Hogyan legyünk bosszantó katolikusok 8 egyszerű lépésben?
Ha figyeltél a múlthéten, visszaemlékezhetsz arra az érdekes kis bejegyzésemre pénteken, amelyben azzal a feladattal látta el a katolikusokat, hogy kérjék a Szentlelket, hogy a ,,kegyelem bosszantó legyen”.
,,Ma megkérhetjük a Szentlelket, hogy adja mindnyájunknak ezt az apostoli szenvedélyt és a kegyelmet, hogy bosszantók lehessünk, ha a dolgok túlságosan csendesek az Egyházban, a kegyelmet arra, hogy az élet peremvidékeire menjünk. Az Egyháznak nagyon szüksége van erre!… Tehát kérjük a Szentlelket az apostoli buzgalom kegyelméért, legyünk keresztények ezzel az apostoli buzgalommal! És ha bosszantjuk az embereket, áldott legyen az Úr.”
Tudom mit gondolsz. Egyszerű, mint az egyszeregy, ugye?
Nem igazán.
Beismerem, az én első reakcióm is ez volt.
,,Igen!” – gondoltam – ,,Végre egy kegyelem, amely természetesen jön. Nem is kell imádkoznom érte.”
Bár minél többet rágódtam rajta, annál jobban rájöttem, hogy ugyanazt a hibát követem el, mint a hírhedt szicíliai.
(Használod azt a szót. Nem gondolom, hogy azt jelenti, amit te gondolsz, hogy jelent.)
Tudod, bosszantónak nem azt jelenti, hogy ellenszenves vagy érzéketlen valaki, sem pedig az evangéliumi megfelelője az elefántnak a porcelán boltban. Ezek a dolgok valóban egyszerűek, mint az egyszeregy. Legalábbis némelyikünknek. De miként legyünk szent púp valakinek a hátán? Hogyan legyünk örömteli, békés, hatásos és egészen zavarba ejtő tanúi az Evangéliumnak? Nos, ehhez tényleg el kell a kegyelem, s még egészen sok kemény munka.
A pápa már elmondta, miként lehet kegyelmet szerezni – a Szentléleknek kell könyörögni. De mi a helyzet a kemény munkával? Milyen gyakorlati dolgokat tehetünk, hogy a legbosszantóbbak legyünk a bosszantó katolikusok közt?
1. Nevess!
Amikor a világ Komoly Keresztényekre gondol, ezt szeretné látni:
(Nos, hát nem különleges?)
Ez nem őrültség. Amikor bedőlsz annak az eszmének, hogy a nagy csúnya Katolikus Egyház pusztán csak azért létezik, hogy az emberek örömparádéját esővel rontsa el, akkor természetes, hogy azt várod, hogy savanyú arcúak, akik az Egyház tanítása szerint élnek. És természetesen egyenlőképpen összezavarttá válsz, amikor olyan Komoly Keresztényt látsz, aki így néz ki:
(Te is szereted Jézust?)
Tehát, légy zavarba ejtő. Tégy úgy, mint Ferenc pápa és sugározd az örömet, amelyet Krisztusban találtál. Mosolyogj. Nevess. Légy vidám. Téveszd meg a világot a félreérthetetlen fénnyel, amely sugárzik rajtad keresztül, s legyen fene jó kedved miközben ezt teszed.
2. Légy eredeti!
Mosolyogni fontos. De épp úgy az őszinteség is. Az élet nem mindig boldog, boldog, öröm, öröm és a hit sétája sokkalta nehezebb, mint egy séta a parkban. Küzdelmek jönnek. És jönnek még kétségek, félelmek és torokszorító szembenézések saját gyengeségeinkkel.
Ez nem jelenti azt, hogy úgy kellene kezelni az életet, mintha egy nagy Mónika show lenne, amelyben elmeséled országvilágnak saját és családtagjaid démonjait, hogy minden facebook ismerősöd lássa. De ha imára van szükséged, kérj. Ha össze vagy törve, ismerd be. Amikor az emberek küszködnek saját házasságukkal és megkérdezik, hogy a tiéd miért olyan tökéletes, légy őszinte és mondd meg, hogy igazából nem teljesen az.
Alapvetően, csak emlékezz arra, hogy (légy önmagad. Kivéve, ha lehetsz Batman bíboros, akkor légy Batman bíboros.)
Egy hozzászólás
Zsolti
Az a választás-párti szobatárs kicsit félreérthető, mert nem arról pártolja a választást, hogy választhassunk mondjuk a gabonatermékek és a hüvelyesek fogyasztása között, hanem, hogy a gyerekét megölhesse -e az anya mielőtt megszületne. Nyilván pro-choise volt az eredeti szövegben, de ez még az angolban is manipulatív, hiába megszokott ott.