Szent Fábián és Szent Sebestyén – január 20.
Szent Fábián vértanú 236-ban került Szent Péter trónjára. Cézáreai Euszébiosz (265-339) elbeszéli Fábián megválasztását egyháztörténeti művében. Anterus pápa halála után összegyűltek a rómaiak, hogy új pápát válasszanak, ám valamennyi jelölt méltatlannak bizonyult Szent Péter trónjára. Fábián pap, hazatérve vidéki útjáról, értesült a gyűlésről és ő is bement a terembe. Elvegyült a jelöltek között, egyszer csak berepült a terembe egy galamb és Fábián fejére telepedett. Azonnal megválasztották pápának.
Pápasága idején Fábián megszervezte a római egyház közigazgatását. Külön figyelmet szentelt a katakombáknak, több vértanú sírját rendbe hozatta. Figyelemmel kísérte az afrikai egyház vitáit, ő indította útnak Gallia első hittérítő püspökeit. Decius császár (249-251) ellenszenvét hamar kivívta a tevékeny Fábián pápa . Szent Cipriánnak tulajdonítják azt a kijelentést, mely szerint Decius császár szívesebben látott volna birodalmában egy trónkövetelő vetélytársat, mint Fábián pápát.
Decius császár 250-ben kiadott üldözési rendeleteinek első áldozatai között volt Fábián pápa. Január 20-án végezték ki, testét a Callistus-katakombában temették el.
Közel negyven esztendő múltán valószínűleg szintén január 20-án szenvedett vértanúhalált Szent Sebestyén, egyik legnépszerűbb szentünk.
Sebestyén Milánóban született, Maximianus császár idején került Rómába. A tiszteletét őrző római bazilika mellé letelepített szerzetesi közösségnek köszönhetően terjedt el az a legenda, hogy Sebestyén galliai származású volt és a császári gárda tisztjeként szolgált, Diocletianus és Maximianus császár közvetlen környezetébe tartozott. Sebestyén egyszerre tudott császári tiszt és hű keresztény lenni. A legenda szerint tehetséges szónok, társait is igyekezett elvezetni a hithez, a fogságban sínylődő keresztényeket bátorította. Végül őt magát is halálra ítélték. A mezőn egy oszlophoz kötözték, hogy halálra nyilazzák. A holtnak hitt Sebestyént otthagyták a mezőn, egy Iréne nevű jámbor asszony házába vitte és ápolta, amíg fel nem épült. Amikor Sebestyén megjelent a nyilvánosság előtt, elterjedt a híre, hogy feltámadt. A császár parancsára halálra ítélték, agyonverték és a csatornába dobták. A holttestet egy Lucina nevű asszony temette el. Ünnepét már 345-ben megülték Rómában.
Számtalan művészt ihletett meg Sebestyén halála, kézműves céhek sora tisztelte védőszentjeként, ereklyéinek birtoklásáért több helység vetélkedik.
Hajnal Piroska
G. di Paolo: Szent Fábián és Szent Sebestyén
