Cikkek archívuma ebben a rovatban: Aktuális események

Ferenc pápa március 27-én este 6 órakor kezdődő imádsága végén teljes búcsúval járó Urbi et Orbi áldásban részesít minket a római Szent Péter-bazilika előtti térről. De mit is jelent ez az Urbi et Orbi, és hogyan járhat teljes búcsúval?

Először is azt szeretném leszögezni, hogy mindkét kifejezés mögött magát a pápát kell látnunk. Pápai kiváltságról van szó, tehát csak ő adhatja ezt a különleges áldást, s a Szentatya a legfőbb „kezelője” az Egyház kegyelmi kincstárának is, melyből búcsút nyerhetünk magunk, de főképp elhunyt testvéreink javára.

Nézzük először az Urbi et Orbi áldást! Magyarul: a városnak, Rómának, és az egész világnak szól, tehát érvényes mindenkinek, aki bármilyen módon bekapcsolódik, és így szívből és hittel fogadja a pápa által közvetített, de magától az Istentől jövő áldást. Ismerős ez a rendkívüli áldásforma mindenki számára, aki húsvétkor, karácsonykor vagy a pápa megválasztása utáni ünnepi pillanatokban követi a vatikáni eseményeket. Ma elsősorban a Szent Péter-bazilika homlokzatának középső erkélyéről, az áldások erkélyéről várjuk, de régen a Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház, sőt még a Santa Maria Maggiore-bazilika erkélyéről is adtak a pápák Urbi et Orbi áldást. S mint tudjuk, holnap is egy kicsit különlegesebb és rendkívülibb módon adja a Szentatya, bár a Szent Péter-bazilikához kötődően, de nem az erkélyről, hanem a felvezető lépcsősor elejéről, az üres térről! A Szentatya arra hív minket, hogy lélekben vegyünk részt ezen az imádságon, és a kommunikációs eszközök révén fogadjuk az áldást.

Végül ott van még a teljes búcsú elnyerésének lehetősége, mely az Urbi et Orbi áldáshoz szorosan kapcsolódik. Egy-két gondolatot szükséges fűznöm ehhez a kifejezéshez is. Sajnos ez a szó elsősorban már nem Egyházunk kegyelmi kincseit juttatja eszünkbe. „Jobb” esetben egy falusi búcsú körhintáit, céllövöldéit és ünnepi ebédjét, vagy még „negatívabb” örökségként a búcsúcédulákat. Pedig a magyar búcsú kifejezés eredeti jelentése nyelvészeink szerint is az elengedés, a felmentés, a megszabadítás.

Búcsú szavunk teológiai értelemben arra utal, hogy az ember búcsút vesz a rá váró büntetéstől, Jézusnak az Egyház révén közvetített kegyelme által.

„Rendes” körülmények között a búcsúnyerés alapvető feltétele a kegyelmi állapot, vagyis ha súlyos bűnünk van, a bűnbánat szentsége, a szentgyónás. A mostani „rendkívüli”, azaz különös vészhelyzetben az Egyház az általános feloldozás közösségi lehetőségét is hangsúlyozza. Az Apostoli Penitenciária a Szentatya kérésére március 20-án külön dekrétumot adott ki, amelyben teljes búcsút engedélyez a szenvedő betegeknek, valamint azoknak, akik gondozzák őket, és a világ minden hívőjének, akik imádkoznak értük.

Fontos a tökéletes bánat fölindítása is, mely az Isten iránti szeretetből fakad.

Az ilyen bánat nemcsak a bocsánatos bűnöket törli el, hanem megadja a halálos bűnök bocsánatát is, „ha együtt jár azzal a szilárd elhatározással, hogy a bűnbánó, mihelyt alkalma nyílik, szentségi gyónáshoz járul” (a Katolikus Egyház Katekizmusának 1452. pontja). A teljes búcsú elnyeréséhez szükséges továbbá a szentáldozás (jelen szükséghelyzetben „lelki áldozás” végzése), továbbá imádság a pápa szándékára (Hiszekegy, Miatyánk, Üdvözlégy vagy bármely más imádság). Igen fontos az is, hogy

a búcsú elnyerésére törekvő emberben legyen meg a megtérés komoly szándéka, vagyis annak a mély elhatározása, hogy szakítani akar a bűnnel.

Enélkül a teljes búcsú puszta formalitás lenne.

Ezzel a háttérismerettel, úgy érzem, szívünk legmélyebb hódolatával fogadhatjuk a holnapi áldást Istentől, annak a pápának a közvetítő kezei által, aki megválasztásától kezdve szüntelen tanúságot tesz előttünk Istenünk megbocsátó irgalmasságáról. Erről szól az a beszédes gesztusa, hogy nem az erkély pompás páholyáról adja az Urbi et Orbit, hanem az üres tér lépcsőiről, mintegy megjelenítve a közénk lehajló, minket felemelni vágyó Urunkat.

Rendkívüli Urbi et Orbi áldás ÉLŐBEN

Március 27-én, pénteken 18 órakor a Ferenc pápa által a Szent Péter-bazilika előtti téren vezetett imát és a rendkívüli Urbi et Orbi áldást a Duna Televízió, a Bonum Televízió, a Magyar Katolikus Rádió és a Szent István Rádió élőben közvetíti.

*

Közös ima naponta délben a járvány idején

Arra hívunk mindenkit, hogy csatlakozzunk a Szentatya felhívásához. A veszélyhelyzet hátralévő részében is napról napra legyünk együtt a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Titkárságával, a Magyar Kurír és az Új Ember szerkesztőségével, valamint Böjte Csabával, Csókay Andrással és Szikora Róberttel: a déli Mária-imádságot követően fohászkodjunk együtt Istenhez Erdő Péter bíboros, prímás imádságával, és kérjük a Szűzanya oltalmát Ferenc pápa felajánló imája segítségével. A közös imát naponta 11.55 és 12.10 között a szerkesztőség Facebook-oldalán élőben közvetítjük.

Magyar Kurír

Zsombor Kálmán c. prépost, tb. váci kanonok, főesperes, ny. plébános úr 2020. március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén az égi hazába költözött.

20 TIPP A KARANTÉN ÉS ELSZIGETELŐDÉS IDEJÉN – JOHANNES HARTL

Egy általunk megtervezett struktúra segít abban, hogy egyedül is jól tudjuk átvészelni az otthon töltött napokat. Ha elhagyjuk magunkat, az biztos út az erőtlenséghez és a depresszióhoz. Johannes Hartl, az augsburgi Imádság Házának vezetőjének tippjei segítenek téged abban, hogy a karantén ideje erőforrássá válhasson számodra.

1. Menj időben aludni és kelj fel időben.

2. Kövess egy állandó napirendet.

3. Kezdd a napod egy állandó rutinnal.

4. Sportolj naponta. (Minden mennyiségben elérhetőek fitneszgyakorlatok otthonra is.)

5. Ha lehetséges, tölts legalább 1 órát a természetben.

6. Vegyél elő igényes olvasmányokat és olvass naponta 2 órát.

7. Korlátozd az időt, amikor videót nézel vagy játszol (szerencsejáték, stb.)

8. Mondj le a pornóról.

9. Tervezz Skype időpontokat a barátaiddal, ismerőseiddel. Légy őszinte, ne erős.

10. Tarts rendet és tisztaságot magad körül a lakásban és a ruháid között.

11. Tervezz egy csendes órát (ima, ige meditáció).

12. Olvass naponta egy órát a Szentírásból. Kezdd a Teremtésnél [ Mózes első könyvénél – a szerk.] vagy Máté evangéliumánál.

13. Élj meg EGY napot.

14. Írj össze egy hálalistát. (Naponta legalább 10-12 dolgot, amiért hálás vagy).

15. Ne bízz a saját gondolataidban, amik benned tombolnak.

16. Felelős vagy az érzéseidért.

17. Csinálj/tanulj valami kreatívat.

18. A jelenben van a béke. Hagyd a múltat és a jövőt.

19. A Jóisten elviseli a dühöd, csalódottságod, magányod. Add Neki.

20. Ez az idő egyszer véget ér és azt fogod mondani, hogy nem volt haszontalan.

„A sötétségben jobb fényt gyújtani, mint panaszkodni.” (kínai mondás)

„Ha a poklon mész keresztül, menj tovább.“ (Churchill)

forrás

kép

Március 22-én délben az Úrangyala elimádkozása után Ferenc pápa felhívással fordult a különféle felekezetekhez tartozó összes keresztényhez, hogy március 25-én, szerdán délben mindenki együtt imádkozzon a Magasságos, Mindenható Istenhez.

A Szentatya a következő felhívást tette az Úrangyala elimádkozása után:

„Ezekben az emberpróbáló napokban, amikor az emberek a fenyegető világjárványtól rettegnek, szeretném javasolni az összes kereszténynek, hogy egyesített hanggal, együtt esedezzünk az Ég felé. Kérem az összes egyház és az összes keresztény közösség vezetőjét, valamint a különféle felekezetekhez tartozó összes keresztényt, hogy imádkozzon a Magasságos, Mindenható Istenhez, és mondjuk el egyszerre azt az imát, amelyet Urunk, Jézus tanított nekünk. Kérek tehát mindenkit, hogy egyrészt mindennap többször is imádkozza el a miatyánkot, március 25-én, szerdán délben viszont közösen, mindnyájan együtt imádkozzuk. Azon a napon, amikor sok keresztény arra emlékezik, hogy Szűz Mária hírt kap az Ige megtestesüléséről (Gyümölcsoltó Boldogasszony), az Úr hallgassa meg összes tanítványa egy lélekkel mondott imáját, kik a feltámadt Krisztus győzelmének megünneplésére készülnek.

Rendkívüli Urbi et Orbi áldás március 27-én, pénteken

Ugyanezzel a szándékkal március 27-én, pénteken, 18 órakor imát fogok vezetni a Szent Péter-bazilika előtt, de a tér üres lesz. Már most hívok mindenkit, hogy lélekben kapcsolódjon ehhez az imához a tömegkommunikációs eszközökön keresztül. Meghallgatjuk Isten igéjét, elmondjuk könyörgéseinket, imádjuk az Oltáriszentséget, mellyel a végén Urbi et Orbi áldást adok, és ehhez hozzákapcsolódik annak lehetősége is, hogy bárki teljes búcsúban részesüljön.

A vírus világméretű terjedésére az ima, az együttérzés és a gyengédség világméretű terjedésével akarunk válaszolni. Maradjunk egyek! Éreztessük meg közelségünket a legmagányosabb és leginkább megpróbált emberekkel! Éreztessük meg közelségünket az orvosokkal, az egészségügyi dolgozókkal, az ápolókkal és ápolónőkkel, az önkéntesekkel… Közelségünket a hatóságokkal, akiknek szigorú intézkedéseket kell hozniuk, de a mi érdekünkben! Közelségünket a rendőrökkel és a katonákkal, akik próbálják fenntartani a rendet az utcákon, gondoljunk rájuk, hogy megtegyék mindazt, amit a kormány kér tőlük valamennyiünk java érdekében! Éreztessük meg közelségünket mindenkivel!”

Gájer László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára a koronavírus-fertőzés terjedésének, a szentmisék kényszerű felfüggesztésének idején elmondja, hogyan meríthetünk erőt a lelki áldozás régi keresztény szokásából.

Szeminaristaként a gyóntatómtól hallottam először a lelki áldozás szokásáról, aki az Opus Dei Prelatúra papja, melynek tagjai rendszeresen élnek a lelki áldozás kegyelmeivel szentséglátogatás keretein belül vagy azon kívül is. Most, a járvány miatt kialakult nehéz helyzetben jó szívvel ajánlom az alábbi fohászt és gyakorlatot mindazoknak, akiknek a szíve szomjazza az Úr eucharisztikus jelenlétét.

A lelki áldozás nem más, mint egy fohász, amelyet józan önmérséklettel akár naponta többször is elmondhatnak azok, akik szeretnének a Szentségi Jézussal találkozni. A fohász célja, hogy általa Istentől ugyanazokat a lelki kegyelmeket nyerjük el, amelyeket a szentáldozáskor ad nekünk. Ennek a lelki cselekménynek a végzéséhez nem szükséges a kegyelem állapota, sőt akkor is hívhatjuk így Jézust a szívünkbe, ha azon a napon történetesen akár szentmisén vagy azon kívül már áldoztunk is. A lelki áldozás nem helyettesíti az Oltáriszentséget – ez vitathatatlan. Azonban az Úr kegyelme végtelen, és az Ő hatalmának semmi nem szabhat gátat. Ha Ő a szentáldozás kegyelmeit meg akarja adni annak, aki azokat hittel kéri, akkor az is a hatalmában áll. Ezt bízzuk az Ő irgalmára.

A szokás eredete az érett középkorra megy vissza. Petrus Lombardus (12. század) a Szentenciás könyvének IV. részében találunk egy szakaszt (distinctio IX.), amely az Oltáriszentség vételének kétféle módjáról beszél, méghozzá Szent Ágoston alapján (Sermones 71, c.11.n.17). Lombardus szerint az Eucharisztia vételének két módja van: a szentségi mód (sacramentaliter), ahogy igazak és gonoszok egyaránt veszik, illetve a lelki mód (spiritualiter), ahogy csak a jók veszik magukhoz. A következő évszázadban Aquinói Szent Tamás beszélt az Eucharisztia lelki vételéről (habere sacramentum in voto), melynek kapcsán másodlagos értelemben szólt a lelki áldozásról mint a Krisztussal való lelki egyesülés vágyáról (vö. Summa Theologiae III, q.73.a.3). A középkori megkülönböztetés nyilván nem arra vonatkozik, hogy elegendő volna Jézust pusztán a lelki találkozás formájában magunkhoz venni. Ugyanakkor rámutat arra, hogy az Eucharisztia fizikai vétele még nem jelenti azt, hogy a szentséget lelkileg is magunkhoz vettük, hiszen – ahogy a Trentói Zsinat Katekizmusa (vö. pars II, cap. 4, 50–51) fogalmazott – az komoly lelki előkészületeket és alázatot igényel.

Krisztus Testét és Vérét alapvetően a szentáldozásban vesszük magunkhoz, ott találkozunk vele. Kivételes esetben, az ő kegyelmének szabad ajándékozásában bizakodva mégis imádkozhatunk a lelki áldozás kegyelméért. Főleg akkor, ha valamilyen rendkívüli okból nélkülöznünk kell a Szentség tényleges vételét. Szent II. János Pál pápa az Ecclesia de Eucharistia kezdetű enciklikájában 2003-ban így fogalmazott: „nagyon jó állandóan éleszteni a lélekben az Eucharisztia iránti vágyat. Ebből született a »lelki áldozás« gyakorlata, mely századok óta közismert az Egyházban, és a lelkiélet szent mesterei ajánlják. Jézusról nevezett Szent Teréz írta: »Amikor nem áldoztok és nem vesztek részt szentmisén, megáldozhattok lelkileg, ami nagyon hasznos… Így nagyon megerősödik bennetek a mi Urunk szeretete«” (34. pont). XVI. Benedek pápa pedig a Sacramentum caritatis kezdetű szinódus utáni apostoli buzdításában emlékeztetett a régi keresztény szokásra, mely szerint, ha valaki nem járulhat szentáldozáshoz, akkor „jó ápolnia a Krisztussal való teljes egyesülés vágyát, például a lelki áldozás gyakorlatával” (55. pont).

Ahhoz, hogy rendes körülmények között hatékonyan tudjon bennünk működni az a Krisztus, akit a kenyér színe alatt magunkhoz vettünk (sacramentaliter), ajánlott ébren tartani a lelkünket, és a lelki áldozás gyakorlata által készíteni a szívünket az ő hatékony befogadására.

Most, hogy rendkívüli körülmények között, a komoly járványveszély miatt arra kényszerülünk, hogy a szentmiséktől és a szentáldozástól távol maradjunk egy időre, erőt meríthetünk a lelki áldozás régi keresztény szokásából. Tudatában annak, hogy a lelki áldozás nem helyettesíti a szentáldozást, jó szívvel ajánlom a lelki áldozás hagyományos imáját a nyitott templomokban való szentséglátogatás keretében vagy anélkül.

 

lelki áldozás imája

Magyar Kurír

részletes cikk a lelki áldozásról

kép

A lelki áldozás imája, melyet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ajánl: Jézusom! Hiszem, hogy jelen vagy a legméltóságosabb Oltáriszentségben. Mindennél jobban szeretlek, és vágyom rá, hogy a lelkembe fogadhassalak.  Mivel most nem tudlak szentségi módon magamhoz venni, jöjj, legalább lelki módon, a szívembe! Magamhoz ölellek, mintha már ott lennél, és teljesen egyesítem magamat Veled. Ne engedd, hogy elszakadjak Tőled! Ámen. vagy....

Fra Marinko Šakota atya üzenete Međugorje barátaihoz Međugorje, 2020. március 19-én, Szent József ünnepén

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Međugorje barátai! Kedves testvéreim szerte a világban, akik azon lelkiség által kapcsolódtok Međugorjéhoz, amelyet a mi Égi Édesanyánk Mária, a Béke Királynője hozott el ide számunkra, szívből köszöntelek benneteket és néhány szót szeretnék szólni hozzátok. Ma, Szent József ünnepén, ebben a helyzetben, egy üzenetet kaptunk mindnyájan, ez pedig Szent József és Mária életének üzenete.

Azt kérdezzük, milyen helyzetben van József? Nagyon nehéz helyzetben! Eljegyezte Máriát, Mária pedig gyermeket vár. Jól tudja, hogy nem az ő gyermekét hordozza Mária. Milyen nehéz helyzet! Mit kell tenni? Hogyan viszonyuljon a helyzethez? József nagy bajban van, de ő igaz ember, nem marad meg csak a saját terveinél, a saját gondolatainál, a saját vágyainál. Nem gondolja azt, hogy csak az a helyes, amit ő gondol, ahogyan ő látja a dolgokat, hanem nyitott. Nyitott Isten terveire, Isten látásmódjára. És amikor az angyal azt mondja neki: „József, ne félj! Ne félj magadhoz venni Máriát!”, akkor József ezt elhiszi. József hisz az angyalnak és feleségül veszi Máriát.

Kedves barátaim, nagyon fontos szavak ezek ma mindnyájunk számára: Ne félj! Ezeket a szavakat mondja Gábor angyal Máriának is: „Ne félj!” „Mária ne félj! Az Úr veled van!” Ezeket a szavakat mondja az angyal Józsefnek is: „József, ne félj!” Ezeket a szavakat mondja ma az Úr mindnyájunknak: Ne féljetek! Természetes, hogy létezik a félelem, amely jogos is, vigyáznunk kell, óvatosnak, fegyelmezettnek kell lennünk. Ügyelnünk kell a higiéniára, mert helyes és nagyon fontos. Nem szorongva, nem félelemben, hanem hitben! Abban a hitben, hogy az Úr velünk van, hogy mindannyian az Úréi vagyunk és minden jó lesz.

És ez a helyzet számunkra egy nagy lehetőség. Tekinthetünk rá tragikusan, olyan valamire, ami tragédia, és bizonyos értelemben az is, nehéz helyzet, de lehetőség, hogy közelebb kerüljünk Jézushoz. Alkalom arra, hogy visszatérjünk Istenhez, visszatérjünk az imádsághoz, a családhoz, az igaz értékekhez. Amikor minden jó, akkor mi elfelejtjük az Istent. Amikor minden jó, akkor mi a kényelmet keressük, a szórakozást, hogy anyagi értelemben jó legyen számunkra és elfelejtjük azt az egy szükségest, azt az egyetlen fontosat, amit Jézus mond Mártának. Hát, itt van most ez a pillanat! Valójában ebben az időben mi csak egyet kérdezünk, keressünk. Ma csak egyetlen dolog fontos számunkra, hogy túléljük ezt az időszakot. Mi keresztények, azonban nem csak így tekintünk az egy fontosra, hanem Krisztussal szeretnénk élni, most és az örökkévalóságban! Most Krisztussal élni!

Kedves barátaim ez egy lehetőség a rózsafüzér imára, hogy kezünkbe vegyük a rózsafüzért. A Szűzanya arra tanít bennünket, hogy a rózsafüzérben erő van! Rózsafüzért a kezekbe! Olvassuk Isten szavát, böjtöljünk, menjünk fel a Križevacra, a Jelenések hegyére, illetve a saját lakhelyünkön találjunk módot arra, hogy térdelve, egyénileg is és a családban is imádkozzunk. Tárd ki kezedet, nyisd meg szívedet az Úrnak. Kérd meg Őt, hogy erősítse meg a hitedet, erősítse meg a Benne való bizalmadat, erősítse meg a reményedet, erősítse meg a szeretetedet. Kérd Őt, hogy szívedben Isten szeretete uralkodjon. Kérd Őt, nyissa meg szívedet, hogy megismerd az Ő szeretetét, hogy megismerd az Irgalmas Atya szeretetét, aki feltétel nélkül szeret téged, hogy megnyílj ennek a napsugárnak, Isten szeretetének melegére.

Kedves barátaim, ez egy lehetőség, lehetőség arra, hogy felfedezzük az Eucharisztiát. Vannak olyan helyek, országok, ahol érthető okokból elmaradnak a szentmisék, hogy az emberek ne induljanak el, hogy minél több időt töltsenek otthon, hogy ily módon védekezzenek, és így ez betegség, ez a járvány megszűnjön. Számunkra ez nagy lehetőség arra, hogy felfedezzük az Eucharisztia értékét, hogy újra felfedezzük a szentgyónás szentségének értékét. Mert ezt is elfelejtettük vagy megszoktuk, és most, amikor nincs, akkor ez a hiány ébressze fel bennünk az Eucharisztia iránti éhséget, az Eucharisztia, a szentgyónás, a szentségimádás iránti szeretetet. Íme, kedves barátaim, ez a kegyelem ideje.

Nehéz idő, de a kegyelem ideje. Használjuk ki!Higgyünk az Úrnak, amikor azt mondja nekünk: Ne félj!

És amikor majd elmúlik ez az idő, akkor lesz egy erőteljes tapasztalatunk arról, hogy a nehéz pillanatokban hittünk. És ez fog vezetni bennünket az életünk útján és meg fogjuk érteni, hogy lehetséges, lehetséges, lehetséges. Erre tanít bennünket a Szűzanya. Ő nem vesz el tőlünk minden nehézséget, nem azt mondja: én elveszek tőletek minden problémát. Nem! Ő azt mondja: szeretnélek megtanítani benneteket arra, hogy bensőleg erősek legyetek, hogy legyen erős hitetek, reményetek, szeretetek, és akkor majd képes leszel arra, hogy kitarts a nehéz pillanatokban, hogy türelmes légy, tudj reménnyel és hittel várni.

fordította: Sarnyai Andrea

Eucharisztia kép

rózsafüzér kép

gyónás kép

Eucharisztia

Hol és mikor követhető élő szentmise-közvetítés?

A koronavírus-járványra való tekintettel hazánkban is veszélyhelyzet lépett érvénybe. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia döntése nyomán a nyilvános liturgiák március 22-étől elmaradnak. Ezért különösen is fontos, hogy naprakész tájékoztatást nyújtsunk a szentmisék közvetítéséről, hogy a hívek megerősítést, vigasztalást és bátorítást nyerjenek.

Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül közöljük, hogy mely magyar nyelvű szentmise-közvetítésekbe lehet bekapcsolódni. Cikkünket a nagy érdeklődésre tekintettel a beérkező információk alapján FOLYAMATOSAN FRISSÍTJÜK.

Erre a linkre kattintva éri el a legújabb információkat!