nem állítják fel a hagyományos karácsonyfát a város főterén, csak egy erősen leegyszerűsített stilizált karácsonyfát állítanak a muszlimok érzékenységére hivatkozva – írja a Brussels News.

A Brussels Expat szerint a bevett karácsonyfa és betlehem helyett egy 25 méter magas, „eletronikus télfát” állítanak, amelyet tévéképernyőkből raknak össze, és aminek fel lehet menni a tetejére. Amint besötétedik, a „fa” világítani kezd, és „minden tízpercben lenyűgöző showt” élvezhetnek a látogatók.

A városháza a városban lakó muszlimok feltételezett érzékenységével magyarázta a lépést, Bianca Debaets önkormányzati képviselő szerint a vallással kapcsolatos félresiklott érvelés vezetett a karácsonyfa eltávolításához. Ő úgy látja, ha a karácsonyfa nem utalna a kereszténységre, maradhatott volna.

Egy 2008-as tanulmány szerint Brüsszel lakosságának már a 25,5 százaléka muszlim. Két muzulmánt be is választottak a városi tanácsba, ők ketten az előző hónapban a saríjára alapozott állammá akarták tenni Belgiumot.

Debaets a „télfa” kapcsán feltette a kérdést: nem kellene-e egy olyan multikulturális városnak, mint Brüsszel, tisztelnie minden világnézetet, és biztos ki kell zárnia a hagyományt? A polgármester szóvivője ugyanakkor leszögezte: nem a muszlim érzékenység miatt távolították el a karácsonyfát, és a betlehem is maradhat.

“Idén a téli élvezetek a mottónk, a kulturát és a modernitást szerettük volna kihangsúlyozni. Arra kértük a művészeket, hogy teremtsék újra a karácsonyfa motívumát, ami egyébként egy pogány szimbólum”, érvelt a döntés mellett a turisztikai hivatal első embere, Phillipe Close, aki szerint a mostani ünnepség legalább annyira autentikus lesz, mint a korábbiak.

A döntés nem aratott osztatlan sikert. Eddig több mint tízezren fejezték ki tiltakozásukat az egyik közösségi oldalon a hagyományos karácsonyi ünnepség megtartását követelve. A belga sajtóban és online fórumokon az a hír terjedt el, hogy a muzulmánok érzékenységére való tekintettel döntöttek az elektronikus karácsonyfa mellett, amit aztán cáfoltak. A háttérben egyszerűen csak nagyfokú ízlésficam állhat. De vélhetően ez sem nyugtatja meg a jóérzésű, hagyománytisztelő brüsszelieket, akik valódi fenyővel és nem egy alternatív, elektronikus alkotással képzelik el az ünnepeket.

Magyar Kurír

Magyar Hírlap

“karácsonyfa”

Karácsonyfa

Brüsszelben is tilos az idén, helyette plazma tv-k sokasága fa alakban…

        A  Fehér Ház a Karácsonyfát – elsõ alkalommal -, Karácsonykor “Ünnepi Fá”-nak  nevezte. Ez a  tény arra késztette a CBS műsorvezetõjét Ben Steint, hogy  megírja a lenti cikkét. Úgy gondoljuk, ezek a gondolatok mindenhol érvényesek.
        Az itt leírt eszmefuttatáson mindnyájunknak érdemes  elgondolkodni…


        A következőket Ben Stein írta és olvasta fel a CBS rádió vasárnapi  kommentárjában.

        Bevallom:

        Zsidó  vagyok és minden egyes õsöm is zsidó volt. És engem nem zavar egy csöppet sem,  ha az emberek ezeket a gyönyörűen kivilágított, feldíszített fákat,  Karácsonyfának nevezik. Nem érzem magam fenyegetve. Nem érzem, hogy meg lennék  különböztetve. Ezek a fák azok, amik: Karácsonyfák.

        S  egyáltalán nem zavar, amikor az emberek ‘Boldog Karácsony’-t kívánnak nekem.  Nem gondolom, hogy megaláznának, vagy gettóba akarnának csukni. A tény az,  hogy valamiképpen kedvelem is. Azt bizonyítja nekem, hogy mi mindannyian  testvérek vagyunk, akik együtt ünnepeljük az évnek ezt a boldog időszakát. S  egyáltalán nem zavar az sem, hogy egy jászol-jelenet van felállítva az egyik  forgalmas útkeresztezésben, közel a tengerparti házamhoz, Malibu-ban. Ha az  emberek egy betlehemet akarnak, az ugyanúgy rendben van számomra, mint a  Menorah néhány száz yardnyira arrébb.

        Nem  szeretem, ha piszkálnak amiatt, hogy zsidó vagyok és ugyanúgy nem gondolom,  hogy a keresztények kedvelik, ha piszkálják őket azért, mert keresztények.  Gondolom, az istenhívők belefáradtak és belebetegedtek a piszkálások  idõszakaiba. Fogalmam sincs, honnan származott ez az  “Ünnepi Fa“ötlet,  miután Amerika kifejezetten ateista ország.

        Vagy  akár kifejezhetem másképp is: honnét jött az ötlet, miszerint imádnunk kell a  hírességeket, de tilos Istent imádnunk? Viszont sokan vagyunk akik  elgondolkodnak azon, honnan jönnek ezek a hírességek, s hova lett az az  Amerika, amit mi ismertünk…

Billy  Graham (a prédikátor) lányát interjúvolták az Early Show-n és Jane Clayson (a  riporter) ezt kérdezte: ‘Hogyan lehetséges, hogy Isten engedte, hogy ilyesmi  (Katrina hurrikán) megtörténjék?’ Anne Graham egy rendkívül mélységes és éles  elméjű választ adott. Azt mondta, ‘Úgy hiszem, Isten mélyen elszomorodott  emiatt, ahogy mi is, de évek óta mondjuk Istennek, hogy takarodjék ki az  iskoláinkból, takarodjék ki a kormányzatunkból és takarodjék ki az életünkből.  S mivel, úgy vélem, Õ egy igazi Úriember, végül csendben kihátrált Hogyan  várhatjuk el Istentõl, hogy áldását adja ránk és védelmezzen minket, ha mi azt  követeljük Tõle, hogy hagyjon minket békén?’

A  legutóbbi események fényében… terrorista támadások, iskolai  lövöldözések,  úgy gondolom, hogy ez akkor kezdődött, amikor Madelaine  Murray O’Hare (megölték, tetemét néhány éve találták meg) arról panaszkodott,  hogy nem akar imádkozást az iskoláinkban, és mi azt mondtuk, rendben van.  Aztán valaki azt mondta, jobb, ha nem olvassuk a Bibliát az iskolában A  Biblia mondja: ne ölj; ne lopj és szeresd felebarátodat, mint tenmagad. És mi  azt mondtuk, rendben van.

Aztán  Dr. Benjamin Spock azt mondta, ne fenyítsük gyerekeinket, amikor  csintalankodnak, mert kicsiny személyiségük eltorzul és meglehet, hogy  megrongáljuk önbecsülésüket  (Dr. Spock fia öngyilkos lett). Azt mondtuk, egy szakember kell, hogy tudja,  mirõl beszél. És mi azt mondtuk, rendben van.

Most  meg azt kérdezzük magunktól:  miért van az, hogy
– a  gyerekeknek nincs lelkiismeretük,
–  miért nem tudják, mi a jó és mi a rossz,
– és  miért nem zavarja őket, ha idegeneket ölnek, akár osztálytársaikat, vagy   önmagukat?

Valószínű,  ha hosszan és elég keményen elgondolkodunk ezeken, lehet, hogy végül is  rájönnénk. Úgy vélem, nagy része van ebben, annak, hogy ‘AZT ARATJUK, AMIT  ELVETÜNK’.

Vicces,  milyen egyszerű az embereknek megvetniük Istent, aztán azon csodálkozni, hogy  miért halad a világ a pokolba.

        Vicces,  mennyire elhisszük, amit az újságok mondanak, de megkérdőjelezzük, amit a  Biblia mond.

        Elgondolkodtató,  hogy email-en küldünk ‘vicceket’, amelyek aztán futótűzként terjednek, de ha  üzeneteket kezdünk küldeni, amelyek az Úrra vonatkoznak, az emberek kétszer is  meggondolják, mielőtt megosztják azokat.

        Elgondolkodtató  az is, hogy fajtalan, durva, vulgáris és obszcén cikkek mennek át szabadon a  világhálón, de nyilvános vita Istenről tilos az iskolákban és a  munkahelyeken.

Tetszenek  már nevetni?

Vicces,  ha ezt az üzenetet netán továbbítod, szelektálsz: nem küldöd sokaknak a  címlistádon, mert nem vagy biztos, miben hisznek, vagy éppenséggel mit  gondolnak rólad, hogy ilyesmit küldesz.

Ugyancsak  vicces, hogy jobban aggódunk amiatt, amit mások gondolnak rólunk, mint amiatt,  hogy Isten mit gondol rólunk.

Küldd  tovább, ha úgy gondolod, van értelme:   mindenkinek. Ha  nem, csak dobd el… senki nem fogja tudni, hogy így tettél.  De,  ha kidobod ezt a kis elmefuttatást, ne dõlj hátra a székedben és panaszkodjál  arról, milyen rosszul alakul a világ.

Megbecsüléssel,  őszintén és tisztelettel:
Ben  Stein

Ben Stein

 

3Koenige

Karácsony táján mindig előkerül az az evangéliumi rész, amikor a napkeleti bölcsek, ezek a titokzatos vándorok, meglátják a betlehemi csillagot, és elindulnak, követik Betlehembe. A templomokban úgy is megemlékeznek róluk, hogy kiállítják a szobraikat a jászol mellé. Ott állnak, az egyiknek a kezében az arany, másiknál a tömjén, a harmadiknál a mirha.

Kik is lehetnek ezek a királyok vagy napkeleti bölcsek, nem tudjuk pontosan.

De képzeletünkben eljátszadozhatunk!!! Gyere a Mese Birodalmába, és jobban megismerheted őket!!!

Advent első vasárnapjával a hívő ember számára az új egyházi év kezdődik meg. A naptári évvel ellentétben az egyházi év nem elsősorban az idő múlására emlékeztet. Ez az adventtől adventig tartó, évről-évre visszatérő időszak másfajta kronológia szerint épül fel, amelyben az Egyház az ünnepeken keresztül újra és újra felidézi Krisztus életét és megváltó művét.

„Az Egyház, mint jóságos és szerető édesanya feladatának tarja, hogy Isteni vőlegényének üdvösséget szerző művét az év folyamán meghatározott napokra szétosztva szent megemlékezéssel megünnepelje… Így tárja elénk az év forgásával Krisztus egész misztériumát, a megtestesüléstől és a születéstől kezdve a mennybemenetelig, és Pünkösdtől egészen az Úr eljövetelének reménykedő boldog várásáig.” (II. Vatikáni Zsinat, Liturgikus Konstitúció, 102.)

 Az advent egy latin kifejezésnek, az Adventus Domini-nek (az Úr eljövetele) a rövidítése. A világi köznyelvben is általánosan ismert és használt kifejezés kissé leegyszerűsített fordítása: várakozás, sőt magazinokban, hírességekkel készült interjúkban már megjelent az adventi elcsendesedés fogalma is. Egyik értelmezés sem helytelen, de a hívő ember számára az advent a karácsony örömét megelőző bűnbánati időszakot jelenti. (A bűnbánatra emlékeztet minket, többek között, templomaink oltárainak dísztelensége, az advent liturgikus színe, a lila.) Elcsendesedünk, mert átéljük a „lelki sötétségünket”, a kegyelemre való rászorultságunkat, ily módon az advent lelki előkészületi idő. Így idézzük fel az ószövetségi kor, sőt az emberiség kezdetétől Krisztus megszületéséig tartó korszakok várakozását, a bűnbe esett emberiség évezredes vágyakozását a Szabadító eljövetelére. Ez az Isten által a szívekbe elültetett vágyakozással teli várakozás fogalmazódott meg a próféták írásaiban:

Harmatozzatok, egek, onnan felülről, 

és ti, felhők, hullassatok győzelmet!

Nyíljék meg a föld

és teremjen üdvösséget,

és sarjadjon vele szabadulás is.

Én az Úr hozom ezt létre mind!

(Izaiás 45,8)

Vágyakozással teli várakozás az adventi időszak: az Ószövetség várakozása Krisztus első (alázatos) eljövetelére az idők teljességében. A hívő lélek várakozása Krisztus folytonos (lelki) eljövetelére a Karácsonyban és az Egyház várakozása Krisztus második (diadalmas) eljövetelére az utolsó napon.

 

Az adventi időszakban hagyományosan reggel 6 órakor bemutatott szentmise, a roráte a Megváltó várásának és a Szűz Mária tiszteletnek a nép által megszeretett és már a középkor óta szokásban lévő megnyilvánulása. Különös tisztelettel kell ugyanis öveznünk a Boldogságos Szűz Máriát, Megváltónk édesanyját, hiszen a Karácsony öröméhez kellett a lelki sötétségben járó ószövetségi nép leányának önátadó várakozása, mert ő igent mondott az angyal által közvetített isteni szóra: “Legyen nekem a Te igéd szerint!” (Lukács 1,38) A hajnali mise (angyalos mise vagy aranyos mise) a roráte elnevezést a Boldogságos Szűz Mária adventi időben mondott votív miséjének introitusa (Izajás próféta jövendölésének szavai) alapján kapta: „Rorate caeli de super et nubes pluant iustum.” (Iz 45,8)

Jöjjünk minél többen és a hajnali miséken (hétfőn, szerdán és pénteken) való imádságos részvétellel mi is, ahogyan a zsoltáros mondja, emeljük fel lelkünket az Úrhoz! (24. zsoltár)

 

Hajnal Piroska (Katolikus Lexikon, Éneklő Egyház és saját)

Rorate

IHS

Leonardo da Vinci: Angyali üdvözlet

 

Jézus levele nekünk!!!!!! Szeretnéd tudni Jézus mit gondol karácsonyi ünnepléseinkről??

Kedves Szeretteim!

Amint jól tudjátok, közeledik a születésnapom. Megtiszteltetés számomra, hogy minden évben ünnepséget rendeztek, és úgy tűnik, ez idén is így lesz. Nagyon sok ember vásárol sokat, rengeteg a külön erre az alkalomra szóló rádió- és TV-műsor, hirdetések, reklámok, és a világ minden pontján arról beszélnek, hogy születésnapom egyre közeledik. Igazán nagyon jó érzés tudni, hogy legalább egyszer egy évben sok ember gondol rám......

Csendes éj  – videó