Nem azt mondja Jézus Keresztelő Jánosnak a mai Evangéliumban: „Tévedsz, nem vagyok nagyobb nálad, ezért keresztelj meg”, hanem: „Hagyd ezt most”. Most, amikor Istennek, az Atyának szent akaratát kell teljesítenem, amikor új fénybe kerül az ősi rend, és

Nem azt mondja Jézus Keresztelő Jánosnak a mai Evangéliumban: „Tévedsz, nem vagyok nagyobb nálad, ezért keresztelj meg”, hanem: „Hagyd ezt most”. Most, amikor Istennek, az Atyának szent akaratát kell teljesítenem, amikor új fénybe kerül az ősi rend, és Megkeresztelkedesfelragyog a világ végső értelme. Van egy illemtan, amely felülmúlja a földi viselkedés szabályait, mert beteljesíti azokat. A sekrestyében a ministráns öltözteti a papot, nem pedig fordítva. De ezen a renden áttör néha a beteljesedés világa: a pap miseornátusban odamehet ministránsához, és megigazíthatja rajta a karinget. A kolostorban az első tál ételt mindig az apát vagy a gvardián elé illik tenni, ő azonban egyszer-egyszer megteheti, hogy feláll és odaviszi a tálat a legutolsó asztalnál ülő novíciushoz… Óvakodjunk attól, hogy lekicsinyeljünk bármit is, ami személyek között történik itt a földön: ez az ember igazi története.
Jézus Krisztus tehát nem hierarchiaellenes. Az utolsó vacsorán sem azt mondja: „Ne nevezzetek engem Úrnak és Mesternek, úgy tekintsetek, mintha én is csak egy lennék közületek”, hanem: „Ti Mesternek és Úrnak hívtok engem, és jól teszitek, mert az vagyok. Ha tehát én, az Úr és Mester megmostam lábatokat, nektek is mosnotok kell egymás lábát.” Vagyis Jézus nem rontja le a tekintélyt, a személyek és szerepek alá- és fölérendeltségét, de megadja ezek igazi tartalmát: a szolgálatot.

felragyog a világ végső értelme. Van egy illemtan, amely felülmúlja a földi viselkedés szabályait, mert beteljesíti azokat. A sekrestyében a ministráns öltözteti a papot, nem pedig fordítva. De ezen a renden áttör néha a beteljesedés világa: a pap miseornátusban odamehet ministránsához, és megigazíthatja rajta a karinget. A kolostorban az első tál ételt mindig az apát vagy a gvardián elé illik tenni, ő azonban egyszer-egyszer megteheti, hogy feláll és odaviszi a tálat a legutolsó asztalnál ülő novíciushoz… Óvakodjunk attól, hogy lekicsinyeljünk bármit is, ami személyek között történik itt a földön: ez az ember igazi története.

Jézus Krisztus tehát nem hierarchiaellenes. Az utolsó vacsorán sem azt mondja: „Ne nevezzetek engem Úrnak és Mesternek, úgy tekintsetek, mintha én is csak egy lennék közületek”, hanem: „Ti Mesternek és Úrnak hívtok engem, és jól teszitek, mert az vagyok. Ha tehát én, az Úr és Mester megmostam lábatokat, nektek is mosnotok kell egymás lábát.” Vagyis Jézus nem rontja le a tekintélyt, a személyek és szerepek alá- és fölérendeltségét, de megadja ezek igazi tartalmát: a szolgálatot.

Mindenszentek ünnepe, amely eddig tanácsolt ünnep volt Magyarországon, az idei évtől ismét bekerült a kötelező egyházi ünnepek közé. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hívek számára kötelező a szentmisén való részvétel.

Emlékezzünk nemzetünk hőseire Kapisztrán Szent Jánosnak, hazánk védőszentjének emléknapján!

Kapisztrán Szent János (1386-1456), hithirdető, Magyarország védőszentje. A calábriai Capestranóban született, apja a nápolyi király hűbérese volt. János Perugiában jogot tanault, majd a nápolyi királyság legfőbb bírája lett. Rossz döntése miatt ártatlanul ítéltek halálra egy elítéltet, ekkor lemondott bírói tisztéről. 1416-ban lépett be az obszerváns ferencesek közé. 1418-ban Sienai Szent Bernardinnal felélesztették a kolduló és prédikáló barát életformát. János 40 éven át járta Európát és prédikált. Eljutott az Alpokon túlra, amerre járt, megreformálta a kolostorokat, hitvitázó röpiratokat írt a husziták ellen. Felismerte, hogy a török fenyegetés miatt Európa és a kereszténység megmaradásának záloga Magyarország. 1455-ben érkezett Győrbe, ahol megkapta III. Callistus pápa megbízását a török elleni hadjárat hirdetésére. 1456. február 15-én kapta meg a budai vártemplomban a pápai keresztet, s ekkor rendelte el Callistus pápa a török támadás kivédésére a déli harangszót. János április 15-én indult el Budáról Nándorfehérvár felé, hogy meghirdesse a keresztes háborút. Három hónap alatt mintegy 60 ezren csatlakoztak hozzá. Hunyadi János, Kapisztrán Szent János segítségével megtámadta és szétverte a török hajóhadat a nándorfehérvári csatában (1456. július 21-22).

Kapisztrán Szent János az újlaki kolostorban halt meg, földi maradványainak a hódoltság idején nyoma veszett. XIII. Benedek pápa avatta szentté 1724-ben (noha ezt már Hunyadi Mátyás is kezdeményezte). Nincs még egy olyan szent, akinek életében oly sok csodájáról készült volna jegyzőkönyv, mint Kapisztrán Szent Jánoséban. Jánost leggyakrabban ferences ruhában, jobb kezében a pápai kereszttel, baljában zászlóval ábrázolták, lába alatt látható a legyőzött török.

Ötszáz esztendővel később, a szovjet hódoltság igájában szenvedő nemzet lelkes és szabadságra áhítozó, s azért akár életüket is feláldozni kész fiatal egyetemisták az utcára vonultak, hogy hangot adjanak szabadságvágyuknak. Az egyetemistákhoz az országban mindenütt csatlakoztak mindazok – idősek és fiatalok, értelmiségiek és munkások, parasztok és hivatalnokok -, akik megelégelték a kommunizmus és ateizmus rájuk kényszerített igáját. A modern kor hősei ők, akik életüket, szabadságukat adták a szabadságért, 1956-ban. Emlékezzünk ma a hősökre! Imádkozzunk értük!

Hajnal Piroska

zászló

Nándorfehérvár ostroma

Kapisztrán Szent János halála

 

 

 

Isten úgy akarta, hogy Keresztelő Szent János születésében és halálában is Fia előfutára lett. Az Egyház a mai napon vértanúságát (égi születésnapját) ünnepli.

Szent Márk evangéliumának tanúsága szerint Heródes Antipász tetrarcha Jézus nyilvános működésének kezdetén Jánost elfogatta és bebörtönözte. Az evangélista a tetrarchák családi viszonyaival magyarázza János elleni gyűlöletüket: Heródes Antipász ugyanis testvérének, Fülöpnek húgát Heródiást vette nőül. János figyelmeztette Heródest: „Nem szabad elvenned testvéred feleségét.” Hosszú idő után elérkezett Heródiás számára a bosszú ideje: a király születésnapján lakomára hívta országa előkelőségeit, a vacsorán Heródiás lánya, Salomé bement a terembe és táncával elkápráztatta a vendégsereget. A király a vendégek előtt esküvel fogadta, hogy bármit megad Salóménak jutalomképpen. A leány, anyja tanácsára Keresztelő János fejét kérte. Heródes nem tagadhatta meg a kérést. Kis idő elmúltával a hóhér elhozta egy tálcán Keresztelő János fejét, odaadta a leánynak, az pedig elvitte anyjának (Márk 6,17-29). János testét tanítványai temették el.

Keresztelő János földi életében sokszoros ajándékot kapott: Isten kegyelméből minden szent tökéletessége megvolt benne. Próféta volt, apostol volt, vértanú volt, mert az igazságért elszenvedte a halált.

Hajnal Piroska

(Magyar Katolikus Lexikon, Legenda Aurea)

Pierre Beading

Orley van Barend

Andrea Solari

“Az imádság csak az egyik módja az Isten dicséretének; minden teendőnkben és munkánkban meg kell találnunk Istent. Aki minden Isten nagyobb dicsőségére tesz, annak minden imádság.”

Inigo López de Loyola 1491-ben született, Baszkföldön, Loyola várában, szüleinek legkisebb, 12. gyermekeként. Az ifjú Inigo a lovagregények és trubadúrénekek hőseihez méltó életet élt, szeretett vadászni, kiváló táncos volt. A korabeli feljegyzések tanúsága szerint… „Inigo életvidám és elegáns ifjú volt, kedvelte a pompát az öltözködésben, és szeretett nagy lábon élni, büszke volt divatos, szőke hajára és nagy gondot fordított körmeire…” Az ifjú Inigo kicsapongásoktól sem mentes élete Pamplona (1521) várának ostromakor fordulóponthoz érkezett. Inigo lábát egy ágyúgolyó megsebesítette, életben maradásának csodáját a kortársak hajthatatlan akaraterejének, ő maga Szent Péter apostol közbenjárásának tulajdonította. Betegágyán elmélkedett és imádkozott, megérlelődött benne a megtérés gondolata.

A lovagregények helyett Jacobus de Voraigne-nek a szentekről szóló műve a Legenda Aurea és  Landulf O’Cart Vita Christi című munkája lettek legkedvesebb olvasmányai. 1522-ben vezeklésül jeruzsálemi zarándokútra indult. Útközben meggyónt Montserrat-ban és lovagi fegyverzetét fogadalmi ajándékul a Szűzanyánál hagyta. Egy évet a Manrézában töltött, egy barlangban élt visszavonultan, ahol egyetlen olvasmánya Kempis Tamás Krisztus követése című könyve volt. Lelki élete misztikus szemlélődéssé alakult át, melynek középpontja az Eucharisztia és a Szentháromság.

A Cordoner folyó mellett kapta egész lényét átformáló látomását a két zászlóról (a jó és a rossz, a kegyelem és a kárhozat küzdelméről), és ezzel együtt megfogalmazódott benne a rendalapítás gondolata. Ekkor arra is rájött, hogy tudása rendkívül hiányos, Barcelonában elvégezte a gimnáziumot, majd Salamancában és Párizsban folytatott teológiai tanulmányokat. Társaival (köztük a későbbi Xavéri Szent Ferenccel) 1534-ben fogadalmat tettek, hogy „teljesen szakítanak a világgal, és a szegénység és a kereszt útjára lépnek. Megfogadták, hogy egy éven belül elmennek a Szentföldre, vagy ha ez nem sikerül, szolgálataikat felajánlják a pápának, „hogy Krisztus a helytartója által mutassa meg nekik szolgálatának útját.” 1537-ben szentelték pappá Rómában, társaival együtt. Rendjét III. Pál pápa 1540. szeptember 27-én hagyta jóvá Jézus Társaság néven. Ignác, aki korábban arról álmodott, hogy Palesztinában folytat majd társaival missziós tevékenységet, Rómában maradt. 1541-ben a rend általános rendfőnöke lett, s kidolgozta a rend alapszabályát a Konstitúciót. 1551-ben megalapította a Collegium Romanumot, 1552-ben a Collegium Germanicumot. Róma apostola volt: prédikált, tanított, lelkigyakorlatokat vezetett. Halála előtti éveiben Ignác a katolikus restauráció vezéralakja lett, a protestantizmus terjedését megakadályozandó társait, mint Jézus katonáit küldte Európa városaiba, hogy terjesszék tanítását és a katolikus hitet. Ignác tanításának foglalata és jelmondata: Omnia ad maiorem Dei gloriam! („mindent Isten nagyobb dicsőségére”). Gyenge fizikumát a munka lassan felőrölte, 1556-ban hosszas betegeskedés után halt meg. 1622-ben avatta szentté XV. Gergely pápa.

“Őrizd meg minden dologban a lélek szabadságát. Ne kacsintgass az emberek felé, hanem legyen a lelked annyira szabad, hogy mindig meg tudd tenni az ellenkezőjét is!”

 Nagy kép

Inigo

Szent Ignác prédikál

Peter Paul Rubens

Hajnal Piroska (Katolikus Lexikon és A szentek élete alapján)

Az üdvtörténeti találkozás leírását Szent Lukács evangéliumában olvashatjuk (1,39-80). Ezen a napon Mária és Erzsébet, illetve a két magzat, Jézus és Keresztelő Szent János találkozását és János megszentelődését ünnepeljük (noha ez a nap valójában Mária Erzsébetéktől való elköszönésének a napja). Szent Lukács beszámolója szerint a találkozás pillanatában Erzsébet betelt a Szentlélekkel, méhében megmozdult a magzat. Az előfutár, János anyja méhében megkapta a megszentelő kegyelmet (ezért ünnepeljük Keresztelő Szent János földi születésnapját is – június 24). Mária megbizonyosodott az angyali üdvözletben kapott jel igazságáról: “idős rokonod, Erzsébet szintén gyermeket vár”. Erzsébet “Uramnak édesanyjaként” köszöntötte Máriát, és elhangzottak látomásos szavai: “áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse…” Mária a Magnificat szavaival válaszolt a köszöntésre:

Magasztalja lelkem az én Uramat,

Örvendezve élek szárnyai alatt,

Szolgálója lettem, lepillantott rám,

Alázattal zengi dicséretét szám. (ÉE 251)

A találkozást követően Mária 3 hónapot tölt el Erzsébet és Zakariás házában, Keresztelő Szent János születéséig.

Ünneplését a minoriták a XIII. században már szorgalmazták, az egész egyházban VI. Orbán pápa rendelte el a XIV. században, Mária oltalmát kérve a nyugati egyházszakadás megszűnéséért. Az ünnep elnevezése Visitatio Beatae Mariae Virginis. A látszólag ellentmondásos dátum, július 2 – kilenc nappal Keresztelő Szent János születése után – Mária hazatérésének időpontját jelzi, miután három hónapig rokonánál tartózkodott.

A katolikus magyarság az aratás megkezdésekor is a Szűzanyához imádkozott, és a termés betakarításának idejére eső első ünnepet is Szűz Máriához kötötte. (Téves tehát az a hagyomány, amely az aratás kezdetét “Péter-Pál” napjához kapcsolja. Elképzelhető mindazonáltal, hogy egyes vidékeken valóban Péter-Pálkor kezdték meg a betakarítást.) Az ünnep magyar elnevezése, Sarlós Boldogasszony, a betakarításnak arra az ősi módjára utal, amikor az asszonyok sarlóval aratták a gabonát.

A középkori festészet kedvelt témája, Mária életének egyik legfőbb eseménye, gyakran az angyali üdvözlet párjaként jelenik meg. Erzsébet hódolattal fogadja Máriát, M. S. Mester képén kezet csókol neki. A késő gótikus művészek Erzsébetet idős asszonyként jelenítik meg. A jelenetet Erzsébet háza előtt vagy egy középkori város főterén láthatjuk, a mellékalakok között a barokk korban Zakariás és József is feltűnik.

Hajnal Piroska

Giotto

 M. S. Mester

Rippl-Rónai

 

Az ókeresztény korra vezethető vissza az a hagyomány, mely szerint a két apostol nem ugyanabban az évben, de ugyanazon a napon, június 29-én szenvedett vértanúhalált Rómában, Néró császár uralkodásának idején. Pétert, kérésére fejjel lefelé – mivel méltatlannak tartotta magát, arra, hogy ugyanolyan módon haljon meg, mint az Úr Jézus, keresztre feszítették, Pált lefejezték. Rómában a  IV. századtól kezdve három helyen tartottak megemlékező szentmisét a két apostolról: Péterről a Vatikáni dombon, Pálról a Via Ostense mellett, s kettőjükről együtt a Szent Sebestyén katakombában, ahová az üldözések idején mindkettőjük ereklyéit menekítették. A két apostol sírja fölé épült Szent Péter-bazilika és a Falakon kívüli Szent Pál-bazilika. A két apostol vértanúságának ünnepe a nyugati és a keleti kereszténységben is főünnep.

A magyar katolikus néphagyomány az ezen a napon bemutatott ünnepi nagymisét aratók miséjének nevezi. Péter-Pál napját elsősorban a nagyvárosi köztudat tartja az aratás kezdetének. Egyes vidékeken a hívek kalászból font koszorúkat és kereszteket visznek a templomba, melyeket a pap áldásban részesít. Az Alpok falvaiban az Angelusra szólító kora hajnali harangszóra a hívő emberek kilépnek kertjükbe, ahol fák zöldellő lombja alatt mondják el az “Úrangyalát”, majd meghajolva keresztet vetnek, mondván, hogy Szent Péter ünnepnapján a Szentatya áldását angyalok repítik el mindazokhoz, akik tiszta szívvel várják.

Hajnal Piroska

P. Rabiella

J. F. Navarette

Hálaadó szentmisére hívta és várta a híveket a pestszentlőrinci Szent Erzsébet Plébánia képviselőtestülete, 2013. június 16-án, délután 4 órára, Zsombor Kálmán atya, tiszteletbeli kanonok és címzetes prépost pappá szentelésének hatvanadik évfordulóján.

Kálmán atya  több alkalommal is őszinte szeretettel invitálta a rákoscsabai híveket.

Kálmán atya 1930-ban született, 1953. június 7-én szentelték pappá Vácott, szolgált többek között Dabas-Sáriban, Soroksáron, Rákosszentmihályon, Rákospalotán és Piliscséven, éveken át tanított hittant Kókán és Csányteleken. Tiszteletbeli kanonok (1974-1980), 1979 óta sziráki címzetes prépost. Lelkipásztori szolgálatát és hitoktatói tevékenységét a szocializmus viszontagságos éveiben, egyházellenes légkörében kezdte és folytatta első állomáshelyein. Hívek százai foglalják imáikba hálatelt szívvel Kálmán atyát, hogy elvezette őket a hit mélységeibe, hogy közelebb vezette őket az Úr Jézushoz, hogy segítségükre volt, hogy megszabaduljanak gyarlóságaiktól, s ha megkérték őt, imádkozott értük.kálmána

A lelkipásztori szolgálat a nyugdíjazáskor nem ér véget – olvastam egy szintén gyémántmisés pap, Farkas András atya nyilatkozatában. És ezért mi, rákoscsabaiak bizony hálásak vagyunk. Hiszen Kálmán atya nyugdíjas lelkipásztorként került plébániánkra, idestova tizenhét esztendeje, hogy templomunkban bemutassa a szentmise áldozatot vasárnaponként, a 10 órás nagymisén. Az eltelt évek alatt a rákoscsabai hívek őszinte szeretettel és tisztelettel zárták szívükbe Kálmán atyát, várják szentbeszédeit hétről-hétre, többen Budapest más kerületeiből járnak templomunkba, hogy részt vegyenek a vasárnapi nagymisén. Adventi és nagyböjti szentbeszéd-sorozatai felérnek számunkra egy lelkigyakorlattal: lélekben megtisztulva és gondolatainkat rendbe szedve készülhetünk évről-évre a legnagyobb egyházi ünnepekre – Kálmán atya lelki vezetésével.  Szép egybeesés, hogy éppen a Szentatya által meghirdetett hitévében ünnepli pappá szentelésének hatvanadik évfordulóját. Türelemmel és szerető megértéssel fogadja, és a hívekhez lehajló szeretettel hallgatja meg mindazokat, akik tanácsát vagy imáját kérik,  szeretettel fogadja és irányítja a ministránsokat.

A rákoscsabai Nepomuki Szent János Főplébánia hívei szeretettel köszöntik a jubiláló Zsombor Kálmán atyát, kérve a jó Istent, hogy adjon neki erőt és egészséget további lelkipásztori szolgálatához.

100_2710

Hajnal Piroska

/Fotó: Réthelyi Levente/

 

Gyémánt mise videója

 Énekel Rotunda Énekegyüttes