Október 23.
Emlékezzünk nemzetünk hőseire Kapisztrán Szent Jánosnak, hazánk védőszentjének emléknapján!
Kapisztrán Szent János (1386-1456), hithirdető, Magyarország védőszentje. A calábriai Capestranóban született, apja a nápolyi király hűbérese volt. János Perugiában jogot tanault, majd a nápolyi királyság legfőbb bírája lett. Rossz döntése miatt ártatlanul ítéltek halálra egy elítéltet, ekkor lemondott bírói tisztéről. 1416-ban lépett be az obszerváns ferencesek közé. 1418-ban Sienai Szent Bernardinnal felélesztették a kolduló és prédikáló barát életformát. János 40 éven át járta Európát és prédikált. Eljutott az Alpokon túlra, amerre járt, megreformálta a kolostorokat, hitvitázó röpiratokat írt a husziták ellen. Felismerte, hogy a török fenyegetés miatt Európa és a kereszténység megmaradásának záloga Magyarország. 1455-ben érkezett Győrbe, ahol megkapta III. Callistus pápa megbízását a török elleni hadjárat hirdetésére. 1456. február 15-én kapta meg a budai vártemplomban a pápai keresztet, s ekkor rendelte el Callistus pápa a török támadás kivédésére a déli harangszót. János április 15-én indult el Budáról Nándorfehérvár felé, hogy meghirdesse a keresztes háborút. Három hónap alatt mintegy 60 ezren csatlakoztak hozzá. Hunyadi János, Kapisztrán Szent János segítségével megtámadta és szétverte a török hajóhadat a nándorfehérvári csatában (1456. július 21-22).
Kapisztrán Szent János az újlaki kolostorban halt meg, földi maradványainak a hódoltság idején nyoma veszett. XIII. Benedek pápa avatta szentté 1724-ben (noha ezt már Hunyadi Mátyás is kezdeményezte). Nincs még egy olyan szent, akinek életében oly sok csodájáról készült volna jegyzőkönyv, mint Kapisztrán Szent Jánoséban. Jánost leggyakrabban ferences ruhában, jobb kezében a pápai kereszttel, baljában zászlóval ábrázolták, lába alatt látható a legyőzött török.
Ötszáz esztendővel később, a szovjet hódoltság igájában szenvedő nemzet lelkes és szabadságra áhítozó, s azért akár életüket is feláldozni kész fiatal egyetemisták az utcára vonultak, hogy hangot adjanak szabadságvágyuknak. Az egyetemistákhoz az országban mindenütt csatlakoztak mindazok – idősek és fiatalok, értelmiségiek és munkások, parasztok és hivatalnokok -, akik megelégelték a kommunizmus és ateizmus rájuk kényszerített igáját. A modern kor hősei ők, akik életüket, szabadságukat adták a szabadságért, 1956-ban. Emlékezzünk ma a hősökre! Imádkozzunk értük!
Hajnal Piroska
