Alázat a szolgálatban
Ferenc pápa: A keresztények ne alakítsák át a szolgálatukat hatalommá
„Úgy szolgáljunk, hogy cserébe ne kérjünk semmit, és ne sajátítsuk ki a szolgálatot magunknak azáltal, hogy hatalmi gépezetté alakítjuk azt” – állapította meg Ferenc pápa a Szent Márta-házban november 11-én, Szent Márton ünnepén bemutatott reggeli szentmise homíliájában.
„Jézus előzőleg a hit erejéről beszélt, amit a szolgálat szellemében értelmezett tovább, a hűtlen szolgáról szóló rész kapcsán. Ez a szolga az egész napját végigdolgozta – mondta a pápa a napi evangéliumról (Lk 17,7–10) elmélkedve –, s amikor estére hazatér a munkából, nem pihenhet meg, mert most az urát kell kiszolgálnia.” „Valaki azt ajánlhatná ennek a szolgának, menjen el a szakszervezethez tanácsot kérni, miként járjon el a gazdájával szemben. Ám Jézus kijelenti: »Nem, a szolgálat totális, teljes!«, mert ő maga mutatott utat nekünk e szolgálat szelleméhez, ő ugyanis szolga. Úgy mutatkozott be mint szolga, aki azért jött, hogy szolgáljon, és nem azért, hogy neki szolgáljanak. Ezt világosan megmondja. Épp ezáltal jelzi Jézus az apostoloknak az utat, amit abban a hitben kaptak, ami csodákra képes. Igen, ez a hit csodákat tesz a szolgálat útján” – hangsúlyozta a pápa.
„A keresztény, aki a keresztségben megkapta a hit adományát, ám azt nem viszi tovább a szolgálat útján; erőtlen, terméketlen kereszténnyé válik, míg végül önmagáért élő, saját magát szolgáló keresztény lesz” – figyelmeztetett a pápa. „Szomorú az ilyen ember élete, hiszen az Úr nagy dolgait elpazarolja. Az Úr azt mondja nekünk, hogy a szolgálat egyetlen, nem lehet szolgálni két úrnak: vagy Istennek, vagy a gazdagságnak szolgálunk. És mégis eltávolodhatunk ettől a szolgálattól, először is a lustaság révén, ami langyossá teszi a szívet, és elkényelmesít” – tette hozzá a pápa.
„A lustaság eltávolít bennünket a szolgálattól, és kényelemre, önzésre szoktat. Sok jó keresztény van, igen, misére is járnak, de amikor a szolgálatról van szó… Hm…” – tette hozzá. „Amikor a szolgálatról van szó, én mindent értek alatta: Istennek tett szolgálat az imádásban, a dicséretben, és szolgálat a felebarátnak, szolgálat mindvégig, hiszen Jézus ebben a dologban nagyon határozott: »Így ti is – mondja – miután megtettetek mindent, amire parancsot kaptatok, mondjátok: Haszontalan szolgák vagyunk«. Ingyenes szolgálat, semmit nem szabad kérni érte” – szögezte le a Szentatya.
„A szolgálattól való eltávolodás másik lehetősége az, ha kisajátítjuk a helyzeteket – ez a tanítványokkal, az apostolokkal is megtörtént. Eltávolították az embereket Jézustól, hogy ne zavarják őt, ami persze kényelmes volt számukra. A tanítványok kisajátították az Úr idejét, kisajátították az Úr hatalmát: ezt akarták az ő kis csoportjuk számára” – fogalmazott Ferenc pápa. Végső soron kisajátították a szolgálatnak ezt a formáját, közben pedig átalakították azt hatalmi struktúrává. Jól érthető mindez akkor, amikor arról vitatkoznak, hogy köztük ki a nagyobb, Jakab vagy János. Az anyjuk pedig elmegy az Úrhoz megkérni őt, hogy az egyik fia miniszterelnök, a másik pedig gazdasági miniszter legyen, méghozzá teljhatalommal a kezükben. Ma is ez történik, amikor a keresztények birtokossá válnak, a hit, Isten Országa és az Üdvösség birtokosaivá. „Ez egy nagy kísértés a keresztények számára” – intett a pápa, hozzáfűzve: „Az Úr ellenben szolgálatról beszél, az alázatban, a reménységben való szolgálatról, ez pedig a keresztény szolgálat öröme.”
„Az életben számos kísértés ellen kell harcolnunk, amelyek el akarnak bennünket távolítani a szolgálat szellemétől. A lustaság kényelemre vezet, félig elvégzett munkára, az egyes helyzetek kisajátítására, arra, hogy szolgából urak legyünk, ami gőgössé tesz bennünket, ezért mostohán bánunk az emberekkel, hogy fontosnak érezzük magunkat, hiszen keresztények vagyunk, vagyis miénk az üdvösség” – mutatott rá a Szentatya.
„Az Úr adja meg nekünk ezt a kettős kegyelmet – kérte a pápa –, az alázatot a szolgálatban, hogy végül elmondhassuk, haszontalan szolgák vagyunk, de mégiscsak szolgák, és kérjük a reménységet a várakozásban, amikor az Úr eljön értünk, hogy ránk találjon.”