Ki ítéljen?

A hegyi beszéd „vakmerő ítéletről” szóló napi evangéliumát magyarázta ez alkalommal a pápa és azt hangsúlyozta, hogy „Isten ítéletét a miénktől nem az különbözteti meg, hogy az övé mindenható ítélet, hanem hogy mindig irgalmas”.

Az ítélet egyedül Istenre tartozik

„Az ítélet egyedül Istenre tartozik, ezért ha nem akarunk ítélet alá esni, nem szabad megítélnünk másokat. Hiszen mindnyájan azt szeretnénk, hogy az utolsó ítélet során az Úristen jóindulattal tekintsen ránk, hogy felejtse el a rossz dolgainkat, amit az életünkben csináltunk”.

Isten képmutatónak tart bennünket, amikor megítélünk másokat

„Éppen ezért, ha te folyton megítélsz másokat – intett a pápa – ugyanolyan mértékkel mérnek majd feléd is. Az Úr tehát azt kéri tőlünk, hogy nézzünk tükörbe. Nézz a tükörbe, de minden trükkölés nélkül, hogy aztán nem vedd észre a ráncaidat! Nem, nem ezt tanácsolom. Nézz a tükörbe, hogy lásd magadat, te milyen vagy! Egyébként miért látod meg testvéred szemében a szálkát, amikor a sajátodéban nem veszed észre a gerendát? Hogyan minősít majd az Úr bennünket, ha ilyeneket csinálunk? Egyszóval:  Képmutató! Előbb vedd ki a gerendát a saját szemedből, s akkor hozzáfoghatsz ahhoz, hogy kivedd a szálkát embertársad szeméből!”.

Ítélkezés helyett inkább imádkozzunk másokért  

„Láthatjuk – folytatta a pápa – hogy az Úr egy kicsit indulatosnak mutatkozik, amikor magunkat tesszük az ő helyébe. Ez ugyanaz, amit a kígyó csinál, amikor meggyőzi Ádámot és Évát: Ha esztek ebből, olyanok lesztek mint ő! Róluk szól: Isten helyébe akarták tenni magukat.

Éppen ezért nagyon rossz dolog ítélkezni. Az ítélet egyes-egyedül csak az Istené! Miénk a szeretet, a megértés, az imádság egymásért… És ha valami nem jó dolgot látunk, szólhatunk is annak, aki csinálta: Nézd csak, én ezt így látom, talán… De ne ítélkezzünk! Sohasem. Ha mégis megítélünk valakit, akkor viszont képmutatók vagyunk” – emelte ki a pápa.

Ítéleteinkből hiányzik az irgalmasság, egyedül Isten ítélkezhet      

„Ha ítélkezünk, ahogy korábban mondtam, Isten helyébe tesszük magunkat – folytatta a pápa. Ám a mi ítéletünk egy szegényes ítélet, nem rendes ítélet. De miért is nem lehet olyan a miénk, mint az Isten ítélete? – kérdezte meg a pápa. Azért mert ő mindenható, mi pedig nem? – kérdezett tovább. Nem, válaszolta Ferenc pápa. Azért nem, mert a mi ítéleteinkből hiányzik az irgalom. Amikor Isten ítélkezik, irgalommal teszi azt. Gondoljunk csak arra, amit az Úr mond nekünk ma: Ne ítélkezz, hogy meg ne ítéltessél! A mérték, amivel ítélkezel, lesz az a mérték, amivel téged is megmérnek. – De hiszen ő ezt és ezt tette! – Várj csak egy kicsit! Tükörbe nézek és gondolkodom.

Végül Ferenc pápa összefoglalta a napi tanítását: Képmutató leszek, ha Isten helyébe teszem magam, az ítéletem pedig szegényes lesz. Hiányzik ugyanis az ítéletemből valami, ami megvan az Isten ítéletében. Ez pedig az irgalom. Adja az Úr, hogy jól megértsük ezt a titkot!” – zárta utolsó, szünidő előtti homíliáját Ferenc pápa.

forrás

ítélet

ítélkezés 1

ítélkezés 2